Az igazságos uralkodóként ismert Hunyadi Mátyás többször is járt Kassán. A legenda szerint előszeretettel vadászott a város kavecsányi erdőiben, az itt található Király-kút róla kapta nevét. Jólelkűsége és pénzadományai mégis a belváros szívében található dómon hagyták a legtöbb nyomot.
Idén ünnepeljük Mátyás király születésének az 575., valamint királlyá választásának az 560. évfordulóját. A magyar uralkodó több alkalommal járt Kassán. Dr. Vígh Béla írásaiban, levéltári forrásokból kiindulva, két látogatást említ.
Először 1460-ban, majd 1478 és 1479 között tartózkodhatott teljes udvari kíséretével a városban. Valószínű, hogy hosszabb ideig tartott a királylátogatás, ebben az időben ugyanis Budán járványt volt, a szabad királyi város pedig menedékként szolgált. Hunyadi Mátyás úgy köszönte meg Kassa vendégszeretetét, hogy elengedte a város különböző adóit. 1468-ban öt évre, 1472-ben pedig további tíz évre lemondott a kassaiak által fizetendő újévi ajándékról, azaz a januári királyi adóról. 1484-ben a város évi adóját két esztendőre elengedte és engedélyezte a Hernád hídján a vámszedést.
A fejedelem anyagi támogatással járult hozzá 1474-ben a Szent Erzsébet-dóm építéséhez. Gyakorlatilag a gótikus székesegyház befejezését és berendezését segítette adományával. Az ő korában készült a bal oldali kőépítmény, a pasztofórium, a róla elnevezett király lépcső, melyet a megmaradt adópénzből épített a város. Két eredeti gótikus oltár maradt fenn az idők során. Ezek a főoltár, és a déli hajóban a Szűz Mária látogatása oltár, melyek szintén Mátyás uralkodása alatt készültek. 1484-re tehető a város harmadik, legkülsőbb körgyűrűjének elkészülte is.
Czima Erzsébet idegenvezető több érdekességet is említett Corvin Mátyás Kassához fűződő kapcsolatáról: „A kassai levéltárban van egy okmány, amelyet György pécsi prépost királyi kincstáros 1476-ban, Szent Márton ünnepe előtti pénteken intézett Toklár János kassai bíróhoz. A levélben meghívja a bírót Mátyás király és Beatrix lakodalmára Székesfehérvárra. Meghagyja, hogy szerezzen be és hozzon magával kétszáz főzőedényt az esküvőre, amelyek közül tíz olyan nagy legyen, hogy benne két ökröt, húsz olyan, hogy kettőben egy-egy ökröt lehessen megfőzni, továbbá tizenhárom rostélyt, ötven vasnyársat és a többi aprót. Bár maga a szöveg latin nyelvezetű, az edények megnevezése magyar.”
A legendás Mátyás-lépcső
A kassai Szent Erzsébet-dóm a Kárpát-medence legnagyobb megmaradt csúcsíves temploma. A feltevések szerint a karzathoz vezető lépcső azért kétágú, mivel az olasz származású, heves vérmérsékletű Beatrix mindenhol elöl akart menni. A protokoll viszont megkívánta, hogy a király haladjon elsőként, a kőművesek ezért készítették el a kettős lépcsőt, ezáltal mindketten egyszerre haladhattak.
A páros lépcső eredetének van egy komolyabb alapja is. „A székesegyházban történt egy eucharisztikus csoda, melyet IX. Bonifác pápa egy Vatikánban található bullával megerősített. A szentmise során a pap véletlenül felborította a konszekrált borral teli kelyhet. Amikor az kiömlött a korporáléra, arra a kendőre, amelyet az oltárnál használnak mise alkalmával, fölvette a keresztre feszített Jézus formáját. A csodának köszönhetően a pápa a kassai dómot olyan rangra emelte, mint a Porciunkula templomot Assisiben. Ezáltal Kassa zarándokhely lett. Állítólag a karzat kis kápolnájában volt kiállítva az ereklyének számító kendő. A zarándokok a páros lépcső egyik oldalán mehettek föl, a másikon pedig le.”
A dómban két műemlék közvetlenül őrzi az uralkodó emlékét
A Mátyás király örökmécseseként ismert műemlék feltehetően az uralkodása alatt készült. A középkorban kint volt a Szent Mihály-kápolna melletti temetőben. Később a déli kapu oldalában helyezték el, néhány évtizede hozták be a templomba. A lámpáson Corvin-címer látható. Az ólomüveges ablak jobb sarkában a megkopott a fekete holló, mellette Kassa címere látható. Az orgonakarzat alatti oszlopokon nyolc király szobra található. Négy középkori, a többi későbbi időkre tehető. A magyar királyok szobrainak sorában az egyetlen kivétel Szent Szaniszló, Krakkó püspöke. Sorrendben a második Hunyadi Mátyást ábrázolja a felirat szerint, bár küllemében nem igazán hasonlít a hagyományos Mátyás-ábrázolásokhoz. Feltételezések szerint ezek az alkotások egy főoltárra készültek. Később változott a koncepció és Szent Erzsébetnek ajánlották az oltárt. Valószínű, hogy a magyar királyokat kellett eredetileg az oltár köré helyezni, hiszen közülük is nagyon sokat avattak szentté. A feltevés kérdéses, a tények pedig így magyarázhatók. A mai dóm elődje egy régi román kori átépített templom, melyet Szent Erzsébet tiszteletére kereszteltek. Amikor leégett és kezdték építeni a neogótikus dómot, őt illette meg a patrocínium.
A Mátyás-torony számít a legismertebbnek
A 2013-ban kezdődő teljes körű restaurálásnak köszönhetően nagyon szépen megfigyelhetők a Mátyás-torony részletei. A déli irányú torony tetején, az eresz alatt van egy gyönyörű címerpajzs, rajta a Szent Korona, Magyarország és Kassa címere, valamint a Mátyás uralkodása alatti tagállamok címerei: a csehországi, a dalmáciai, a szlavóniai, a galíciai és a Hunyadiaké. A torony oromzatába a millenniumi restauráláskor három szobrot helyeztek el, melyek Mátyás közeli tanácsadóit ábrázolják: Vitéz Jánost, Szapolyai Istvánt és Rozgonyi Sebestyént. A déli kapu feletti timpanonban található Mátyás király 19. századbeli nagyméretű szobra. A kaput két stilizált holló is díszíti.
A Szent Erzsébet-székesegyház őrzi tehát a legtöbb Mátyás-emléket. A Fő utcától nem messze van még egy mementó, mely az uralkodó kassai látogatásaira emlékeztet. A Jakab-palotán található az 1943-ban készült emléktábla, melyet hetvenöt évvel ezelőtt, Hunyadi Mátyás születésének 500. évfordulója alkalmából Kassa hálás lakossága készíttetett. A tábla eredetileg a Malom utca egyik házán volt, a második világháború után került a palotára.
https://www.facebook.com/pg/felvidek.ma/photos/?tab=album&album_id=1745152262173749
