Deákiban, a helyi kultúrházban október 12-én egész napos konferenciát szervezett a dunaszerdahelyi székhelyű polgári társulás, a FEMIT.
A felvidéki magyar ifjúsággal foglalkozó civil szervezet hagyományosan évente megszervezi konferenciáját, amelynek céljáról a társulás elnöke Győri Margit portálunknak elmondta: „Fel szeretnénk hívni a figyelmet az egyén családon és közösségen belüli elhelyezkedésének fontosságára, valamint a felmerülő eltérések kezelésének módjaira. Ezért neves előadókat hívtunk meg, akik a köz- és civil szférában dolgozó vendégeiknek a témát kifejtik.”
A civil szervezeteknek fontos szerepe van
Fülöp Attila, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár először kiemelte, hogy a civil szervezeteknek alapvetése, hogy olyan belső követelményeket elégítenek ki, amelyek az emberek társas igényeire adnak választ. Teszik ezt azért, mert felelősséget éreznek a közösségért. Az állami vezetés elkülöníthet forrásokat a közösség építésére, de az anyagi befektetés csak akkor lehet hasznos, ha társadalmi akarat van a megvalósításra. Ebben vállalnak fontos szerepet a civil szervezetek. A házasságkötések száma a 2010-es mélypont után, ami akkor 35 ezer volt, a 2016-os évi statisztika szerint már 45 ezer fölött van. Ez köszönhető a civil szervezeteknek is, amelyek megjelenítik, hogy érték a család, a szülő, a nagyszülő, amely természetesen tartozik hozzá az élethez. A nemzetpolitika a határon belüli jogalkotásra van hatással, a határon túl a civil és egyházi szereplőket szólítja meg, hogy segítségükre legyen. A FEMIT feladatvállalásával, közösségépítésével vesz részt ebben a munkában.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet a Nemzeti Együttműködési Alap pályázataira, amelyek ismét ennek az évnek a végén kerülnek kiírásra. Ez egy olyan pályázati lehetőség, amelyet eddig egy magyar civil szervezet adhatott be egy külhoni társpályázó szervezettel.
Fülöp Attila, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
A még nagyobb részvétel érdekében kiterjesztették a lehetőséget, és abban az esetben, ha egy külhoni szervezet már sikeres pályázatot bonyolított le a NEA-nál, akkor önállóan is pályázhat 2018-ban. A nemzetben gondolkodást mutatja, hogy a határ menti megyei Civil Információs Centrumok feladatai között szerepel a külhoni civil szervezetekkel való kapcsolatépítés. A Felvidéken a Szövetség a Közös Célokért társulás működteti azt az információs hálózatot, amely a megyei CIC-ekkel együttműködve látja el ezt a feladatot.
Tanácsért, tájékoztatásért, magyar-külhoni magyar társpályázó szervezetek kapcsolatépítéséhez keressék a SZAKC irodáit.
A reklámok és internetes portálok hatása a család életére
Nagy Annamária tanácsadó szakpszichológus, a FEMIT külső munkatársa a reklámok definícióját, történetét mutatta be. Felhívta a figyelmet a reklámok gyerekekre és felnőttekre gyakorolt káros hatásaira, amelyet jól illusztrál ez a mondat: „Ma már nem egy korty kólát reklámoznak, hanem egy korty boldogságot.”
A reklámok eszköztárába bekerült a rámenősség, az ösztönzés, a manipuláció, és ezzel együtt a hitelesség háttérbe szorult. Előadásában felhívta a figyelmet, hogy a reklámok célközönsége a gyerek, közvetve pedig a szülők pénze. Az internetes keresési szokásainkat a közösségi oldalak pedig eladják. Így a kereséseink alapján, személyre szabott hirdetéseket kapunk, amelyek a vásárlásra ösztönöznek. A gyerekeket pedig nagymértékben befolyásolja ez az inger.
Tanácsa szerint az internetes hirdetéseket a szülők szűkíthetik, csak legyenek nyitottak arra, hogy megtanulják ezeknek a tartalmaknak a kezelését. Világosítsák fel a gyerekeket, hogy tudják, a reklámok hatással vannak rájuk. Ne tiltsák őket, hanem beszélgessenek velük, és közösen felelősséggel döntsenek a vásárlásról. Tudják meg a gyerek mire vágyik, milyen befolyások miatt vágyik a kívánt termékekre. A pedagógusok figyelmébe ajánlották a letölthető médiatudor programot, amely a médiatudatos fogyasztásról ad információt.
