Az Ung-vidéki Nagykaposon hűen őrzik a város híres szülötte, Erdélyi János (1814-1868) örökségét. A hét végén a reformkor nagy alakja, költő, író és filozófus halálának 150. évfordulója alkalmából rendezett Erdélyi János Napok keretében domborművet avattak, amelyet a nagykaposi Magyar Ház homlokzatán helyeztek el.
A dombormű Túri Török Tibor keszthelyi szépmíves alkotása. A rendezvényen emlékbeszédet mondott dr. Szili Katalin miniszterelnöki biztos és Menyhárt József, az MKP országos elnöke. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Herczegh Melinda, a nagykaposi születésű Herczegh Géza Gábor jogtudós özvegye, a város díszpolgára, és Bitay Levente a Kassai Magyar Főkonzulátus konzulja, Erdélyi János leszármazottainak néhány tagja, Furik Csaba Kassa megyei képviselő, Petrikán Péter a város polgármestere, a történelmi egyházak képviselői, és számos közéleti személyiség.
A rendezvény résztvevőit a Magyar Ház igazgatója, Gabri Rudolf köszöntötte, majd Tolcsvai Antal Erdélyi János versének előadásával és az Erdélyi János Vegyes Kar műsorával vette kezdetét a program.
Dr. Szili Katalin beszédében szólt Erdélyi kimagasló egyéniségéről, valamint az utókor számára hagyott örökségéről is. Az irodalomban, a zenében a népiesség megőrzőjeként említhető. Az utókor számára pedig a gyökerek, az összetartás, a nemzeti önazonosságtudat megőrzésének, és a magyar közösségek megtartásának fontosságát hangsúlyozta. Szili Katalin itt egyben köszöntötte és méltányolta a Magyar Házban Gabri Rudolf irányításával folyó munkát, amely éppen ezeknek az értékeknek a megtartása érdekében történik.
Az utókor számára is érvényes Erdélyi üzenete, mely szerint a „nép az a szellemnek, ami a föld a gabonának”. Az üzenetet nem feledve a gyökerekbe kapszkodva, a hagyományokat ismerve, ápolva, továbbadva, itt Nagykaposon többek között Erdélyi kultuszának ápolása olyan kapaszkodót adhat, amely reményt nyújt az utókor számára. Szili Katalin Erdélyi János versének idézetével zárta mondandóját, mely szerint:
„Annyit ér egy nemzet, amennyit tud, más mértéke nincs“.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának országos elnöke beszédét délelőtti programjának összegzésével kezdte, melynek során Ung-vidéki településeken tett látogatásakor azt tapasztalta, hogy itt egy erős, élni és fejlődni akaró magyar közösség él. Minden nehézség ellenére reménnyel teli, optimista gondolkodást követve naponta tesznek azért, hogy a szülőföldjükön boldogulni tudjanak. Mindezért pedig köszönet jár, amelyet ki kell mondani. Erdélyi János szellemiségét és hitvallását méltatva úgy fogalmazott, hogy a „közösségért élő, a közösségért égő ember volt”.
Erdélyi munkásságának, szellemi örökségének máig ható üzenete példa lehet minden magyar számára.
A rendezvény házigazdája, Gabri Rudolf kiemelte, hogy az Erdélyi-kultusz őrzése Nagykaposon nem új keletű. A református templom falán 1894 óta emléktábla őrzi Erdélyi János emlékét, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság kezdeményezésére szervezett emlékünnepség keretében helyeztek el. 1964 óta minden évben megszervezik az Erdélyi János Napokat a városban.
A Magyar Házban Erdélyi Emlékmúzeum működik. Az Erdélyi emléke előtti tisztelgés jeléül a helyi énekkar (Erdélyi János Vegyes Kar) és a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola is Erdélyi János nevét viseli. Az alapiskola előtt áll a város híres szülöttének szobra. Erdélyi néprajzi gyűjtéseiből 2016-ban egy kötet is napvilágot látott Demjénné Kovács Erna szerkesztésében.
Erdélyi János unokái, Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató és Erdélyi Ilona irodalomtörténész a Nagykaposon rendezett ünnepségeken gyakran jelen voltak. Most az ő gyermekeik és unokáik vettek részt szép számban a rendezvényen, így Erdélyi János ükunokájával is megismerkedhetett a közönség a dombormű leleplezését követő beszélgetős program során. A beszélgetést Sallai Éva, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője vezette.
A tartalmas beszélgetést követően Csöndes estéli zsoltár címmel hangzott el Faragó Laura, Kossuth- és Magyar Örökség díjas énekművész, Szakolczay Lajos Széchenyi-díjas irodalomtörténész és Szüle Tamás operaénekes lélekemelő műsora.
A rendezvény első napja tartalmas programjának zárszavában Gabri Rudolf arról is említést tett, hogy a legutóbbi népszámlálás adatait figyelembe véve egyedül Nagykaposon nőtt a magyarság részaránya, amelyhez minden bizonnyal Erdélyi kultuszának ápolása is hozzájárult.
A rendezvény első napját fogadás zárta, majd másnap (szombaton) a háztáji vásárudvaron folytatódott a rendezvény. A háztáji vásárudvar megnyitására 2017 őszén került sor az anyaországbeli támogatásnak köszönhetően azzal a céllal, hogy az a térségben élők szülőföldön való boldogulását szolgálja. Úgy tűnik, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 7 millió forintos támogatásának köszönhetően létrejött létesítmény betölti küldetését, hiszen azóta nagy népszerűségnek örvendenek az itt megtartott vásárok, termékbemutatók. Mindez annak a jele, hogy olyan létesítményt hoztak létre, amelyre igény volt a helyiek és környékbeliek körében.
A kultúra ápolása mellett a gazdaság terén is igyekszik segíteni a Magyar Ház az itt élők mindennapjait, így a vásárudvar megléte óta több rendezvénynek adott már otthont. A háztáji termelők és termékeik, kézművesek bemutatkozásán túl családi nap és gyermekműsorok színhelye volt a rendezvény keretében is a vásárudvar. A Magyar Ház pedig a Rákóczi Szövetség Gólyahír Klubja összejövetelének adott otthont a rendezvény második napján.
Az idei Erdélyi János Napok programja tartalmas és hasznos szórakozást nyújtott a résztvevőknek.
