Budapesten a honvédelem napja alkalmából tartott megemlékezést a Honvédelmi Minisztérium május 18-án, pénteken a Fiumei úti sírkertben lévő Görgei-sírnál. A magyar államfő részvételével pedig Visegrádon avatták fel Görgei Artúr honvédtábornok bronz mellszobrát május 16-án.
A Magyar Honvédség megalakulásának százhetvenedik és Buda vára visszavételének 169. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a honvédelmi tárca a Fiumei úti sírkertben. A rendezvényen Csuka József alezredes, az MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ parancsnoka mondott emlékbeszédet. Az eseményen részt vett Korom Ferenc altábornagy, Honvéd Vezérkar főnök is.
Az alezredes a magyar hadtörténelem egyik legsikeresebb katonájának nevezte Görgei tábornokot, akiről bár sokáig élt a hamis kép, miszerint a világosi fegyverletétel miatt a haza árulója volt, mára nemcsak a történelmi, hanem az össznemzeti emlékezetben is visszakapta az őt megillető mítoszt.
„Jelenünkből visszatekintve biztosak lehetünk benne, hogy a maga nemében páratlan tavaszi hadjárat sikere csak Görgeivel volt elképzelhető. De később azt is hideg fejjel tudta felmérni, hogy a további harcoknak nincs értelme, s hogy a hazának élő férfiakra és nem halott hősökre van szüksége. Ezért a világosi fegyverletétel akkor az egyetlen racionális döntés volt” – mondta Csuka alezredes, hangsúlyozva, hogy Görgei alázata és szolgálata a haza iránt a mai napig példát mutat minden katona számára.
„Olyan temetőben nyugszik, amelyet a budai ostromot követően elhunyt honvédeink parcelláival nyitottak meg. A nemzeti sírkert azóta több ezer kiváló magyar embernek, köztük sok száz katonának végső nyughelye. Görgei az egyik legkiválóbb volt közöttük. Méltó rá, hogy minden évben ünnepeljük győzelmét, s fejet hajtsunk emléke előtt” – zárta beszédét Csuka József alezredes.
A Görgei-síremléknél a honvédelmi tárca, a honvédségi és társadalmi szervezetek, valamint a Görgei-család képviselői emlékeztek. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség nevében Korom Ferenc altábornagy, Honvéd Vezérkar főnök és Papp Ferenc ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Főosztály vezetője helyezett el koszorút.
Visegrádon avatták fel Görgei Artúr honvédtábornok mellszobrát
Azért vagyunk itt, hogy fejet hajtsunk a 200 esztendeje született Görgei Artúr, a magyar történelem egyik legnagyobb, legsikeresebb, legbátrabb hadvezére előtt – jelentette ki a május 16-i visegrádi ünnepségen Áder János.
„Egy döntés a történelemben néha csak a rossz és a még nagyobb rossz közötti választásról szól. Az utókor mégis könnyen ítél, immáron a maga mércéje szerint, könyörtelenül és gyakran igazságtalanul. A tények feledésbe merülnek, az érvek árnyalata eltűnik, a magyarázatok szálai felfeslenek, a megkopott valóság rajzolatában a leggyakrabban hangoztatott vélemény tűnik igaznak. Valahogy így halványultak el a közös emlékezetből Görgei Artúr érdemei, és így fabrikált belőle bűnbakot egy keserű és igaztalan vád” – mondta a köztársasági elnök.
Hozzátette, a legnagyobbak is tudtak tévedni, esendőségükkel és hibáikkal együtt hazájuknak mégis a legtöbbet adták. „Amikor mi, mai magyarok rájuk gondolunk, fontos, hogy legendák helyett a valóságos szereplőket lássuk. Hús-vér embereket, akik fontos döntéseik és a hazának tett szolgálataik révén hősökké váltak. Ilyen hős volt Görgei Artúr is” – magyarázta.
Áder János emlékeztetett rá: Görgei rendelkezett az összes fontos katonaerénnyel, szerette a rendet, a szakszerűséget, bátor, gyors és merész, bölcs taktikus és kockázatvállaló volt, de sosem vakmerő, katonai, politikai és humanitárius szempontból mindig a legjobb döntéseket hozta. Az államfő kiemelte: honvédjei odaadóan szolgálták, tudták, hogy Világoson az egyetlen lehetséges, józan és igazolható döntést hozta meg. Görgei megkímélte 30 ezer katonája életét, és kész volt a magáét odaadni. Nem kötött személyes alkut, nem menekült a felelősség elől – húzta alá.
Kossuth kezdetben Görgei legnagyobb pártfogója volt, utóbb az árulás-vád legelszántabb hirdetője lett. Vitájukat csakis az igazságot precíz, kitartó munkával feltáró történettudomány ítélheti meg, nekünk azonban sosem kell választanunk közöttük, de “csomót oldani”, az igazságot keresni, és méltón emlékezni: mindnyájunk közös feladata – mondta Áder János.
Görgei Artúr a kiegyezés után hazatérhetett, vállalta, hogy – amire keveseknek volt bátorsága – nem tolakszik előre, nem kér nyilvános elégtételt, nem próbálja mindenáron igazolni magát vádlói előtt – emelte ki az államfő.
Amikor 98 esztendősen elhunyt, gyászjelentésében egyebek mellett úgy fogalmaztak, hogy magasztos nyugalmát és holtig töretlen, derült bátorságát, tiszta lelkiismeretéből Istenbe és a nemzet jövőjébe vetett rendületlen hitéből merítette – mondta a köztársasági elnök.
Görgei Artúr személye különösen fontos a Visegrádon élők számára is, hiszen a szabadságharc fővezére életének utolsó négy évtizedét töltötte a városban, miután hazatért a száműzetésből – közölte Félegyházi András polgármester, aki emlékeztetett: a település 2016-ban, a honvédtábornok halálának századik évfordulóján indította el a Görgei-emlékévet, és számos konferenciával, kiállítással, rendezvénnyel tisztelegtek a tábornok és az ember előtt.
Szkok Iván szobrászművész Görgei Artúrt ábrázoló bronz mellszobrát Áder János és Félegyházi András leplezte le, az alkotás a Görgei lépcsőnél, a tábornok egykori lakóhelye közelében kapott helyet.
(honvedelem.hu, mti/Felvidék.ma)
