Február 21-én Kolonban beszélgetéssel egybekötött előadásra került sor A beszédkészség fejlesztése, a beszédzavarok megelőzése korai gyermekkorban címmel. Az estet a szervező Élő Zoboralja Polgári Társulás nevében Zilizi Zoltán nyitotta meg. A megjelent családok mellett üdvözölte a két szakelőadót, a Külhoni Magyarságért Díjjal kitüntetett Zupko Mária logopédust, valamint Zupko Teréz logopédust.
Felvezetőjében Zilizi felelevenítette a szülőket jellemző szerető, féltő gondoskodást és aggodalmat, amivel a gyermek gügyögését, első szavait kísérik. Hogyan lehet okosan és eredményesen fejleszteni a beszéd elindulásának folyamatát, mikor kell igénybe venni szakember segítségét, mi a gyermek javát szolgáló döntés a vegyes nyelvű szülők nyelvátadása során? A bevezető után Zupko Mária vette át a szót, és a magzati korban történő beszédészleléstől kezdve az első szavak megformálásán át az iskoláskorig ismertette a beszédfejlődés egyes szakaszait.
A koloni előadás közönsége (Fotó: Tóth Klára/Felvidék.ma)
A magzat már a harmadik trimeszterben reagál az ismerős hangokra és megnyugtatja az anyja hangja, melyet már születéskor felismer. Az újszülött már az első hetekben kiszűri a környezeti zajokból az emberi hangot, elsősorban a szülei és az őt körülvevő család hangját, majd reagál rá: míg az erős hangra sírva fakad, a kedves hangra nevet, válaszol a felnőtteknek. Zupko Mária elmondta, mára divat lett fejlesztő foglalkozásokra vinni a kicsi babákat is, holott a gyermeknek nincs másra szüksége, csak a szülő figyelmére és idejére. A gyermek megfelelő fejlődéshez elengedhetetlen a közös mondókázás, beszélgetés és játék.
A logopédus hangsúlyozta az anyanyelvi környezet fontosságát és a családtagok nyelvének következetes használatát is, melyet elsősorban a kétnyelvű családokban szükséges összehangolni. Az apanyelvről szólva elmondta: egyenértékű az anyáéval és kis odafigyeléssel a gyermek mindkettőt tökéletesen elsajátíthatja. Arról is beszélt a közönségnek, mekkora sokkot okozhat, ha egy gyermeket – azzal a jelszóval, hogy később így jobban érvényesül – kiragadnak természetes nyelvi közegéből és más nyelvű nevelési intézménybe küldik, hogy az államnyelvet minél kisebb korban elsajátítsa.
„Mindennek megvan a maga ideje. Kisgyermekkorban a biztos alapokat az anyanyelven elsajátított készségek és tudás jelentik. Négy-öt éves kor körül befejeződik a beszédfejlődés, bőven elég ekkor elkezdeni más nyelv tanulását. Számtalan példa bizonyítja, hogy a magyar anyanyelven tanuló gyermekek képességei jobban kibontakoznak, kevesebb görccsel kell megküzdeniük” – mondta a gyógypedagógus.
Zupko Mária és lánya, Teréz. Szakmájuk egyben a hivatásuk is (Fotó: Tóth Klára/Felvidék.ma)
A tapasztalt logopédus kitért az óvodáskori beszédhibákra és ismertette azok megelőzésének lehetőségeit is: a hallásfejlesztés fontosságát, a helyes beszédmodellt, aktív beszélgetést, a meseolvasás és hangutánzó játékok jelentőségét, a beszélőszervek fejlesztését és a mozgásos-kommunikációs fejlesztést. Ajánlotta az óvodáskori logopédiai felmérést, hiszen az időben felismert beszédhibák többsége rendszeres kezeléssel, játékos fejlesztéssel javítható és gyógyítható.
Zupko Teréz édesanyja nyomdokain haladva választott hivatást. Az ADELI Medical Center vezető logopédusa szólt a kommunikációs zavarok megelőzéséről és a gyógyítási lehetőségekről is. Az előadás végén a szakemberek készségesen válaszoltak a közönség kérdéseire. Márciusban visszatérnek a Nyitra vidékére, hogy Nagycétényben találkozzanak az érdeklődőkkel, ősszel pedig Kolonban folytatják a beszélgetést a gyermekkori viselkedési problémák megelőzéséről és orvoslásáról szóló találkozón.
