A szakszervezetisek ragaszkodnak hozzá, hogy hozzanak törvényt a nyugdíjkorhatár 64 évben való megállapítására. Nem értenek egyet a Most-Híd képviselőinek javaslatával, amely szerint a nyugdíjba vonulás idejét hónapokra kerekítenék. A szociális biztosításról szóló törvényjavaslathoz alapvető megjegyzéseket fűztek, összesen 15 ilyen hozzáfűzéssel éltek.
A törvényjavaslat már tárcaközi egyeztetésben van, jelenleg a parlamentben a második olvasatban szerepel és a képviselők a szeptemberi ülésükön döntenek róla.
A Most-Híd olyan folyamatot javasol bevezetni, hogy 2019-től évente hozzanak rendelkezést, amely meghatározza a nyugdíjkorhatárt egy-egy évre öt évre előre. Ugyanakkor kezdeményezik, hogy a nyugdíjkorhatárt határozzák meg évente évre és hónapra, mert így az érintettek számára az könnyebben megjegyezhető lesz. A Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) azonban fenntartással fogadta ezt a javaslatot. „Bár a törvényjavaslat elhárítja azt a mai helyzetet, hogy a munkavállaló nem tudja, mikor éri a nyugdíjkorhatárt, lényegében megmarad ugyanaz a gyakorlat a korhatár emelésére, mint ahogy a mai törvények előírják” – szögezte le a Szakszervezetek Szövetsége.
A szakszervezetisek állítják, hogy a nyugdíjkorhatár emelését olyan paraméterek szerint állapítják meg, amelyeket az egyén nem befolyásolhat és tulajdonképpem senki sem tudja, hogyan alakul majd ez a jövőben. Ezért ragaszkodnak hozzá, hogy fogadjanak el olyan törvényt, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatárt 64 évben állapítanák meg. „Ez a korhatár a legtöbb munkáltató szerint a maximum, amely a lakosság mentális, fizikai, egészségi szempontjából elfogadható” – jelentették ki a szakszervezetisek.
A törvényjavaslattal kapcsolatosan a munkaügyi tárca is úgy nyilatkozott, hogy elfogadhatatlan a nyugdíjkorhatár hónapokban való megállapítása. Egyik érvük ezzel összefüggésben az, hogy a közigazagtási költségvetésben is gondot okozna ez a módszer. A munkaügyi tárca megjegyzésével a pénzügyminisztérium szintén egyetért. A lehetséges bonyodalmakra a Szlovák Nemzeti Bank ugyancsak felhívta a figyelmet. Szerintük a nyugdíjkorhatár években és hónapokban történő megállapítása több esetben kifejezetten problematikus helyzetekhez vezethet. Ha a tervezett törvényjavaslatot elfogadják, egyénekre szabott külön szabályokat kell hozni. Előfordulhat ugyanis olyan helyzet, hogy a nyugdíjba lépés meghatározott napja nem egyezik a munkavállaló születési dátumával. Ilyen lehet, ha az egyén a hónap 31. napján született, a nyugdíjkorhatár betöltésének ideje pedig olyan hónapra esik, amikor a hónap nem 31 napos – figyelmeztetett a Szlovák Nemzeti Bank.
(Teraz.sk/Felvidék.ma)
