Mátyás király és Beatrix királyné domborműve a nagymegyeri termálfürdőben (Fotó: B. Vida Júlia)

Az igazságos uralkodó, a reneszánsz kultúra felvirágoztatója, a híres fekete sereg vezetője, az, aki a török ellen védelmezte Magyarországot, akinek a corvinákat köszönhetjük, és aki a legenda szerint, álruhában járta az országot. Ő Mátyás király (Corvin Mátyás vagy Hunyadi Mátyás), Magyarország egyik legnagyobb uralkodója, aki 2018-ban még inkább előtérbe kerül a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett Mátyás király-emlékév apropóján.

Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Mátyás király mindenkinek egy kicsit a szíve csücske. Megszeretjük őt már kiskorunkban, mikor az első róla szóló meséket hallgatjuk, olvassák nekünk szüleink, vagy a tévében nézzük a Mátyás-sorozatot. Kibontakozik előttünk egy rendkívül furfangos, bölcs, de ugyanakkor jó kedélyű király alakja, aki mindig megbünteti a rosszat és megjutalmazza a jót. Elég, ha csak az Egyszer volt Budán kutyavásár című népmesére gondolunk, bár hosszasan lehetne sorolni a jobbnál jobb történeteket.

Később, a történelemórákon rajongásunk csak nő iránta, hiszen egy olyan erőskezű uralkodót ismerünk meg benne, aki országát a török ellen meg tudta védelmezni és számos reformot hajtott végre. S ami különösen szimpatikussá teszi őt sokunk szemében, hogy Olaszországból, Beatrix nevű felesége révén, „becsempészte” országába a reneszánsz kultúrát, művészeket, humanistákat hozatott a királyi udvarba. De arra is ügyelt, hogy a magyar nyelv használata elterjedtebb legyen a királyi udvarban. S még hosszasan lehetne sorolni a nagy uralkodó erényeit…

Mátyás királyt mi, felvidéki magyarok azért is szeretjük, mert akárcsak a Csallóközben, úgy például Gömörben is számos monda, mese él róla. Szinte nincs település, ahol álruhában vagy királyként, lóháton ne járt volna. Állítólag szeretett tájainkon vadászni, vagy az urak körmére nézni, hogy megtudja, miként bánnak alattvalóikkal. Mátyást, az igazságost, úgy tűnik, eleink is kedvelték, különben nem született volna annyi mese és monda róla a nép ajkán.

S hogy kicsit stílusosak maradjunk, azt is mondhatjuk, Mátyás király újra a reneszánszát éli. Elég, ha csupán a nagymegyeri termálfürdő nemrég elkészült, Mátyás korát idéző beléptető-csarnokára gondolunk. De Nagymegyeren Mátyásnak fája is van, és a gyűrűt tartó hollószobor a város szívében ugyancsak rá emlékeztet. Az már csak hab a tortán, hogy a városka gimnáziuma szintén Corvin Mátyás nevét viseli, és minden évben megrendezik itt a Corvin Mátyás Napokat…

Az emlékév kiváló alkalom lesz arra, hogy leporoljuk a régi Mátyás-históriákat, vagy éppen felfedezzük a nagy király „lábnyomait” településeinken, de bizonyára emlékhelyek, szobrok avatására is sor kerül és számos rendezvényen fogunk emlékezni rá. Mátyás király 575 éve született és 560 éve lépett a magyar királyi trónra. E kettős évforduló éppen elég ok arra, hogy ünnepeljük és méltón emlékezzünk rá.