Sajtóreggelin értékelték az elmúlt évet és a megyei választásokat a Magyar Közösség Pártja Elnökségének tagjai. Menyhárt József elnök, Őry Péter, az OT elnöke, Kiss Beáta oktatásért és kultúráért felelős alelnök, Varga Péter mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnök, Farkas Iván gazdasági alelnök, valamint Berényi József és Furik Csaba elnökségi tagok a magyarság helyzetét befolyásoló eseményekről is szóltak.
A lassan búcsúzó év nagyon mozgalmas volt, melynek történéseiből csupán néhány fontos eseményt emelt ki Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke. Ez volt az új elnökség első teljes éve, ugyanakkor sok minden történt, amelyre az év elején még nem lehetett számítani – mondta Menyhárt József. Az év elején még nem tudhattuk, hogy elindul a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, mint ahogy az sem volt biztos, hogy 2018-ban el lehet indítani a régiós médiát.
Megyei választások
A legfontosabb esemény az idén a megyei választás volt. Menyhárt József szerint az MKP jól döntött, amikor Pozsony megyében széles koalícióra lépett, és a hét jobboldali párt együtt indult a megmérettetésen. Jól döntött a párt akkor is, amikor Nyitra és Nagyszombat megyében külön elnökjelöltet állított, így a magyar polgároknak volt választási lehetőségük. Az MKP akkor is jól határozott, amikor Besztercebánya megyében Ján Lunter mögé sorakozott fel. Utólag értékelve azonban Kassa megyében nem volt szerencsés Richard Rašit támogatni.
Összességében elmondható, hogy a Magyar Közösség Pártja tisztességes kampányt folytatott. Harminchárom megyei képviselővel a harmadik legerősebb párt lett az MKP a régiós önkormányzatokban.
Stratégiai partnerség
A Magyar Közösség Pártjának továbbra is a magyar állam a stratégiai partnere, elsősorban az oktatás, a kultúra és a média területén erős ez a kapcsolat. Ennek köszönhetően 58 óvoda újul meg, illetve épül az óvodafejlesztési program első ütemében. A második ütemnek köszönhetően további 95 újul meg és 11 óvoda épül.
A Baross Gábor Terv megújításának köszönhetően elindult a gazdaságélénkítő program is. A magyar állam a Baross Gábor Alapon és a Széchenyi Programirodán keresztül támogatja a felvidéki magyar kis- és közepes vállalkozásokat. Januárban kiértékelik az 1648 beérkezett pályázatot.
Az MKP-nak nemcsak a magyar kormány a stratégiai partnere, hanem a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és számos más civil szervezet is.
Felkészülés a helyhatósági választásokra
Menyhárt József a sajtóreggelin arra is kitért, hogy a párt elkezdte a felkészülést a 2018-ban esedékes helyhatósági választásra. A párt elnöke biztos abban, hogy megtalálják a megfelelő jelölteket. Az államfőválasztás ugyan csak 2019-ben lesz, de a párt arra is készül, Menyhárt biztosra veszi, hogy megtalálják azt a hiteles jelöltet, akit a magyar választók is el tudnak fogadni.
A megyei választásokra visszatérve az MKP elnöke köszönetet mondott Berényi Józsefnek és Farkas Ivánnak, hogy elnökjelöltként dolgoztak, a képviselőjelölteknek és a kampánystábnak, valamint a sajtó képviselőinek, hogy segítették az MKP-t a választások előtt.
Megdőlt tézisek
Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke elmondta: megdőlt az a tézis, amelyet az elmúlt 20-25 évben sokan hangoztattak, hogy az anyaország nem nyújt segítséget a felvidéki magyarságnak. Az óvodaprogram és a gazdaságélénkítő program is bizonyítja, hogy a magyar kormányra lehet számítani. A kulturális támogatások is azt bizonyítják, hogy az anyaország segíti a felvidékieket, gondoljunk csak arra, hogy a magyar állam által a kulturális intézményeknek nyújtott támogatások járuléka és adója, amelyet a civilszervezetek fizetnek a szlovák államháztartásba, magasabb annál, amit Szlovákia a pályázati rendszeren keresztül juttat a magyar kulturális szervezeteknek. Az elmondottak is bizonyítják, hogy az anyaország kormányával jó kapcsolatot kell fenntartani.
Őry Péter kifejtette: az óvodai program kapcsán el kell mondani, hogy a szlovák állam helyett a magyar állam segíti a magyar óvodákat. Sokan kritizálják az óvodafejlesztési programot, ahelyett, hogy köszönetet mondanánk a magyar államnak. A magyar kormányzat olyan megoldásokat kínál, melyeket a szlovák állam nem tesz meg. Tudatosítani kell, hogy aki a magyar állam által nyújtott segítség ellen dolgozik, az nem az MKP ellen, hanem a helyi magyarság ellen tesz.
