A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától történt visszacsatolás 95. évfordulójára emlékeztek vasárnap Somoskőújfalun. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nógrád megyei falu díszpolgára az ünnepségen úgy fogalmazott: Somoskőújfalun feltámadás lett a trianoni gyászból.
Somoskőújfalu Somoskővel együtt négy évig Csehszlovákia része volt a trianoni döntés után. Lezsák Sándor ünnepi beszédében szólt arról, hogy mennyire gyenge volt Magyarország a békeszerződés idején.
Mint mondta, az ország védtelenségét nem az első világháború megpróbáltatásai idézték elő, hanem azok a „nemzetellenes, idegen érdekeket szolgáló politikusok”
– Szabó Ervin eszmetársai, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Kun Béla –, akik Magyarország legkiszolgáltatottabb állapotában szerezték meg a hatalmat.
A proletár internacionalizmus eszméjét követve akkor tették bűnné a nemzeti érzést és az országhoz fűződő hűséget, amikor arra a legnagyobb szükség lett volna – tette hozzá.
Az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: az ország „nemzetáruló vezetői” még egy békeidőben szükséges nemzeti minimum követésére is alkalmatlannak bizonyultak, és valójában ennek lett a következménye Trianon, a békediktátum.
Lezsák Sándor hangsúlyozta, hogy ugyanakkor több település – minden katonai támogatástól megfosztva – felvette a harcot, és így vált Sopron a leghűségesebb, Balassagyarmat a legbátrabb várossá, Kercaszomor pedig a legbátrabb faluvá.
Ez a hazafias szellem hatotta át Somoskőújfalu közösségi tudatát is, és az Országgyűlés 2017-ben ezért adományozta a hazatért falu címet a településnek – mondta.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Somoskőújfalut, Somoskő községet a várral együtt. Krepuska Géza orvosprofesszor és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója határkiigazítási kérelmére és Auer Pál jogi szakértőként történő közbenjárására,
többéves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 24. ülésszaka 1924. február 15-i hatállyal visszacsatolta Magyarországhoz a községeket és a környékbeli bányákat.
A Somoskői Váralja Egyesület elnökeként Angyal János 1999-ben kezdeményezte, hogy a hazatérés 75. évfordulóját határnyitással egybekötött megemlékezéssel ünnepeljék a várnál, 2002-től pedig a hazatérés napjaként ünneplik február 15-ét.
A 95. évfordulón a községi művelődési házban tartott vasárnapi megemlékezésen Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei önkormányzat elnöke úgy fogalmazott:
a hazatérés napja kiemelt helyet foglal el a többször átszabott, megcsonkított Nógrád megye történelmében; olyan örömünnep, mint a balassagyarmati „csehkiverés”.
Becsó Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő kiemelte, hogy a történelmi esemény színhelyéhez méltó a felújított iskola, a megújult óvoda és az idősek otthona, mint ahogy a Hazatérés Háza is. Hozzátette, a magyar falu program és a családtámogatási rendszer reményt adnak arra, hogy falun is van jövő.
Fritsch Ottó, a Krepuska család tagja, Krepuska Géza egyik unokája azt mondta a rendezvényen: a hazatérés napja annak a napnak állít örök emléket,
amikor a trianoni szerződéssel elcsatolt országrészekből legalább egy kis darab visszakerült Magyarországhoz.
Tóth László, Somoskőújfalu független polgármestere úgy fogalmazott: van mit ünnepelnünk, számunkra minden nap ünnep, amelyet magyar földön élhetünk.
Az ünnepség végén a résztvevők koszorúkat, virágokat helyeztek el a Hazatérés emlékművénél.
(MTI)
