Borz Tamás: Az érsek vitéze (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Borz Tamás a fiatal, Esztergomban élő és dolgozó történész könyve, Az érsek vitéze címmel látott napvilágot 2016-ban a Laskai Osvát Antikvárium gondozásában.

Csomor Erzsébet könyvtáros meghívására érkezett az író, hajdan a történelmi Esztergom vármegyéhez, majd később a Párkányi járáshoz, ma a Lévai járáshoz tartozó községbe, Nagyölvedre. A könyvtár jelenlegi felújítása miatt, a 2014 óta sikeresen működő és népszerű Emmanuel nappali foglalkoztató adott otthont a találkozónak, ahol jelen volt Cseri Zita polgármester asszony is.

Borz Tamás, az esztergomi Özicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi Múzeum munkatársa, huszonéves történész munkája a történelmi regény. Dr. Prokopp Mária művészettörténész az ajánlóban így vall: „az író az anyatejjel szívta magába a Magyar Királyság első városának, az Európa-szerte nagyra becsült Esztergomnak a szeretetét. Így nem véletlen, hogy meghallotta a Város történelmi épületeinek, a Várnak, és mindenekelőtt a Duna-parti Malom-bástya köveinek üzenetét az 1543. év forró nyári napjaiban a muzulmán hódítókkal folytatott véres küzdelemről. A szereplők valóságos történelmi személyek. A főszereplő, a nagyölvedi születésű Horváth Bertalan, az esztergomi vár birtokosának, Várdai Pál érseknek – aki a Habsburg Ferdinánd magyar királyi helytartója – kiváló vitéze, lovasainak tüzes lelkű, a lehetetlent nem ismerő parancsnoka. Igaz ember, példás hazafi, katonáinak igaz barátja és szerető családapa.”

Csomor Erzsébet könyvtáros bemutatja Borz Tamás történészt, a könyv szerzőjét (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

A regény az átlagosnál jobban törekszik arra, hogy hiteles legyen. Aki Esztergom vagy a Magyar Királyság törökkort idéző történetére, esetleg a hódító Oszmán Birodalomra is kíváncsi, bátran vegye kezébe a könyvet, mert a szórakoztatás célja mellett az ismeretterjesztés is kiemelt fontosságot nyer. Három szálon fut a történet, Nagyölveden, Esztergomban és egy balkáni falucskában, Uzsicében. Vajon mi sül ki Horváth Bertalan és Murad szpáhi találkozásából?

Az író, történészként felhasznált számos leírást és tanulmányt, a magyar és a török hadak krónikáiból vett történetet. 2012-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán „A janicsárok szerepe az oszmán hadseregben” címmel írta meg szakdolgozatát. A történelem főszak mellett a vallástudomány minor szakot is elvégezte. A könyvben saját maga készített térképeken mutatja be Esztergomot és környékét, az esztergomi várat az ostrom idején, és a regényben említett fontos településeket. A Jegyzetek fejezet tartalmazza a történések és dátumok hitelességét, a regényben felbukkanó valóságos személyek bemutatását, valamint a fogalomtár és az idegen nyelvű mondatoknak magyarázatát és fordítását.

Süveges Gergő író, újságíró, műsorvezető ajánlása a könyv hátlapján ezt üzeni az olvasónak:
„Benne vagyunk a fősodrásban. Az utóbbi egy-két évtized páratlan felívelést hozott a gyerek – és felnőttirodalomban egyaránt. A posztmodern utáni nemzedék megint elkezdett nekünk történeteket mesélni, mi pedig, olvasó, kortól és nemtől függetlenül, boldogan lubickolunk ebben a gazdagságban. De jó, hogy ízig-vérig történelmi regényeink is vannak már.
A nagy elődök és kortársak könyvei mellett bátran állíthatjuk, Borz Tamás izgalmas, fordulatos, jól látható és remekül ábrázoló könyvét: eljött az idő, Olvasó, ugorj fejest a 16. századba! Itt a török! Hát te hol vagy?”