Őry Péter kitért a megyei választási kampányra is. Ez esetben pedig szintén megdőlt egy téves tézis, miszerint az MKP lejárató kampányt folytat. A megyei választási kampány ennek az ellenkezőjét igazolta. A Magyar Közösség Pártjának jelöltjei elsősorban az elmúlt négy év eredményeivel kampányoltak, miközben mások megpróbálták lejáratni a magyar párt jelöltjeit.
Negyvenezer aláírás
Berényi József a Minority SafePack, egymillió aláírás a sokszínű Európáért elnevezésű kezdeményezésről elmondta: a Felvidéken eddig negyvenezer aláírást gyűjtöttek össze, az aláírásgyűjtés márciusig tart, addigra nagy valószínűséggel meglesz az ötvenezer aláírás. Berényi kiemelte, Erdélyben már összegyűlt a 220 ezer aláírás, Magyarországon is gyűjtik az aláírásokat, így bízik a petíció sikerességében.
A Nagyszombat megyei önkormányzat december 20-án ülésezik, ekkor a tervek szerint elfogadják a bizottsági elnökök és a megyei alelnökök személyét. Az előzetes egyeztetések értelmében Nagyszombat megye első alelnöke Berényi József lesz. Az előző ciklushoz képest az MKP-nak több bizottsági elnöki hely jutott.
Be kell vezetni a nemzetiségi oktatás fogalmát
Kiss Beáta az oktatás helyzetére tért ki. A Magyar Közösség Pártja több javaslatot is tett a Tanuló Szlovákia elnevezésű stratégiai dokumentum kapcsán, ám a minisztérium egyetlen javaslatot sem vett figyelembe. Annak ellenére, hogy a magyar pedagógusok a pedagógusok rozsnyói konferenciáján is megfogalmazták az igényeiket, és azon az egyik kormánypárt magyar nemzetiségű oktatásért felelős politikusai is részt vettek, a dokumentum nem veszi figyelembe a magyar-magyar párbeszéden is megfogalmazott igényeket. Az új miniszter a stratégiai dokumentumot megvalósíthatatlannak nevezte és leállította.
Az MKP-nak továbbra is az a célja, hogy a közoktatási törvénybe kerüljön be a nemzetiségi oktatás fogalma és ezzel együtt kerüljenek kidolgozásra azok a tantervek, amelyek figyelembe veszik a magyar tanulók érdekeit.
Az MKP az oktatásban uralkodó áldatlan állapotokra megoldásként – azaz inkább csak tűzoltásként – kidolgozott egy javaslatot. A törvényi keretek között szeretné segíteni a magyar tanítási nyelvű oktatási intézményeket, hogy azok zavartalanul működhessenek és fejlődhessenek. Fontos feladat, hogy akár egy alapítvány létrehozásával segíteni lehessen a magyar intézményeknek – véli Kiss Beáta.
Az elmúlt hetek fontos híre, hogy 108 százalékról 113-ra emelkedett a nemzetiségi iskolákba járó tanulók utáni normatíva. Ezzel az alapvető probléma sajnos még nem oldódott meg, hiszen a kislétszámú iskolák helyzetét nem orvosolták, azok számára ez az összeg továbbra sem lesz elégséges a megfelelő működéshez.
A szlovák állam nem törődik velünk
Farkas Iván gazdasági alelnök elmondta, a rendszerváltás óta nem volt arra példa, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat támogatták volna, s ez a megállapítás a mezőgazdasági vállalkozásokra még hatványozottabban érvényes. Ezért is tartozunk köszönettel a magyar kormánynak, hogy elindította a gazdaságélénkítő programot, amely éppen ezeknek a vállalkozásoknak nyújt segítséget. A gond az, hogy a szlovák állam, amelynek adófizető polgárai vagyunk, semmit sem tesz ezekért a vállalkozókért.
A parlament a múlt héten fogadta el az állami költségvetést. Már első ránézésre szembeötlő, hogy a költségvetési keretszámok kisebb kiadási és bevételi oldallal számolnak, ami megdöbbentő, hiszen a szlovák gazdaság állítólag jól működik. Még feltűnőbb, hogy két fontos szakterület sokkal kevesebb pénzből gazdálkodhat, az egyik a közlekedésügy, a másik a környezetvédelem. Örömteli, hogy a kisebbségi kultúrára több pénzt szánnak, de kérdéses, a megemelt összeg szétosztása mennyire lesz igazságos.
