A katolikus egyháznak erősebben kell érvényesítenie a hangját a törvényelőkészítések során. Gál Gábor (Most-Híd) igazságügyi miniszter egy törvényjavaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében a Szlovák Püspöki Konferencia is részt vehetne a törvényvéleményeztetési folyamatban. Ez azt jelentené, hogy a püspökök törvényjavaslatokkal szembeni alapvető kifogásaival az előterjesztőknek kötelezően foglalkozniuk kellene.
Juraj Marušiak politológus szerint ez azonban ellenkezne az Alkotmánnyal. Gál javaslata kisebb lavinát indított el. Szót kértek ugyanis a további egyházi szervezetek, akik ugyanolyan jogalapot szeretnének, mint a katolikusok.
Gál miniszter január közepén adta véleményeztetésre a kormány legiszlatív szabályainak módosítására vonatkozó javaslatát, amelynek a véleményeztetési határideje január 28-án járt le. A tárca szóvivője, Zuzana Drobová szerint egyelőre csak javaslatról van szó, és a bedolgozott véleményeket ezt követően értékelik is.
Jelenleg az egyes minisztériumok, a Kormányhivatal, a Szlovák Nemzeti Bank, a Számvevőszék, a Főügyészség, a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Szövetsége – az SK8 és bizonyos esetekben a munkavállalók és a munkáltatók képviselői is véleményezik a jogszabály-tervezeteket.
De a nem kormányzati szervezetek és a polgárok is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Először azonban legalább 500 személy aláírásával igazolniuk kell, hogy azok kérik a konkrét változtatást. Jelenleg a Szlovák Püspöki Konferencia és más egyházak is ebben a státusban vannak. Ha azonban átmegy Gál javaslata, a katolikus püspökök kedvezőbb helyzetbe kerülnek.
Nem szokványos lépés
Juraj Marušiak politológus szerint az ilyen lépés nem lenne szokványos, az egyház ugyanis nem szerve az államigazgatásnak, sem az önkormányzatnak. „Tudatosítani kell, hogy
Szlovákia Alkotmánya kimondja, hogy Szlovákia nem kötődik egyetlen valláshoz vagy eszméhez sem,
azaz, ha a Szlovákiában bejegyzett egyházak közül valamelyik megszerezné ezt a jogot, ez olyan lépés lenne, ami véleményem szerint ellenkezne – ha nem is közvetlenül az Alkotmánnyal – legalábbis a szellemiségével” – vélekedik a politológus, aki szerint amennyiben a katolikus egyház megszerezné ezt a jogot, akkor jogot formálhatna arra a többi bejegyzett egyház is. Ami tulajdonképpen már meg is történt.
A 13 bejegyzett egyházat egyesítő ökumenikus tanács ugyanis egy állásfoglalást adott ki ezzel kapcsolatban, s ugyanolyan jogállást szeretnének ők is, mint a katolikusok püspökök.
Az igazságügyi tárca arra nem adott választ, hogy javaslatába beemel-e más egyházakat is. A szóvivő szerint a törvény előkészítése során más egyházi szervezetek/intézmények nem jelezték ezt az igényüket.
Nem biztos, hogy jó ötlet
Marušiak szerint a más egyházak bevonása a véleményeztetési folyamatba sem biztos, hogy jó ötlet, mivel Szlovákia hivatalosan egyetlen valláshoz sem kötődik. „Persze, az egyházak elmondhatják a kifogásaikat ugyanúgy, mint a többi polgár vagy civil szervezet. Nem látok okot arra, hogy miért éppen az egyházak lennének abban a kedvezményes helyzetben, hogy az államigazgatási szervek szintjére emelik őket” – fogalmazott a politológus.
Peter Weisenbacher, az Emberi Jogok Intézetéből egyenesen diszkriminációról beszél az ügy kapcsán. „A Püspöki Konferencia egy nem választott testület, amely csak egy bejegyzett egyházat képvisel, így a javaslat hátrányos megkülönböztetést jelent más regisztrált egyházak, valamint a nem hívő polgárokkal és állampolgárokkal szemben” – véli Weisenbacher. Az Intézet már aláírásokat gyűjt arra a felszólításra, amely Gál minisztert arra kéri, tartsa tiszteletben Szlovákia szekuláris és demokratikus jellegét, s a szóban forgó javaslatot ne bocsátsa további eljárásra.
A püspökök rendszeresen véleményezik a törvényjavaslatokat
A Püspöki Konferencia rendszeresen állást foglal a törvényjavaslatokhoz. Tavaly januárban például a mezőgazdasági tárca a közösségi hálón éppen a Püspöki Konferenciát jelölte meg annak okaként, amiért késlekedtek az „állat nem dolog” törvényjavaslat elfogadásával. A Püspöki Konferencia ugyanis tiltakozott az ellen, hogy jogszabályban rögzítsék, hogy az állatok érző lények. A konferencia szóvivője akkor azzal védekezett a bírálatokkal szemben, hogy csak jogi szakkifejezésről van szó, és a módosítóindítvány elfogadásával szemben nem támasztanak semmilyen akadályt.
Egy másik eset 2017 tavaszán kapott visszhangot, akkor a gyerekekről szóló nemzeti akciótervet véleményezte a Püspöki Konferencia a 2013-2017-es évekre. A püspököknek nem tetszett, hogy az iskolai tantervekben a humanista szellemű neveléssel kapcsolatos kötelező témák is bekerültek.
A püspökök érvelése az Alkotmány preambulumára hivatkozott, amelyben Szlovákia a Cirill-metódi szellemi örökséghez tartozónak vallja magát, és a humanizmus állítólag ezzel az üzenettel ellentétes ideológia.
A püspökök eme véleményét nem vették figyelembe, ráadásul több szakember és történész a fejéhez kapott ennek hallatán, s azt üzenték a püspököknek, hogy a humanizmus olyan filozófia, amely az emberi személyiség tiszteletét hirdeti, és semmilyen módon nem ellentétes a kereszténységgel.
(Pravda/Felvidék.ma)
