Oroszország kénytelen lesz célba venni azokat az európai országokat, amelyek amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakétákat fogadnak majd be azután, hogy az Egyesült Államok felmondja ennek a fegyverkategóriának a megsemmisítéséről megkötött, úgynevezett INF-egyezményt.
Erre Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetett az olasz vendégével, Giuseppe Conte olasz kormányfővel közösen tartott moszkvai sajtóértekezletén. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország szimmetrikusan fog válaszolni azokra a lépésekre, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok tesz a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről kötött (INF) szerződés felmondása után.
„Ha az Egyesült Államok kivonul az INF-megállapodásból, a legfőbb kérdés az lesz, mit tesz majd az újonnan hozzáférhető rakétákkal. Ha Európába szállítják őket, akkor a válaszunknak természetesen tükröznie kell majd ezt” – mondta az orosz vezető.
„És azoknak az európai országoknak, amelyek ebbe beleegyeznek (az amerikai rakéták területükre történő telepítésével), meg kell érteniük, hogy saját érdekeiket egy lehetséges rakétacsapás fenyegetése mögé helyezik” – tette hozzá.
Mint mondta, Oroszország képes lesz gyorsan reagálni, s kifejezte azon reményét, hogy november 11-én módja lesz majd a témát megvitatni Donald Trump amerikai elnökkel. Megismételte, hogy az Amerikai Egyesült Államok semmivel sem bizonyította, hogy Moszkva megsértette volna az INF-egyezményt, azt állította ugyanakkor, hogy Washington megtette ezt.
Kijelentette, hogy Moszkva számára nem okozott meglepetést a szerződés felmondásának bejelentése, mert az amerikai kongresszus által elfogadott költségvetés finanszírozza a közepes és rövid hatótávolságú rakéták fejlesztését.
Elmondta azt is, hogy Moszkva és Róma tanulmányozzák annak lehetőségét, miként lehetne Olaszországot csatlakoztatni a Török Áramlat földgázvezetékhez, valamint hogy az orosz gázt Európába déli útvonalon eljuttató vezetékeket építsenek ki.
Kérdésre válaszolva Putyin kijelentette: nincs érvényben politikai jellegű korlátozás azzal kapcsolatban, hogy az orosz Nemzeti Jóléti Alap olasz állampapírokat vásároljon. Hozzátette ugyanakkor, hogy ilyen befektetésről nem esett szó a Contéval folytatott tárgyalásain. Az orosz miniszterelnök megerősítette, nem kért Putyintól ilyen eszközvásárlást, hozzátéve, hogy egy központ bank szuverén alapja akkor hoz ilyen döntést, ha abban jó üzletet lát.
Conte kijelentette, hogy mielőbb meg kellene szüntetni az Oroszország ellen a Krím elcsatolása és az ukrajnai beavatkozása miatt bevezetett uniós gazdasági szankciókat. Kitért ugyanakkor annak a kérdésnek megválaszolása elől, hogy kormánya kész lenne-e megvétózni a büntetőintézkedések hatályának meghosszabbítását. Annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy Róma szeretné meggyőzni a többi európai kormányt arról, hogy előrelépés csak párbeszéddel lehetséges.
(mti)
