Magyar győzelmek Szlovákia választókörzeteiben (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)

Tegnapi cikkünkben részletesen, tényszerűen ismertettük az MKP, illetve a Most-Híd választási eredményeit a magyarok által lakott régiókban. Most kicsit nézzük meg azt is, mi húzódik meg a számtenger mögött.

Lehetne még 35 MKP-s képviselő is?

Tény, hogy a Magyar Közösség Pártja a pártok közötti eredményességet tekintve háromszor jobban szerepelt a Most-Hídnál. A Menyhárt József vezette magyar párt 33 képviselőt juttatott a megyei önkormányzatokba, míg Bugár Béla vegyespártja a magyarok által 11-et (ha egész Szlovákiát nézzük, beleértve a magyarok által nem lakott régiókat is). További tény, hogy az MKP-képviselői, sőt a jelöltjei is, mind magyarok, a Most-Híd ezt nyilván nem mondhatja el magáról. Az MKP képviselőinek a száma akár még emelkedhetne most is, ha néhány függetlenként bejutott magyar képviselővel sikerülne együttműködni. Két konkrét név rögtön adott, méghozzá a Komáromi járásból Stubendek László (aki egyébként 2013–2017 között is MKP-s megyei képviselő volt, most 4458 vokssal szerzett ismét mandátumot), Komárom polgármestere, és hasonló a helyzet a Rozsnyói járásból mandátumot szerzett Nagy Györggyel (2 752 szavazattal a 2. helyen jutott be) is.

A tömbmagyarságban totális az MKP-fölény

A felvidéki magyarok többsége a Nagyszombat és Nyitra központú megyékben él. A 2011-es népszámlálás szerint e két megyében 290 244 a magyarok lélekszáma, ami a felvidéki magyarság (458 467 fő) 63 százaléka. E két megyében most 24 : 2 a magyar, illetve a vegyespárt által szerzett mandátumok aránya. Jól megmutatkozik az MKP-dominancia az elnökjelöltek voksaiban is.

Berényi József mindenütt győzött Rigó felett

A két önállóan indított Nagyszombat megyei elnökjelölt közül Berényi József (MKP) 19 414 szavazatot kapott, Rigó Konrád 6 362 voksot. Tehát 3,05-ször többen szavaztak az MKP jelöltjére. Négy évvel ezelőtt a Most-Hidas Nagy József, ha megverni nem is, de megszorítani még képes volt Berényit, most ilyesmi szóba sem jöhetett. Rigó Konrád Berényit lejárató, arrogáns kampánya teljes csőd volt, és ez lehetett a Most-Híd „pénztárcájára” nézve is. A vegyespárt minden bizonnyal több százezres nagyságrendű kampánya tulajdonképpen egy szimpla közvélemény-kutatássá silányult, amelynek eredményét egy arra szakosodott intézettől pár ezer euróért is megtudhatták volna.

Berényi József Nagyszombat megye mind a hét járásában legyőzte Rigó Konrádot. A Dunaszerdahelyi járásban 12 398 : 4 879, a Galántai járásban 6 485 : 1 048, a Galgóci járásban (Hlohovec) 69 : 67, a Pöstyéni járásban 103 : 91, a Szenicei járásban 71 : 62, a Szakolcai járásban 76 : 36, a Nagyszombati járásban pedig 219 : 179 volt közöttük a szavazatarány.

A csallóközi és mátyusföldi választókörzetben egyébként Berényi József nyerte az elnökválasztást nemcsak Rigóhoz viszonyítva, hanem az összes jelöltet nézve is. A Dunaszerdahelyi járásban Jozef Viskupič 2 415 szavazatot kapott, Tibor Mikuš pedig 1 825-öt, a Galántai járásban Viskupičra 5 270-en, Mikušra 6 020-an szavaztak.

Érdemes megjegyezni, hogy Berényi Józsefre 2013-ban az elnökválasztás első fordulójában 14 339-en szavaztak. Az MKP elnökjelöltje most 5 075 szavazattal többet kapott, mint négy évvel korábban.

