Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma

Első alkalommal 1967. október 20-án rendezték meg a magyar nyelvművelő napokat Kassán. Az elmúlt ötven év során, egy alkalom kivételével, nyelvészek, irodalomtörténészek, művészek, írók és közéleti személyiségek találkoztak, hogy ápolják anyanyelvünk jelenlétét a városban, a régióban és a Felvidéken.

A Csemadok Kassai Városi Választmánya november 2. és 5. között rendezi meg a fél évszázadot megélt Kazinczy Napokat, melynek idei témája a reformáció 500. évfordulója. A résztvevőket személyes gondolataival köszöntötte Köteles Szabolcs, a Csemadok VV elnöke. „Ez a rendezvénysorozat, ha néhány évvel is, de idősebb, mint én. Ennek a teljesítménynek a komolyságát magam is akkor ismertem fel, amikor belegondoltam, hogy abban az évben, amikor megszülettem, a Kazinczy Napok már bejáratott eseménynek számított. Az elmúlt ötven évben csak egyetlen évfolyam maradt ki, de így legalább két éven keresztül tudunk ünnepelni. Idén az alapítás 50. évfordulóját, jövőre az 50. rendezvénysorozatot. Hálás vagyok mindenkinek, akinek az elmúlt évtizedekben része volt a Kazinczy Napok elindításában, szervezésében és támogatásában. Ez közösségünk nagy eredménye, legyünk rá büszkék.”

Köteles Szabolcs, a Csemadok Kassai VV elnöke (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)

Máté László neve és személye elválaszthatatlan részét képezi a rendezvénynek. Negyvenkilenc alkalommal vett részt a Kazinczy Napokon, így nem kérdés, hogy ő tudott méltóképpen beszélni a kezdetekről és a rendezvény mai, talán közéletibb szerepéről. „1967. október 20-a valóban emlékezetes és jelentős nap volt a csehszlovákiai magyar közösség életében. Hihetetlen volt. Ez egy generáció meghatározó jelensége és rendezvénye volt. Mesébe illő csodának tartottuk, hogy 1948/49 után Kassán a magyar nyelvet lehet művelni. Az egyes népszámlálások gyarapodásról adtak hírt. Akkor járt a legtöbb gyerek magyar iskolába, százezer körül. Érezhető volt, hogy közeledik valami, amit 1968 tavaszán prágai tavasznak neveztek el. A hatalom megkérdezte tőlünk, hogy mit akarunk ebben az országban. Egyszerre magyar lehetett a miniszter, Dobos László személyében, a parlament alelnöke pedig dr. Szabó Rezső. Alkotmánytörvényt fogadtak el a nemzetiségek jogállásáról. Az első Kazinczy Napoknak egy megfogható eredménye volt. Magyar színházat és magyar hetilapot szorgalmazott a diákság” – hangzott el az emlékezésben. Máté László Fábry Zoltánt, dr. Szabó Rezsőt, Dobos Lászlót, Jakab Istvánt, a Batsányi-kör tagjait és Kolár Pétert említette a rendezvény elindítói között. Balogh Márta a magyar nyelv női Kazinczyja. A szervezők már a legelején felismerték azt a tényt, hogy az oktatásügyi intézményekkel való szoros együttműködésre van szükség.  Schulz György és Rácz Olivér iskolaigazgatók mindent megtettek azért, hogy Kassán a rendezvény otthonra leljen.

Máté László emlékezése az elmúlt 50 évre (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)

A Kazinczy Napok alapvető stratégiai vonala a nyelvművelés volt. A nyelvvédelem témája egyre jobban előtérbe került a 90-es években. A rendszerváltás után fokozódott az asszimilációs nyomás, a magyar nyelvhasználat tragikusan visszaszorult. Kassán egy mellőzött nyelvvé vált – idézte fel Máté László. Megmaradásunk objektív feltétele a nemzetiségi törvény, a kollektív jogok és a magyar nyelv regionális használata. Az önpusztító és dermesztő megosztottság, a bizalmatlanság, az egymásnak feszülés elég gyakori jelenség köreinkben. Ezért is az idei rendezvény üzenete: Megmaradni és gyarapodni.