Újpál Emőke, tanácsadó szakpszichológus, szintén a FEMIT külső munkatársa a biztonságos internethasználatról szólt. Bemutatta hogyan hat az online világ az érzelmekre, a kommunikációra, a családi életre.
Megdöbbentő tényt közölt, a statisztika szerint nyolc percenként nyúlunk a telefonunk után. Ez viszont ahhoz vezet, hogy állandó figyelem megosztásban élünk, a gyerekek is ebben az információ áradatban vannak egész nap. A túlingerlés viszont nagyon megterhelő, amelyet ha nem tud az ember feldolgozni, akkor frusztrálódik. Ha ezzel a feszültséggel képtelen megküzdeni, akkor viszont másokon fogja levezetni. Ennek pedig a családi élet látja kárát. A felfokozott ingerek hatására kikopik a csend és az egyedüllét a mindennapi életből.
Az online tér azt az illúziót erősíti, hogy minden azonnal elérhető. A közösségi oldalak folyamatos összehasonlítást generálnak, ahol mindenki a szebb oldalát mutatja. Az üzenetek, posztolások is ezt erősítik. Sok esetben, ezért míg az egyén élete leértékelődik, addig a másé pedig fel. Hogyan hat az önbecsülésünkre? – kérdezte a szakpszichológus. Az én kép megítélése ilyenkor a visszajelzésektől függ. Nincs befele figyelés, nincs önbizalom, nincs én erő, az egocentrikus fejlődés kerül előtérbe. Ebben a folyamatban a felnőttek felelőssége, hogy a gyerekekre figyeljenek. Tudnia kell a szülőnek nemcsak azt, hogy mi volt az ebéd, kivel játszott, hanem azt is mi történik a gyerekkel az online életében. Ha bajba kerül, csak akkor tud neki segíteni, ha erre a területre is van rálátása. Ne felejtse el senki: „A közösségi média a magányt erősíti. Valódi érzések megélésére nem ad lehetőséget. Elidegeníti a családtagokat, akik már nem együtt lesznek, hanem csupán egymás mellett” – emelte ki Újpál Emőke, tanácsadó szakpszichológus.
Példaképek
A délelőtt további részében Bozai Krisztián atya a példaképeket, amelyeket a felnőtt és a gyermek választ, az identitástudat, az önazonosság provokatív szemszögéből világította meg. Hiszen a XXI. században az a példakép, akit sokan ismernek, akit sokan lájkolnak, aki gazdag, aki népszerű. Ezek pedig mivel nem tulajdonságok, nem az egyénről szólnak. Ebben a folyamatban elveszik az ember és az identitása is. Viszont az igazi példakép örök értéket ad, olyat, amely láthatatlan mások előtt, de egy életre elkíséri az embert és ezt a közösséget bármi történik vele, sosem tagadja meg. Az atya is kiemelte: „Fontos a mai ember világában a csend, mert ebben találja meg mind azt az értéket, ami az életet meghatározza. Aki a zajt keresi, nem kíván önmagával találkozni, mert a másról szóló információkat keresi az életében.”
A nagyszülők szerepe a család életében
Dr. Baktay Zelka és dr. Baktay Miklós pszichológus és családterapeuta házaspár nagyon érdekes megközelítésben kapcsolta össze a nagyszülők és az internet szerepét. Hangsúlyozták, hogy az aktív bölcsesség forrása lehet a család számára a nagyszülő és ennek a kapcsolatnak az ápolása sok segítséget jelenthetne a család számára. A család struktúrájában a nagyszülők és az unoka ugyanolyan fontos, mint a szülők. A családi szerepek után megmutatták, hogy az internet úgy alakította át a világot, hogy mivel az információ minden mennyiségben hozzáférhető, emiatt elértéktelenedett, míg a tapasztalat felértékelődött.
A kutatásokra kitérve elmondták, hogy egyik korosztály tanul a másiktól, de csak egy generációval feljebbi korosztályoktól tanul szívesen az ember. A kiskamasz a nagyobb kamasztól, nem a nagyszülőtől, szülőtől. S az idősebbek sem tanulnak a fiatalabbaktól, nem is tanultak soha. Ha mindig a legöregebbtől tanulnánk, akkor mindig le lennénk maradva. Gondoljunk bele – ha most tanulnánk a nagyszüleinktől varrni egy 70 éves Singer varrógéppel, akkor mennyire lennénk a magunk korához képest lemaradva.
