A Kassa-környéki járás megyei képviselőinek legfrissebb eredménye, hogy a Fábry Zoltán Emlékház bekerült Kassa megye hagyatékába. Zachariaš István kilenc évvel ezelőtt vetette fel először ezt az elgondolást.
„Amikor kilenc évvel ezelőtt felvetettem ezt az ötletet, akkor még megyei képviselőként, beszéltünk róla a megye elnökével, s az ötlet pozitív fogadtatásra talált. Stósz község vezetése is örömmel állt az elképzelés mellé. Felajánlották a segítségüket, hiszen idegenforgalmi szempontból és lokálpatriótaként számukra is egy lehetőség. Aztán jött a következő választási ciklus, és mi már nem kerültünk be, tehát nem tudtam szorgalmazni ezt az ügyet a megyei önkormányzatban” – emlékszik vissza Zachariaš István, aki jelenleg a megye alelnöke.
A téma négy évre feledésbe merült
Október 13-án a negyvennyolcadik Fábry Zoltán Közéleti Napok keretében hazai és magyarországi diákok részvételével tartottak megemlékezést és koszorúzást a százhúsz évvel ezelőtt született író tiszteletére stószi sírjánál. A Fábry Zoltán Emlékházon található emléktábla megkoszorúzásakor Zachariaš István, Kassa megye alelnöke tartott beszédet, aki elmondta, hogy ezentúl megyei támogatással működik majd a Fábry Zoltán Emlékmúzeum.
„A mostani választási időszakban újra elővettük a témát, s a megyén tulajdonképpen hasonló megítélés alá esett, és aránylag rövid időn belül sikerült az elképzelésünket megvalósítani. A döntés értelmében a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ vette kezelésbe az emlékházat, amely törődni fog az üzemeltetésével, és mindezt úgy, hogy az örökség a Csemadok tulajdonában marad, mint ahogy azt Fábry Zoltán kívánta. Az is lényeges, hogy a könyvtár a házban marad, és ott lehet kutatni a Fábry-hagyatékot. A kutatók évek óta jönnének, vizsgálnák mindazt, amit Fábry ránk hagyott, viszont a körülmények nem voltak megfelelőek. Azzal, hogy Kassa megye hagyatékába került a ház, mindezt megoldottuk, és megmentettük az utókor számára“ – véli Zachariaš István, akinek meglátása szerint járásukban vannak más égető problémák is.
Véleménye szerint minden vidék legnagyobb problémája az, ha nem tud a lakosság számára olyan megélhetést biztosítani, hogy a lakóhelyükön elégedettek legyenek, és ne kelljen a megélhetés érdekében valamelyik szülőnek, vagy a fiataloknak másutt keresni munkahelyet, ne kelljen a családoknak külön élniük a saját pátriájukon kívül. „Persze lehetnek más gondok is, az utak minősége, a szociális, vagy az egészségügyi ellátás problémái, a középiskolák osztályainak száma, ezek is komoly problémát jelenthetnek, de a társadalom, az itt élő közösségek szempontjából mindez nem annyira égető, mint az, ha a családok külön kényszerülnek élni. Mert az utak javítását, vagy a buszjáratok sűrűségét és sok minden mást, ha van rá pénz, egyszerűen meg lehet oldani, de az elidegenedett családokat, az apa, vagy az anya nélkül nevelkedő gyermekek lelkét nem olyan egyszerű helyrehozni. Ezért a régió gazdasága építését, a munkahelyteremtést tartom a legfontosabb feladatnak. Kiküszöbölni azt, hogy ilyen mértékben kelet felé „lejtsen” az ország, hogy ne Szlovákia keleti része legyen az ország legszegényebb része. Nem irigylem senkitől a jólétet, de az mégsem járja, hogy a kormány nem tesz semmit az ellen, hogy az összes megye együttvéve sem éri el Pozsony megye gazdasági mutatóit” – mutatott rá az aránytalanságokra a megye alelnöke.
Tudjuk, hogy teljesen feleslegesen várunk központi segítségre
„Jó, hogy a kormány összeállította az elmaradott járások segítésének programját, de ismerve ezeket a programokat, állítom, hogy ez csak látszatintézkedés. Mi Kassa megyében – aprólékosan elemezve a helyzetünket – kidolgoztunk olyan stratégiai dokumentumokat, amelyek ezen az áldatlan helyzeten javítani tudnának. Szorgalmazzuk az önfenntartó helyi gazdaságok létrejöttét, a helyi termékek piacát és az olyan törvényes szabályozást, ami ezt lehetővé teszi” – véli Zachariaš István.
Erősségüknek a határ menti kapcsolatok hálózatát tartja, és véleménye szerint a megyében mindezekre a lehetőségekre fel vannak készülve. „Az is egy jó módszer lehetne, ha a kormány – más, szomszédos országokhoz hasonlóan – a megyék számára a régiók gazdasági növekedése érdekében autonóm döntési lehetőségeket teremtene és megváltoztatná az európai pénzügyi segítségek központi elosztásának gyakorlatát is. Ez komoly, mérhető és felettébb szükséges fejlődésre adna lehetőséget. Az sem elvetendő gondolat, ha a kormány olyan intézkedéseket hozna, hogy a multik, a bankok, az üzletláncok ne vigyék ki az országból a mai mértékben a nyereséget, amelyet az itt élő emberek termeltek ki, hanem ezek jelentős része az ország lakosságának a javát szolgálná. Mindjárt kékebb lenne számunkra az ég, annál jobban élhetnének az itt élő emberek, és jóval több pénz jutna polgáraink életfeltételeinek jobbítására” – fejtette ki elképzeléseit a megye alelnöke.
„Felelősség és tapasztalat”
Zachariaš István 1990-ben lépett önkormányzati pályára. Huszonnégy éven keresztül volt Szepsi polgármestere. Immár tizedik éve a brüsszeli Régiók Bizottsága tagja, így olyan megoldásokat látott és tapasztalt, amelyeket számos európai országban alkalmaznak a városok és régiók önkormányzatai. Az utóbbi négy évben Kassa megye alelnökeként tevékenykedett. „Tényekkel kimutatható eredményeket értünk el – felhasználva az előbb említett két tevékenységi területemen szerzett ismereteket – a megye magyarlakta vidékein is. Ezekről sajtótájékoztatón adtam közre adatokat. Nekem nem az a célom, hogy világraszóló, bombasztikus ötletekkel mentsem meg a világot, illetve szűkebb otthonunkat, Kassa megyét, hanem az, hogy a tapasztalatokból kiindulva, felhasználva sokéves önkormányzati ismereteimet, felismerjem és megvalósítsam az adódó lehetőségeket Kassa megye déli régiói és az itt élő lakosság érdekében” – zárta beszélgetésünket Zachariaš István.
