Arany János, Kassák Lajos, Szabó Magda – e három személyiség életművének bemutatása állt a Petőfi Irodalmi Múzeum 2017. évi munkájának középpontjában a nagyközönség számára is látható és emlékezetes módon, de ezek mellett sok más eredményről is beszámolt Prőhle Gergely főigazgató az évnyitó sajtófogadáson.
Az intézményt egy éve vezető főigazgató természetesen köszönetet mondott a sajtó képviselőinek az elmúlt év eseményeit kísérő figyelemért, remélve, hogy az új évben is ráirányítják a közönség figyelmét a különböző kiállításokra mind a Károlyi Palotában működő Petőfi Irodalmi Múzeumban, mind a tagintézményekben. Ezek: a Kassák Múzeum, a Bajor Gizi Színészmúzeum, az idén tízéves Magyar Nyelv Múzeuma, valamint az emlékházak, amelyekről szintén sok szó esett a tájékoztatón.
Éppen a Kassák kiállítás bizonyította, hogy érdemes volt ezeket az intézményeket integrálni, mert a három helyszínen bemutatott anyag gazdagsága, tematikai sokszínűsége hozzájárult ahhoz, hogy Kassák révén a 20. századi magyarországi avantgárd is ismertté váljék külföldön.
Az Érsekújváron 130 éve született és 50 éve Budapesten elhunyt Kassák Lajos kettős évfordulóját az író 1920-as évekbeli munkásságával a fókuszban bemutató három kiállítás a Kassákizmus nevet kapta, mert jóllehet a magyar avantgárd mozgalom centrumában Kassák Lajos és az általa szerkesztett folyóiratok álltak az 1910-es és 1920-as években, ő maga nem tűzött egyetlen izmust sem a lobogójára a nemzetközi áramlatokból. A futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus és konstruktivizmus jellegzetes vonásaiból alakította ki saját művészetét, és MA című folyóiratával saját mozgalmat és intézményt hozott létre.
A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása Új művészet – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban címmel Kassák 1920 és 1925 között Bécsben megjelent MA című folyóiratát helyezi középpontba, és elsősorban azt vizsgálja, hogy Kassák és mozgalma hogyan integrálódott az első világháborút követően az avantgárd nemzetközi hálózataiba és maga Kassák hogyan vált az új művészet egyik alakítójává.
Az óbudai Kassák Múzeumban megrendezett Az új Kassák – A ló meghal és a madarak kiröpülnek című kiállítás az „új művész” alakját és eredettörténetét vizsgálja. Középpontjában Kassák talán legismertebb és legtöbbet idézett önéletrajzi ihletésű A ló meghal és a madarak kiröpülnek című költeménye áll, amely 1920-1921-ben keletkezett, amikor Kassák a nemzetközi izmusoktól inspirálva megújította költői nyelvét.
A Bajor Gizi Színészmúzeum Új dráma, új színpad – A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállítása négy tematikus egységen keresztül mutatja be a magyar avantgárd korai színpadi kísérleteit.
Prőhle Gergely a múzeum új beszerzéseiről is beszámolt, hiszen fontos feladat a gyűjtemények állandó gyarapítása, amelyhez szükséges az állami segítség is, mert nem könnyű az aukciókon felbukkanó műtárgyakat beszerezni. A legjelentősebb új szerzemények között van Berény Róbert portréja Füst Milánról, valamint az Arany János fényképek.
Éppen az Arany kiállítás kínál néhány témát a 2018. év programjához, például egy fotó kiállítást arról, hogy mit láthatott az idős költő a modernizálódó Budapestből. De kortársa, barátja: Erdélyi János költő, népdalgyűjtő munkássága is bemutatásra kerül. Erre alkalmat kínál a kiskaposi születésű Erdélyi János halálának 150. évfordulója is.
A főigazgató által sorolt számos programból kiemelve a Felvidékhez is kapcsolódókat:
A Petőfi Irodalmi Múzeum és Királyhelmec Önkormányzata az Európai Regionális Fejlesztési Alap Interreg Szlovákia-Magyarország Programja jóvoltából a Széphalmon alkotó és nyugvó nyelvújító és irodalomszervező Kazinczy Ferenc szellemében Széphalom és a régió kulturális életét kívánja fellendíteni. 2019 végéig a királyhelmeci amfiteátrum felújítása, a széphalmi kert legszebb állapotába való visszaállítása, valamint a régió kulturális és természeti értékeit összegyűjtő és bemutató központ jön létre. Az utóbbi mobiltelefonos applikációkkal igénybe vehető internetes portálokon böngészhető 10 tematikus utat kínál a látogatóknak, míg az oktatási célokat külön programcsomagok segítik.
A tavalyi nemzetközi műfordító-találkozó sikere nyomán idén szűkebb körű szakmai találkozókat rendeznek: áprilisban a Nemzetközi Könyvfesztiválhoz kapcsolódva: francia-német, míg a Budapesti Könyvhét alkalmával a Visegrádi Négyek fordítóit hívják meg. Ugyancsak a közép-európai együttműködés, a V4 jegyében rendezik meg idén a PIM hagyományos szabadtéri Nyári Fesztiválját is.
***
Prőhle Gergely az emlékházakról is beszélt röviden, ezért külön érdeklődtünk Márai Sándor kassai szülőházáról.
Mi a PIM feladata a Márai-házzal kapcsolatban?
A magyar állam megvásárolta a Csemadok számára az épületet, amely korábban a Márai család tulajdonában volt. A mi feladatunk az, hogy irodalmi, muzeológiai szempontból minőségi tárlattal rendezzük be, amely nemcsak a Márai család ottani életét dokumentálja, hanem az egész Márai életművet próbálja bemutatni. Ne felejtsük el, hogy Kassa mint város vonzereje, – és hála Istennek ezt nagyon jól látja a szlovák városvezetés is, – nagy mértékben összefügg Márai Sándor világhírével, ami által különösen német nyelvterületen nagyon sok hívet szerzett magának az elmúlt évtizedekben.
Nyilván a világ számos pontjáról kell összegyűjteni a relikviákat: Itáliától az Egyesült Államokig?
Azok olyan használati tárgyak, amelyek nehezen köthetők a kassai környezethez, de szerencsére az örökösökkel együttműködve lesznek, illetve már vannak is olyan tárgyak, amelyek ahhoz a házhoz kapcsolódnak, és az életműben is számos rövidebb, hosszabb részt találunk, amely a Kassán töltött évekre utal, ezért azt hiszem, hogy ebből előbb-utóbb egy szép kiállítás lesz.
