A jubileumi emlékév keretében került sor november 15-16-án a Kodály Zoltán, aki összeköt – Kecskemét köszönti 780 éves testvérvárosát, Galántát című rendezvénysorozatra, amelynek keretében szerdán egy zenés irodalmi estnek lehettünk részesei kecskeméti művészek fellépésével az Esterházy Kávézóban.
A Csemadok Országos Tanácsa, Galántai Területi Választmánya és Városi Szervezete, valamint a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága és az Anyanyelvi Konferencia a Pozsonyi Magyar Intézettel és a Galántai Városi Művelődési Központtal együttműködve 2017-ben több rendezvényt is szervezett a jubileumi Kodály-emlékév keretében.
Az év elejétől kezdve a galántaiak különböző zenei rendezvényeket, műveltségi vetélkedőket, népdalversenyt, énekkari minősítő versenyt, népzenei vetélkedőt, konferenciát, nemzetközi hegedűversenyt, nemzetközi kórustalálkozót és ünnepi hangversenyt is szerveztek Kodály Zoltán születésének 135., és halálának 50. évfordulója alkalmából.
A jubileumi emlékév keretében került sor november 15-16-án a Kodály Zoltán, aki összeköt – Kecskemét köszönti 780 éves testvérvárosát, Galántát című rendezvénysorozatra, amelynek keretében szerdán egy zenés irodalmi estnek lehettünk részesei kecskeméti művészek fellépésével az Esterházy Kávézóban. Csütörtökön délelőtt a Háry János kalandjai című bábjátékot adták elő, este 18 órai kezdettel pedig a Galántai Városi Művelődési Központ előcsarnokában megnyílt „Kodály szellemében” címmel a kecskeméti képzőművészek által összeállított kiállítás is, amelynek segítségével a látogató betekintést nyerhet a híres zeneszerző életébe és munkásságába.
Ezt követően este arra az ünnepi Kodály-emlékműsorra került sor, amelynek szereplői a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, Csík János és barátai, illetve a Kecskeméti Táncegyüttes voltak.
Az emlékműsoron köszöntőt mondott Takáč Zsolt, Galánta város alpolgármestere és Kerényi György, Kecskemét város képviselője, korábbi államtitkár, aki rövid beszédében hangsúlyozta, rendkívül fontosnak tartja azokat a rendezvényeket, amelyek a Kodály-emlékév kapcsán Galántán és a környező településeken zajlottak, és hozzájárultak a Kodály-kultusz méltó megőrzéséhez. Reményét fejezte ki, hogy testvérvárosként Galánta segítségére lehetnek, hogy a Kecskeméten született zeneszerző szobrot kaphasson a felvidéki városban, amelyhez olyan sok szép emléke fűződött, és remélhetően pár éven belül egy nagyon szép közös szoboravató ünnepségnek lehetünk majd tanúi.
Az est egyik főszereplője, a Kecskemét város vezetésének támogatásával alakult, több évtizedes múltra visszatekintő Kecskeméti Szimfonikus Zenekar volt, amelyet 1996-ban alakított újra Gerhát László vezető karmester. Ezt követően néhány év alatt elérték a korábbi színvonalat, és rövid idő alatt olyan rangot sikerült kivívniuk, hogy világhírű szólisták, karmesterek is szívesen lépnek fel velük. November 16-án Kodály Zoltán néhány művét hozták el Galántára.
A közönség előadásukban elsőként Kodály Marosszéki táncok című művét hallhatta, amely eredetileg zongoramű volt, később dolgozták át Toscanini javaslatára zenekarra, s 1930-ban mutatták be először New Yorkban, ahol maga Toscanini vezényelte. A Galántai táncok után ez a világon a második legtöbbször játszott Kodály-mű. A galántai közönség részleteket hallhatott továbbá Kodály Magyar rondójából, amely tulajdonképpen az első olyan Kodály-mű, amelyben a nép körében gyűjtött népdalokat a zeneszerző zenekarra hangszerelte, valamint Czinka Panna balladájából, és elhangzott a Háry János nyitánya is. Hallhatta természetesen a közönség a Galántához fűződő Galántai táncokat is, amelynek témáját a zeneszerző régi feljegyzéseiben találta meg. A partitúrán lévő feljegyzésében olvasható, hogy a szerző „Galántán töltötte gyermekkora legszebb hét esztendejét. Híres volt akkor a galántai banda, Mihók prímás alatt, de még híresebb lehetett száz évvel ezelőtt… Hadd folytassa ez a kis mű a régi galántai hagyományt!” A darabot 1933. október 23-án mutatták be, a Budapesti Filharmóniai Társaság megalakulásának 80 éves jubileumi koncertjén.
Az est hangulatát emelte a Kecskeméti Táncegyüttes és az ismert zenész, Csík János és barátainak közreműködése, aki középiskolás korában maga is táncolt az 1976-ban alakult Kecskeméti Táncegyüttesben. A táncegyüttes az elmúlt 41 év alatt sok száz fellépéssel és bemutatóval öregbítette Kecskemét hírnevét, ápolta a „hírös” város hagyományait, illetve szerzett örömet lakóinak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A táncegyüttes a Kárpát-medence magyar és más nemzetiségű népeinek táncait állítja színpadra. Kiemelten foglalkoznak Kecskemét és tágabb környezete, a Kiskunság táncainak rekonstruálásával, gyűjtésével, visszatanulásával és színpadi bemutatásával, valamint a régi kecskeméti viseletek felkutatásával.
Egy szó, mint száz, emlékezetes estben volt része annak, aki csütörtök este eljött Galántára, hogy Kodály emlékének is adózva, részese legyen a tiszteletére szervezett emlékestnek. Remélhetőleg a galántaiak folytatják a hagyományt, és hasonló színvonalas esteknek a jubileumi emlékéven kívül is a részesei lehetünk majd a továbbiakban is.