A fiatalok azonban nem a nagyitól, hanem az internetről tanulnak, szépségápolási és játékvideókat néznek. Innen vesznek mintát, hogyan viselkedik egy idősebb kamasz. „Hogyan fér bele ebbe a folyamatba a nagyszülő? – Konkrétan sehogy” – válaszolta meg a házaspár a kérdést. Vagy úgy, ha a nagyszülő tudását az unoka fel tudja tenni a netre. Ennek viszont a legnagyobb akadálya a nagyszülő makacssága. Pedig a bevállaló nagyszülő ennek a generációnak „nagyon cuki”.
„A szülők felelőssége, hogy ezt a rendszert kreatív módon, a sokféleséget támogatva működtetni tudják. Tessék elindulni ezen az úton, mert a nagyszülő értékes tapasztalatát a XXI. században csak a neten keresztül tudja továbbadni” – hangsúlyozta a pszichológus és családterapeuta házaspár.
Tornával a koncentrációért – az anya szerepének fontossága
Ebéd előtt még Rampaskó Laura és munkatársai az SM-rendszer terápia tizenkét hátgerinc alapgyakorlatát mutatták be, amelyet az egyoldalú használat miatt kialakuló gerincbántalmak javítására dolgoztak ki. Céljuk tehermentesíteni a szervezetet a felesleges fájdalmaktól. A gyerekek is súlyos elváltozásokkal élnek, az előadók tapasztalata szerint az anya szerepe kiemelkedő a gyógyulásban, mert ő tudja bevinni a családba az új életstílust, az új étkezési formát, a mozgást és a szabadidő eltöltésének egészséges módjait.
„Sose felejtsük el: A faggatott serdülő hazudik.”
A serdülőkor életfeladatairól, tipikus lehetőségeiről és nehézségeiről Uzsalyné Pécsi Rita PhD, neveléskutató, pedagógiai szakértő tartott élénk előadást. Párhuzamot vont a gyermek születésekor megtapasztalt és a serdülőkorban átélt szülői érzések között. Hiszen a serdülőkorral épp úgy, mint a megszületéskor egy új, ismeretlen élet jön a családba.
Egy érkező csecsemő fenekestől felfordítja a család életét, de a serdülésnél is így van. A fontos dolgok rejtve történnek, sokszor csak kísérni tudja a szülő és próbálja irányítani, de csodálja is, hogyan alakul a gyerek saját önállósága. Véleménye szerint bizonyos információkat meg kell osztania a serdülőnek a szülővel, de az intim információkat megtartják maguknak. „Sose felejtsük el: A faggatott serdülő hazudik.” Nem akarja, hogy lássák azt a káoszt, ami benne van. Az én zavarodottság korában szükséges a vezetés, a feladatok kiosztása, de más módszerekkel. Engedjünk egyre több szabadságot, de ne rögtön, mert nem fog tudni élni vele. A felelősség érik, mint gyümölcsfán. Ebben a korban ellenkezik, nem tűri a direkt vezetést, pimasz. A szülő feladata, hogy ne akadjon fenn a stíluson, támaszt tudjon adni, mindenezek ellenére. Ez a folyamat 10 éves kortól 23 éves korig eltart. A legeslegjobb család sem tudja egyedül felnevelni a serdülő gyereket. Szükség van „bábákra”, olyan felnőttekre, akikre feltekint a serdülő. Lehet az edző, a zenetanár, a szomszéd néni, a nagyszülő, de nem a szülő. „Minden segítséget el kell fogadni abban a folyamatban, amikor a gyerek a serdülőkoron keresztül felnőtté válik és az önállóság útját bejárva a szülő és a teremtő Isten társává válik” – zárta előadását Uzsalyné Pécsi Rita PhD, neveléskutató.
Erkölcsi nevelés
A gyermekek erkölcsi nevelésének fontosságáról Pásztor Csaba, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének felvidéki felelőse szólt a résztvevőkhöz. Harminc év tapasztalatának tanulságait hozta el, kiemelve, hogy maradandó értéket csak akkor adhatunk át gyermekeinknek, ha a hitben együtt él a család.
Szociális gazdaság – egy emberközpontú és értékalapú gazdaság
Ing. Pongrácz Éva PHD, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem tanára ismertette, hogy olyan szakemberek képzésén dolgoznak, akik érzékenyen tudnak reagálni a társadalmi problémákra. A hallgatók oktatása az alternatív gazdaság feltételeinek kidolgozására irányul, amely egyedülálló Szlovákiában. Vannak eredmények, amelyek igazolják, hogy lehet olyan gazdálkodást folytatni, amely nem mindenáron termeli a profitot. Jelentős társadalmi problémák vannak, de biztosak benne, hogy egy érzékeny irányítással meg lehet valósítani az emberközpontú gazdálkodást. Erkölcsi és etikai válság van a termelésben, a hatalom és pénz utáni vágy a piaci magatartás fő meghatározói. Hisznek abban, hogy erkölcsösen is viszonyulhatnak a munkavállalóhoz.
