A magyar kormány támogatja azokat a külhoni magyar családokat, akiknek a gyermeke anyanyelvű iskolában tanul. Nemrégiben elindult az óvodaprogram is, melynek első köréből majdnem hatvan felvidéki önkormányzat újíthatja fel vagy fejlesztheti magyar nevelési nyelvű óvodáját. A programról az Önkormányzati Szabadegyetemen Grezsa István kormánybiztost kérdeztük.
A magyar kormány 2016 decemberében határozatban döntött a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról. Az első körben 17,1 milliárd forint támogatást osztottak szét. Mit várnak a programtól?
Mind a Kárpát-medencében, mind a Felvidéken az a célunk, hogy növeljük a magyar óvodába beíratott gyermekek számát. Ebből következően pedig később a magyar iskolákba íratott gyermekek számának növekedését is várjuk.
Az Önkormányzati Szabadegyetemen megtartott előadásban elhangzott, hogy a felvidéki közösség szorul rá a legjobban erre a támogatásra. Ezt hogy értsük?
A Felvidék azért különleges az óvodai képzés területén, mert sok esetben már az igénye sem merül fel annak, hogy a szülők magyar óvodát válasszanak gyermeküknek. Elfogadja a magyar közöség, a szórványban például, hogy csak szlovák nyelven tanulhat a gyermek. Márpedig innen egyenes út vezet az asszimilációhoz. A programmal ennek a folyamatnak a leállításába is szeretnénk bekapcsolódni. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a magyar öntudat megerősödjön. Huszonhét évvel a rendszerváltás után már sok dologban előre léptünk. Viszont, ha megnézzük a nemzetrészeket, elvárnánk, hogy a félmilliós felvidéki magyarság nemzetpolitikai súlyának megfelelő szervezettségre lépjen, ez igaz a politikai, szervezeti, intézményi és a gazdasági életre is. Ehhez kíván Magyarország rendszerszintű programokkal segítséget nyújtani.
Két olyan szórvány van, amelyet sokan már szinte elveszettnek neveznek. Az egyik a Zoboralja, ahol nincsen magyar tanítási nyelvű óvoda. A másik régió Pozsony megye, maga a főváros és a Szenci járás. Itt vannak magyar óvodák. Viszont gyakori eset, hogyha lenne is elég magyar gyermek, azokat a szüleik – a szlovák nyelv megtanulásának céljával – szlovák óvodába íratják. A magyar óvodákat pedig olyan sok szlovák gyermek látgatja, hogy a tanító nénik kénytelenek szlovákul is beszélni, néhány esetben pedig tejesen áttértek a szlovák nyelv használatára. Mi a teendő ebben a helyzetben?
Azt hiszem, hogy az egész Kárpát-medencére kiterjedő óvodaprogram a Felvidéken ezekre az ellentmondásokra is rávilágít. De folytathatnánk a cigány közösségek ügyeivel, hiszen a Felvidéken az is előfordul, hogy egy intézménybe azért nem íratják be a gyermeket, mert oda romák is járnak. Ezeket a problémákat a program felszínre hozza. Tegyük fel, hogy van olyan magyar óvoda, ahova szlovák gyermekek járnak, de akkor is a magyar óvodai oktatást kell biztosítani. Ehhez az kell, hogy legyen bátorsága a magyar tanító néniknek és az intézményvezetőnek felvállalni azt a tényt, hogy magyar nevelési intézményről van szó. Ehhez pedig kell a politikai háttér is. A magyar kormány stratégiai partnere a Magyar Közösség Pártja, hiszen nem tudunk mit kezdeni a vegyespárt koncepcióval, amely ráadásul a szlovák kormány tagja is. Van itt egyfajta ellentmondás, de mi támogatni szeretnénk a felvidéki magyar politikum összefogását, ám ebbe nem fér bele egy vegyespárt koncepció, hiszen nem szeretnénk tolmácsgépet használni a magyar párttal való kommunikációban Budapesten. Az MKP marad tehát a magyar kormány szövetségese, de a magyar pártnak jelentősen növelni kellene a támogatottságát és elfogadottságát.
A mostani programban 58 önkormányzat kapott pénzt fejlesztésre. De bejelentették, hogy tervezik a második kört is. Mi várható ebben a programban, ismételten fejlesztésekre lehet majd pályázni, vagy módszertani eszközökre is?
A Magyar Közösség Pártja mellett a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a szakmai partnerünk. Már az óvodafejlesztési program első ütemében biztosítottak azok a források, amelyek komoly módszertani előrelépést jelenthetnek, ez a második ütemben is folytatódni fog. Semmi sem pótolhatja a regionális szakképzést, és ezt a helyi magyar pedagógusok szövetségétől várjuk el, ezért támogatjuk őket.
A Felvidéken van magyar nyelvű óvónőképzés, Szencen a szakközépiskolában, valamint Komáromban az egyetemen. Lesz együttműködés ezzel a két intézménnyel a jövőben?
Mindenkivel együtt kívánunk dolgozni az ügy érdekében. Nem egy boszorkánykonyhán kifőzött program ez. Dinamikus, változik a helyi igényeknek megfelelően. Örömmel vesszük, ha találunk olyan fiatalokat, akik óvodapedagógiát tanulnak, értenek hozzá. És örömmel veszünk minden óvodapedagógiát támogatni kívánó magyar kezdeményezést. Azt, hogy a Felvidéken hogyan valósuljon meg a képzés, azt itt kell eldönteni. Mi pedig ehhez a megfelelő szintű képzőket, szervezeteket tudjuk biztosítani. Kiemelten szeretnénk támogatni a Hagyományok Házát, amelynek több országban akkreditált óvodapedagógiai programja van. Ez egy hamisítatlan magyar program, de nem magyarkodó, hanem közép-európai, hiszen a magyar népzenei és néptánckincs nemcsak a magyar táncokat foglalja magába a bartóki modell alapján, hanem az egész térségét.
