Mathias Rex Corvinus vagy közkeletűen csak Mátyás király. E név hallatán sokaknak az igazságos király, a fekete sereg, illetve a humanizmus és a reneszánsz művészetének legnagyobb mecénása jut eszébe.
A reneszánsz Itáliából indult hódító útjára, másodikként Magyarországon, Mátyás király udvarában honosodott meg. Felesége, Beatrix révén számos humanista szellemű tudós érkezett Budára. Mátyás művészetpártolása messze földön híres volt. Ahogy az általa kialakított könyvtár is, amely a Bibliotheca Corviniana nevet viselte. Az ott őrzött kódexeket corvináknak nevezzük. A 2018-as évben a magyarság Mátyás királlyá választásának 560. évfordulóját ünnepelte. Ennek jegyében 2018 novemberében az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Corvina-kiállítást rendezett, amelyet 2019. február 10-ig kereshettek fel az érdeklődők.
2019. február 1-jén a dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskola 26 diákja, valamint magyar és szlovák szakos pedagógusai egy csodálatos tanulmányi kiránduláson vehettek részt Budapesten a Rákóczi Szövetség jóvoltából.
A tanulmányút elsődleges célja a Mátyás király-emlékév keretén belül megrendezett Corvina-kiállítás meglátogatása volt, mindemellett a Magyar Nemzeti Galéria Munkácsy-kiállítását is sikerült megtekintenünk.
Utunk első állomása Mátyás király könyvtára volt. A szervezők az OSZK épületénél nem találhattak volna szebb és kreatívabb helyet a kódexek kiállítására, hiszen egykoron is a királyi palota polcait díszítették. A kiállítóterembe való belépést követően szemet gyönyörködtető látvány tárult elénk. Diák és tanár egyaránt ámulva csodálta a darabokat.
A tárlatvezető néhány perces ismertetője után sor került a leghíresebb corvinák egyenkénti bemutatására. Megtudhattuk, hogy léteznek olyan könyvek, amelyek nem a király megrendelésére készültek, hanem egyházi személyeknek.
Ebben a kategóriában kiemelkedő alkotásnak számítanak Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépost Budapesten és New Yorkban őrzött breviáriumai (papi imakönyvei). Legtöbbjüket azonban személyesen a király parancsára készítették Firenzében. Akkoriban nemcsak Itália büszkélkedhetett fejlett kódexkészítő műhellyel, hanem Buda is! Az utóbbi időben számos corvina eredetéről derült ki, hogy minden kétséget kizáróan a budai műhely terméke. Példaként a Pietro Ranzano-kódexet említenénk meg, amely bizonyítottan magyar földön készült. A diákok legnagyobb csodálatát a Philostratus-kódex váltotta ki, pontosabban a benne található egyik iniciálé, amely Corvin János diadalmenetét ábrázolja.
A corvinák megtekintését követően a Magyar Nemzeti Galéria Munkácsy-kiállítására váltottunk jegyet, amely a világszerte elismert festőművész munkásságát és a nyomdokain haladók művészetét mutatja be.
A diákok és tanárok egyaránt nagy érdeklődéssel hallgatták a tárlatvezetőt, aki Munkácsy Mihály legnagyobb alkotásait prezentálta. Külön kiemelte a világhírű festményeit, a párizsi Salonon aranyérmes Siralomházat vagy a Tépéscsinálók című művét. Mivel a diákság már tájékozott volt Munkácsy életművét illetően, így többször előfordult, hogy a népszerű festményeken felismerték a realista vonásokat. Nagy öröm volt látni, hogy akadnak a mai fiatalok között olyanok, akik érdeklődést mutatnak a képzőművészet iránt. A tárlat utolsó részében Munkácsy barátjának, a fiatalon elhunyt Paál Lászlónak a művészetébe nyerhettünk betekintést.
A tanulmányi kirándulás során lehetőségünk adódott megtekinteni a páratlan Corvina-kiállítást, amely körülbelül 30 év múlva lesz ismét látható Magyarországon. Mindemellett kibővültek ismereteink Munkácsyról, követőiről és a realista művészetről.