Farkas Iván szerint nagyon problémás lehet az egészségügyi ellátásra megítélt összeg is, mivel annak kerete csak minimálisan nőtt. Az egészségügyben olyan átalakításokat tervez a kormány, amelyek súlyos hiányosságokhoz vezetnek. Szűkítik a készültségek számát, minden járásban egy készültség működik majd, ami a déli járásokban azt jelenti, hogy a pácienseknek akár 70 kilométert is utazniuk kell az ellátásért. A készültségen ugyanakkor csak este tízig fogadják a betegeket. Az is gondot okoz majd, hogy a gyorsmentő állomásokat is átszervezik. Félő, hogy az átszervezés következtében a mentőnek még tovább tart majd eljutnia a páciensekhez, mint azt eddig megszokhattuk.
A magyar járásokért dolgoznak
Nyitra megyében tizenhat évig volt ellenzékben az MKP. A szlovák koalíció és az MKP politikusai között szakadék tátongott, ez két évvel ezelőtt változott meg. A november 4-ei választások után az MKP politikusai több tárgyalást folytattak, ennek köszönhetően várhatóan a jobboldali frakcióval és a Peter Orémus köré csoportosuló független képviselőkkel köt majd megállapodást az MKP. A Nyitra megyei önkormányzat következő ülésére, éppen a nehéz tárgyalássorozat és egyeztetések miatt, csak január végén kerül sor.
Farkas Iván beszámolója végén kijelentette: továbbra is az a céljuk, hogy a megye magyarok által is lakott járásaiért dolgozzanak.
Veszélyben az élelmiszer-önellátás
Varga Péter, a párt mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke is károsnak nevezte, hogy a költségvetésben csökkentették a környezetvédelemre szánt összeget, így még kevesebb pénz jut a szennyvíztisztító hálózatok kiépítésére és az illegális szemétlerakatok felszámolására.
A szlovák kormány deklarálta, hogy emelni szeretné az élelmiszer-önellátást, Varga Péter szerint a jelenlegi támogatási rendszer következtében azonban még a negyvenszázalékos önellátás is veszélybe került. Míg Magyarországon az egy hektárra eső területalapú támogatás 50, Ausztriában 100, Csehországban pedig 35 euró, addig Szlovákiában ez az összeg 2016-ban csupán négy euró volt. A költségvetés 2018-as keretszámai további csökkenést okozhatnak, és a hektáronkénti összeg akár 0,6 euróra is csökkenhet. Ez az agrárium és az élelmiszeripar számára akár megsemmisítő hatású is lehet.
A mezőgazdasági alelnök szerint, ha a szlovák kormány képes pénzt elkülöníteni az autógyárak támogatására, a saját gazdái támogatására is kellene találnia forrást. Varga Péter nem tartja helyesnek a Pozsonyhoz hasonló agglomerációk létrehozását, szerinte megfelelő támogatási rendszerrel a vidék megtartó erejét is segíteni lehet. Varga Péter azt is kiemelte, hogy a kifizetést biztosító ügynökségek működése sem megfelelő, hiszen csúsznak a szerződések és a kifizetések. Míg más országokban a gazdák akár előleget is igényelhetnek, itt a kifizetések is késnek.
Varga Péter örvendetesnek nevezte a Baross Gábor Alap által nyújtott támogatásokat, hiszen azok nagy része éppen a mezőgazdasági vállalkozókat segíti.
Nehéz tárgyalások
Furik Csaba, az MKP elnökségének tagja, Kassa megyei képviselő a megyei választási eredményekről szólt. Furik Csaba egyedüli MKP-s politikusként került be a Kassa megyei önkormányzatba. Úgy véli, még szeptemberben sem lehetett megjósolni a választási eredményt, így azt sem, hogy nem Raši lesz a befutó. Az elmúlt tizenkét évben az MKP-nak volt alelnöke Kassa megyében.
Az MKP Kassa megyei képviselője két, a Rozsnyói járásból bekerült független képviselővel együtt dolgozik majd a magyar választók érdekeiért, akikkel együtt az egyik független képviselőkből álló csoportot alkotják.
Annak ellenére, hogy nagyon nehéz tárgyalások várnak még a képviselőkre, Furik Csaba bízik abban, hogy sikerül a három képviselőnek olyan posztokat szereznie, amelyekből segíteni tudják a magyarságot. Ilyen a kultúra, a közlekedésügy és a határon átnyúló együttműködések.
A sajtóértesülések ellenére, amelyek november elején napvilágot láttak, a Most-Híd frakciója nem számít a mérleg nyelvének a megyei önkormányzatban. A választások óta eltelt időszakban a Most-Hidas frakció képviselői nem keresték meg Furik Csabát. Kisgéres polgármestereként Pataky Károllyal, Királyhelmec polgármesterével együtt tud dolgozni, de megyei szinten eddig nem történt megkeresés – mondta el Furik Csaba.