Pongrácz Éva, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem tanára és Győri Margit, a FEMIT elnöke (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
A társadalomban a statisztikák szerint egyre több fiatal és idős egyedülálló. A házasságkötések száma 2016-ban emelkedni kezdett, de még mindig alacsony. A gyermekek vállalása is kevesebb, a természetes szaporulat is hiányos. Közben egyre több társadalmi réteg sodródik a perifériára. Ezek a folyamatok mind igazolják a szociális gazdálkodás létjogosultságát. Minden ötödik fiatal sem képzésben, sem oktatásban, sem a munka világában nincs regisztrálva. 17-20% ez a réteg, de régiónként Szlovákia területén is nagy eltérések vannak.
Az oktatási módszerükkel támogatják a szociális, alternatív gazdálkodást, amely nem szorítja ki az embert a gazdasággal a társadalom peremére. Az ember ebben a megfogalmazásban nem a profittermelő eszköz, ez a szemlélet az emberi életet és a méltóságot védi. Ugyanakkor nem jótékonykodás, hanem egy tanulási folyamat kialakításának a megteremtését vállalja.
Magyarországon jól működnek a szociális szövetkezetek. Ehhez azonban a helyi önkormányzatok támogatása szükséges. Szlovákiában Görgő – Spisšký Hrhov a példa, ahol a roma kisebbséget ilyen módon alkalmazzák és 10 év alatt elérték, hogy a munkavégzés eredményeképpen kialakult jobb lakhatási körülményeknek köszönhetően egyetlen roma gyerek sem jár kisegítő iskolába. Szlovákiában a szociális szövetkezetek megalakításához nincs biztosítva a jogi és az anyagi támogatás.
„Viszont vannak példák a világban, hogy lehet emberségesen vállalkozni, gazdálkodni, fogyasztani úgy, hogy hozzájárulnak a társadalmi problémák megoldásához” – emelte ki Pongrácz Éva PHD, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem tanára.
KCSSZ és Családlánc – a civil szervezetek hálózata
Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a Családlánc szervezetek tevékenysége meghatározó a KCSSZ életében. Az elnök felvázolta a szervezet múltját, jelenét és a jövőről is szólt néhány szót. Kiemelte, hogy a 2018 a Családok éve lesz, amelyre a szövetség 84 Kárpát-medencei tagszervezete kiemelten fog készülni. A határon túli partnerkapcsolatok forrásteremtési lehetőségeire is felhívta a figyelmet, kiemelten a Nemzeti Együttműködési Alap jövő évre vonatkozó pályázataira.
Mandala Művészetterápiás Műhely és Mesekuckó Dunaszerdahelyen
A záró programrészben a Dunaszerdahelyen működő Mandala Művészetterápiás Műhely és Mesekuckó vezetője Jefferies Makki Márta a mese, a játék, a művészet és alkotás szerepét mutatta be a harmonikus személyiség és képességfejlesztés területén.
Tapasztalata szerint sok segítségre szoruló gyerek van, néha tűzoltó munkát végeznek, amelyet szakemberként nem tart elegendőnek. Felhívta a pedagógusok és a szülők figyelmét, hogy meg kell tanulni a gyerek szemével látni. Korcsoportonként szerveznek foglalkozásokat, amelyek célja a személyiség és szociális készségek fejlesztése, a gátlások oldása, a beszéd és kommunikációs készségek fejlesztése. Az alkalmazott módszerek közül kiemelte az előadó a komplex művészetterápiát, a bábjátékot, a zene, a mozgás és a relaxáció elemeit. Ezekre otthon nem mindig adódik lehetőség, sőt sok iskolából is kiszorulnak ezek a módszerek, amelyek pedig olyan mély érzelmeket szólítanak meg, amelyek más módon elérhetetlenek. A játék lehetővé teszi, hogy a gyerek megbirkózzék a múlt és a jelen nehézségeivel. A mese pedig közvetlen élmény és öröm forrása. „Minden élethelyzetre találunk egy mesét, és az üzenetükkel felismerik a gyerekek kimondatlanul is a problémájukat” – mondta Jefferies Makki Márta.
A zárszavában Győri Margit, a FEMIT elnöke kiemelte, hogy évente egy alkalommal szervezi meg a társulásuk a konferenciát, de a jövőre nézve bízik benne, hogy más rendezvényeikre is szívesen ellátogatnak a mai nap résztvevői.