A magyar többségű Nyitra megyei választókörzetekben Farkas Iván megverte Belicát

Nyitra megyében két magyar többségű választókörzet van, egyik a Komáromi járás, a másik a két részre osztott Érsekújvári járás Párkány központú választókörzete. Noha a megyében Milan Belica nyerte a választást (a Smer, a Szlovák Nemzeti Párt és a Most-Híd koalíció jelölésében), a magyar választókörzetekben viszont az MKP-s Farkas Iván legyőzte Belicát.

Farkas Iván a Komáromi járásban 7 366 : 4 527 arányban győzött Belica felett, a párkányi körzetben pedig 4 301 : 1 236 volt az eredmény. Farkas Iván egyébként az egész megyében 21 084 szavazatot kapott, a Lévai járásban 3 800-at, a Nyitrai járásban 1 001-et, az érsekújvári körzetben 2 580-at, a Vágsellyei járásban 1 966-ot, a magyarok által nem lakott Tapolcsányi járásban 33-at, az Aranyosmaróti járásban pedig 37-et. Nyitra megyében egyébként a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség is indított elnökjelöltet, Hajdu Lászlóra 2 571-en szavaztak.

Akik súrolták a lécet

Néha csak pár szavazaton múlik a mandátum sorsa. Az MKP képviselőjelöltjei közül két olyan jelölt van, akiknek alig-alig hiányzott néhány voks a megyei önkormányzatba való jutáshoz. Az egyik a Komáromi járásban indult Knirs Imre (Komárom alpolgármestere), aki 4 439 szavazatot kapott, és ez csak 19-cel kevesebb, mint a mandátumot szerzett Stubendek Lászlóé. A másik eset a Rozsnyói járásban történt, az MKP-s Beke Beáta 1 702 szavazatot kapott, míg az előtte végző Smer-es képviselő 31-gyel többet.

Furik Csaba, az üde folt

Kassa megye az egyetlen magyarok által lakott megye, ahol az MKP kevesebb mandátumot szerzett, mint a Most-Híd – 1:6 lett az arány. Alapos és kritikus elemzésre van szükség, beleértve az elnökjelölt támogatásának kérdését is. A Most-Híd önálló elnökjelöltet indított (Pataky Karol, 14 843 szavazat), az MKP Richard Rašit támogatta. Furik Csabáé az MKP-mandátum, aki a Tőketerebesi járásban derekasan helytállt, a harmadik helyen jutott be a megyei önkormányzatba. Üde folt az MKP-képviselő magyar keresztneve is, a Most-Hidas Jozef (2x), Karol, Peter és Gejza keresztnevű képviselők között. Ám az is tény, hogy például a magyar többségű Kisgéresen, ahol Furik Csaba a polgármester, Pataky 259 : 111-re győzött az elnökválasztást illetően Raši ellen. A Tőketerebesi járás magyar többséggel bíró Királyhelmec városában (szintén) ez az arány 1402 : 337 volt – a magyar jelölt javára, akinek viszont választókörzeti győzelme nem volt.

Emelkedő részvétel

Jelentősen emelkedett a megyei választásokon résztvevők választási aránya a korábbi választásokhoz képest. 2013-ban 20 százalék volt az országos átlag, most pedig 30%.

Milyen volt a magyarok által lakott régiókban? Pozsony megyében 31,34%-os. Nagyszombat megyében 24,74% volt az átlagos részvételi arány, ezen belül a Dunaszerdahelyi járásban 21,81%, a Galántai járásban pedig 24,69%. Nyitra megyében 26,83 százaléknyian éltek választói jogukkal, ezen belül a Komáromi járásban 19,69%, a Lévai járásban 25,66%, az Érsekújvári járásban 25,80%, a párkányi körzetben 22,81%, a Vágsellyei járásban 24,40%. Besztercebánya megyében volt a legnagyobb részvétel: 40,29%, itt a Nagykürtösi járásban 34,03%, a Losonci járásban 32,53%, a Nagyrőcei járásban 32%, a Rimaszombati járásban 34,08%. Kassa megyében 26,73% választott, ezen belül a Rozsnyói járásban 24,06%, Kassa-vidéken 25,53%, a Nagymihályi járásban 25,82%, a Tőketerebesi járásban pedig 26,25%.

Tartalék tehát van bőven, öt év múlva már az önkormányzati választásokkal egyidejűleg választjuk a megyei parlamentek képviselőit is, ami tovább emelheti a megyei választások részvételi arányát.