(Máté László beszédének szerkesztett változata alább olvasható)

A reformáció és az anyanyelv kapcsolata

Orémus Zoltán, az Abaúj-tornai Református Egyházmegye esperese színvonalas előadásában rámutatott azokra a tényezőkre, melyek segítették és ma is megtartják az anyanyelv használatát. A reformáció idején nagyon fontos szerepet töltött be a nép nyelve a reformátori tanok és az ige továbbadásában. Először a Biblia egyes részeinek fordításai jelentek meg. Az Újszövetség görögre fordítása során a reformátorok már nem a Vulgatát, hanem az eredeti héber nyelvet vették alapul. Az akkori római egyház képviselői attól féltek, hogy ha az emberek kezébe kerül a szentírás, számukra érthető nyelven, akkor ez eretnekségekhez vezethet. Ezzel szemben Luther Márton és társai egyértelműen amellett foglaltak állást, hogy a Bibliát fontos anyanyelven olvasni. Károli Gáspár 1590-es teljes magyar nyelvű fordításának köszönhetően megalapozta a magyar nyelv társadalmi szerepét és jelentőségét, melyet később Kazinczy Ferenc újított meg. Az imádság, az ének, a könyvek és az iskolák ma is eszközei nyelvünk szépítésének, ápolásának és megtartásának.

Orémus Zoltán, az Abaúj-tornai Református Egyházmegye esperese a reformáció és az anyanyelv kapcsolatáról beszélt (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Kazinczy örökérvényű üzenete

Dr. Fehér József, a Kazinczy Társaság elnöke idézeteken keresztül próbálta megfogalmazni a nyelvújító jelennek szánt mondanivalóját. Sem Kazinczy, sem Széchenyi, sem pedig Kolár Péter személyisége, önzetlensége, tisztessége, ügybuzgalma, őszintesége és egyszerűsége nem halt meg. Ma is sokan emlegetik határon innen és túl ezt a három egyéniséget, közösen négy üzenetet közvetítenek a ma emberének. Az első egy történet –  Bessenyei buzdítása. Az akkor már elismert író támogatta Kazinczyt, és arra biztatta, ne csak az eszére, de szívére is hallgasson élete során, hogy semmilyen körülmények között ne tagadja meg önmagát.

Dr. Fehér József, a Kazinczy Társaság elnöke (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)

A másik, napjainkban is érvényes üzenet a hazaszeretet, a szülőföldhöz való ragaszkodás fontossága. Kazinczy 19. századbeli nacionalista volt a szó eredeti értelmében, mely a saját magyar nemzetéhez való ragaszkodást jelentette. „Engem a sors magyarnak szült, és magyar akarok maradni” – vallotta. A harmadik gondolat a vallással függött össze. Kálvinistaként iránytűjének a lelkiismeretet tartotta, magába foglalva a felvilágosodás eszméit. Meggyőződése, hogy a barátok között elég, ha a szív jár egy úton, a különböző felekezetekhez tartozás és ízlésvilág nem elválasztó tényező. A negyedik gondolatot Karacs Teréz naplójából merítette Fehér József, melyből a parázs előtt ülő, villásreggeli gyanánt kolbászt sütögető Kazinczyra emlékezett. Az egyszerűség és a nagyszerűség találkozására mutatott rá a nyelvújító személyében, aki eleget téve a maga korának, a következőknek élt.

A Laudate Dominum előadása Kovácsné Palcsó Edit vezetésével (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)

A megnyitón közreműködött a kassai református egyház énekkara, a Laudate Dominum Kovácsné Palcsó Edit vezetésével, valamint Ádám Csaba, aki elszavalta Reményik Sándor A fordító című versét.