Áder János köztársasági elnök kitűzte a 2018. évi országgyűlési választások időpontját. A Köztársasági Elnöki Hivatal által kiadott hivatalos közlemény szerint erre április 8-án kerül sor. 1990-ben e napon tartották a rendszerváltás utáni első demokratikus országgyűlési választások második fordulóját.
A közleményben Magyarország 5. köztársasági elnöke, Áder János így fogalmaz: „1990-ben az első szabad országgyűlési választásokon kinyilvánított népakarat április 8-án vált véglegessé. Az azóta eltelt időszakban fiataljaink újabb és újabb nemzedékei váltak értékes és nélkülözhetetlen részévé politikai nemzetünknek. Magyarország választójoggal rendelkező polgárai az akkori sorsdöntő tavasz óta immár nyolcadik alkalommal dönthetnek arról, hogy kikre bízzák az ország ügyeinek intézését. Az 1990-es polgári demokratikus átmenet lehetővé tette az európai alkotmányos hagyományokból építkező szabad és független Magyarország megszületését. 1990 óta a választás időpontjának kitűzése a köztársasági elnök alkotmányos joga és kötelessége. Hazánk ötödik köztársasági elnökeként, élve az Alaptörvényben rám ruházott felelősséggel – külön köszöntve az először szavazó fiatalok százezreit, és tisztelegve az első szabad választások emléke előtt -, a 2018-as általános országgyűlési választásokat április 8-ára írom ki.”
Egy forduló, két szavazat
A parlamenti képviselők megválasztására egyfordulós, vegyes rendszerben kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok két szavazatot adhatnak le: egyet az egyéni választókerületi jelöltre, egyet pedig az országos pártlisták egyikére. Egyéni választókerületből 106 mandátum kerül kiosztásra, míg az országos listáról összesen 93 képviselő jut a törvényhozásba. A képletet „bonyolítja” a nemzetiségi lista: akik nemzetiségi választóként vetetik fel magukat a jegyzékbe, azok nemzetiségi listára voksolhatnak (az elismert magyarországi nemzetiségekről van szó, köztük vannak a szlovákok is), amelyről törvényben maghatározott módon, kedvezőbben kerül kiosztásra a mandátum. A nemzetiségeknek ezen kívül ún. nemzetiségi szószólóik is vannak a parlamentben.
Külhoni magyarok voksolása
Azok a magyar állampolgárok, akik rendelkeznek magyarországi állandó lakóhellyel, de a szavazás napján külföldön tartózkodnak, csak a nagykövetségeken illetve konzulátusokon adhatják le szavazataikat. A magyar lakcímmel nem rendelkező külhoni magyar állampolgárok azonban levélben adhatják le voksaikat (ugyanakkor ők kizárólag csak pártlistára, egyéni jelöltekre értelemszerűen nem). Ennek feltétele a névjegyzékbe való felvétel – fontos, hogy az itt szereplő adatok pontosak legyenek, ennek frissítésére legegyszerűbben, elektronikusan, a választási iroda honlapján van mód. A névjegyzékbe való felvétel határideje március 24.
A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár számára a Nemzeti Választási Iroda megküldi a szavazási levélcsomagot. Ez tartalmazza a levélben szavazás szavazólapját, a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát, a levélben szavazás szavazólapjának borítékját, belföldi postára adás esetére bérmentesített válaszborítékot és a szavazás módjáról szóló tájékoztatást. A szavazási levélcsomagot személyesen is átvehetik majd azok, akik ezt kérik. A válaszborítékot a külhoni magyar állampolgárok a Nemzeti Választási Irodába, bármely külképviseleti választási irodába, vagy bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába is eljuttathatják.
Az új Országgyűlés a választások után 30 napon belül alakul meg, ennek összehívása a köztársasági elnök alkotmányos kötelezettsége. Ezen az ülésen választja meg (a kormányprogram elfogadásával együtt) a parlament a miniszterelnököt, akit szintén a köztársasági elnök javasol.
