Magas színvonalú tudományos és közéleti tevékenységéért csütörtökön Budapesten a Polgári Magyarországért Díjat Kiss Gy. Csaba magyar irodalom- és művelődéstörténész kapta.
A Magyar Tudományos Akadémia doktora a kitüntetést nemcsak magas színvonalú tudományos és közéleti tevékenységéért, hanem főként a közép-európai népek történelmének és kultúrájának hiánypótló, több évtizedes kutatásáért, valamint példaértékű morális helytállásáért kapta. A kitüntetést a díjazott Mádl Dalmától, a Polgári Magyarországért Díj első kitüntetettjétől és Balog Zoltántól, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnökétől, az emberi erőforrások miniszterétől vette át, aki elmondta, hogy Kiss Gy. Csabában fiatal kora óta azt a református magyar szabadértelmiségit, írástudót tiszteli, akinél a hit és a tudás úgy tartozik össze, hogy keresztény protestáns hite fölébreszti benne a tudásvágyat, a tudása pedig keresztény hitének ad intellektuális összerendezettséget.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
A múltból merítsenek fiaid erőt – idézte a litván himnuszt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az elismerést odaítélő Polgári Magyarországért Alapítvány kurátora, rámutatva arra, hogy Kiss Gy. Csaba munkásságának központi eleme a múlttal való szembenézés, az ahhoz való világos viszonyulás kérdése. A díjazott mind tudósként, mind közéleti személyiségként és politikusként jelentékenyen hozzájárult a nemzedékek életét megnyomorító kommunista rendszer lebontásához. Kövér László azt is megemlítette, hogy Kiss Gy. Csabára mély benyomást gyakoroltak lengyelországi útjai, amelyek során a tudóst nemcsak a lengyelek kommunistákkal szembeni mély hitből és hazaszeretetből fakadó, mindenütt tapasztalható ellenállása érintette meg, hanem II. János Pál pápa kisugárzása is hatott rá. Ott vált világossá számára – fogalmazott a házelnök –, hogy egy hazugságra és az emberek leggonoszabb gondolataira, érzéseire apelláló ideológia, mint amilyen a kommunizmus volt, nem maradhat fenn örökké, hiszen egy olyan rendszer, amely nem tűri meg az igazságot, törvényszerűen megbukik. Az igazság tesz igazán szabaddá még a legnagyobb elnyomás légkörében is és Kiss Gy. Csaba a kommunizmus fojtó légkörében is a szabadság kis köreinek megteremtésén munkálkodva vitte előre a közép-európai népek összetartozásának gondolatát, amely mára Európában a Visegrádi Együttműködés alapjává vált – jelentette ki Kövér László.
Gulyás Gergely, és a díjátadó résztvevői (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
A díjátadó ünnepség egyben évadzáró ünnepség is volt, amelyen Gulyás Gergely, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója gratulált Kiss Gy. Csabának, majd röviden összefoglalta az alapítvány éves tevékenységét.
Kiss Gy. Csaba a díjért köszönetet mondva fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy kulcskérdés, ismerjük-e a szomszéd világot, ezért arra van szükség, hogy minél több értelmes fiatal kapjon támogatást a környező népek kultúrájának, nyelvének megismeréséhez.
Az ünnepséget követően kérdeztük Kiss Gy. Csabát.
Nemcsak nyugati szláv, ha úgy tetszik visegrádi szempontból, miként arra Kövér László is utalt, hanem kifejezetten szlovák szempontból is jelentős Kiss Gy.Csaba tevékenysége. Milyenek a szlovák-magyar viszony perspektívái?
A magyar-szlovák viszonylatban vannak kedvező jelek. Ilyennek tartom, hogy a szlovák középnemzedék értelmiségében sok olyan megnyilvánulás volt az utóbbi esztendőben, amit én pozitívnak tartok. Utalnék Jozef Hajkonak az Egyezségre ítélve című könyvére, amely kísérlet a magyar és a szlovák történelem együtt olvasására. Bizonyára vannak benne részletek, melyeken lehet vitatkozni, de maga a szándék, hogy tegyük egymás mellé a magyar és a szlovák történelmi narratívát, példamutató. Sok mást is olvasok a szlovák sajtóban, amire Magyarországon jobban kellene figyelnünk. Az Eperjesi Egyetemen például visegrádi szakot létesítettek, amelyet Kása Péter kollégánk vezet. Pozsonyban pedig nem tudom, hogy most éppen hol tartanak vele, de egy művészettörténész-városszépítő társaság már több mint egy évtizede Mária Terézia szobrának a visszaállításán dolgozik. A többi területen is van előrelépés és biztató jel: a lengyel-magyar barátságról nem hiszem, hogy külön kellene beszélni, de ez egy olyan munka, amelyet szünet nélkül kellene csinálni, függetlenül attól, hogy most Magyarország a Visegrádi Együttműködés elnöke-e vagy sem! Nem állunk jól szakértők tekintetében: nincsenek a szomszéd népek nyelvét jól ismerő szakembereink: a kis nyelvek szlavisztikája nagyon rossz helyzetben van Magyarországon. Nincs már szlovák szak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, és Budapesten is alig egy-egy hallgató van, aki a szlovák, a cseh vagy a lengyel szakot választaná.
A felvidéki magyarok viszont tömegesen és nagyságrendekkel sokkal jobban tudnak szlovákul, mint a magyar átlag.
Lehet, hogy a nyelvet jobban tudják, de olyanok, akik a szlovák kultúrát ismerik, és arra kellő rálátásuk van, viszonylag kevesen vannak. Én néhány évig tanítottam Nyitrán, ezért a tapasztalataim is olyanok, hogy a nyelvet persze ismerik, hiszen abban a közegben élnek és jól tudnak benne mozogni, de kevesen vannak, akik a két kultúra szembesítését el tudják végezni és a szlovák kultúra szakértői lennének. Jellemző, hogy az utóbbi években a szlovák kultúrát illetően az egyik volt tanítványom, Demmel József ért el jelentős eredményeket, aki magyarországi és úgy tanult meg szlovákul, hogy előtte egy szót sem tudott. Ma már elismerten a 19. század történelmének a legjobb szakértői közé tartozik.
Balog Zoltán miniszter átadja a díjat Kiss Gy. Csabának (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
***
A PMA 2005-ben hozta létre az életműdíjnak is tekinthető Polgári Magyarországért Díjat. Az alapítvány minden évben egy olyan közösségnek vagy személynek adományozza az elismerést, amely/aki tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, ezáltal Magyarországot, a magyarságot, annak valamely közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, és tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget.
A díjat az alapítás évében Mádl Dalma, majd Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos (2006), Ékes Ilona és Gaudi-Nagy Tamás (2007), Kopp Mária és Skrabski Árpád (2008), Lezsák Sándor (2009), Wilfried Martens (2010), Duray Miklós (2011), a Békemenet (2012), Füsi Csaba és Miletics Andrea, Szilvágyi Gergely, a kárpátaljai Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltók (2013), a Konrad Adenauer Alapítvány (2014) kapta meg. Tavalyelőtt a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány vehette át, tavaly pedig Osztie Zoltán, a budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa volt a kitüntetett. A díjazottak az elismerő oklevél mellé bronzplakettet és hárommillió forintot kapnak.
