A Kárpát-medence kisebbségi magyar közösségeinek helyzetével ismerkedett Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja.
Fernand de Varennes a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) szervezésében kedden háromnapos látogatásra Erdélybe érkezett. Erdélyi látogatása során a vajdasági, erdélyi és a kárpátaljai helyzetjelentés mellett a felvidéki állapotok iránt is érdeklődött.
A kisebbségi jogok kanadai-ausztrál állampolgárságú szakértője szerdán, december 5-én a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári épületében szervezett konferencián tartott előadást az ENSZ-nek a kisebbségek emberi jogai védelmében végzett tevékenységéről.
A konferencián a kárpátaljai, vajdasági, felvidéki és erdélyi magyar közösségek politikai szervezeteinek a képviselői, valamint erdélyi magyar jogvédő szervezetek vezetői tartottak előadásokat.
Fernand de Varennes, az ENSZ szakértője előadásában arról tájékoztatott, hogy prioritáslistáján az állampolgárság nélküli nemzeti kisebbségek, például a Baltikumban élő oroszok problémái, a kisebbségi nyelveken történő oktatás és a kisebbségellenes gyűlöletbeszéd kérdései, valamint a kisebbségi jogok védelmének konfliktusmegelőző jellege szerepel.
Hozzátette: 2019-ben az ENSZ három konferenciát szervez a kisebbségeknek az oktatáshoz fűződő nyelvi jogairól, amelyek egyikét Európában tartják, és arra a magyar kisebbségek képviselőit is várják.
A kárpátaljai magyar közösségre nehezedő fokozódó nyomásról Csernicskó István, a vajdasági magyarok törvényben előírt, de nem mindig érvényesített jogairól Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a létező, de alkalmazhatatlan szlovákiai kisebbségi törvényről Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke, a romániai hatóságoknak a magyarság nemzeti szimbólumai elleni fellépéséről Hegedüs Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke tartott előadást.
A konferencia második felében megszólaló erdélyi jogvédők példákon keresztül mutatták be az erdélyi magyarok hátrányos helyzetét.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke az MTI-nek elmondta: „Talán első alkalommal lépünk ki magyar ügyekkel a kisebbségi jogvédelem európai kereteiből. Ezzel új lehetőségeket nyitunk, hiszen közvetlenül tájékoztathatjuk az ENSZ-t a helyzetünkről. Arra számítunk, hogy az itt szerzett információkat Fernand de Varennes magával viszi, és amikor különböző jelentések készülnek az ENSZ emberi jogi bizottságában, ezekben azok a felvetések is megjelennek majd, amelyekkel a mostani megbeszélések során találkozott”.
Az ENSZ-diplomata kedden este a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőivel tárgyalt, szerdán reggel az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőivel találkozott, akik a kommunista diktatúra idején államosított egyházi javak visszaszolgáltatási folyamatának a leállásáról, a bíróság útján történő visszaállamosításról tájékoztatták. A kisebbségügyi különmegbízott csütörtökön, december 6-án Marosvásárhelyen vesz részt az erdélyi magyar oktatás helyzetéről szervezett zártkörű szemináriumon.
(mti/Felvidék.ma)
