Itt az idő – 1848/49 Pozsonyban címmel nyílt kiállítás Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában. A tárlat anyaga részletes képet ad arról, milyen szerepet játszott az egykori koronázó város az 1848/49-es szabadságharc előzményeiben, történéseiben és az azt követő eseményekben.
Külön érdeme a kiállításnak, hogy kiemelten foglalkozik a helyi szereplők személyes történetével, a városhoz és a környékhez kapcsolódó, a forradalomban résztvevő hazafiak sorsával és az események helyszíneivel.
A megnyitót a Reiter-duó hegedűjátéka vezette be, majd Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatója üdvözölte a résztvevőket, többek között a témához nagyon jól kapcsolódó Felvidéki Huszár és Hagyományőrző Egyesület megjelent képviselőit, akik korhű öltözékükben nagyban emelték a rendezvény fényét. Az igazgatónő szólt mindazokról az intézményekről és magánszemélyekről is, amelyeknek és akiknek együtt-munkálkodásából jött létre a látványos tárlat. A gazdag anyag a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum, a Pozsonyi Levéltár és Városi Galéria, a budapesti Hadtörténeti Múzeum, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, a somorjai Biblioteca Hungarica, a komáromi Jókai Színház, több hazai múzeum, valamint Görföl Jenő, Kovács László és dr. Holčík Štefan anyagainak, gyűjteményének darabjait tartalmazza.
A kiállítást Kovács László történész nyitotta meg, aki beszédében nagyszerű tájékoztatást adott a korabeli Pozsonyról, az akkori történelmi viszonyokról, a Habsburg fennhatóság alól szabadulni vágyó nemzet életérzéseiről.
Pozsony történelme során mindig rangos város volt, hiszen koronázások, a rendi országgyűlés színhelye, a vár számos kulturális, történelmi eseménynek szolgált helyszínül, nem véletlen, hogy 1848-ban is sorsfordító fejlemények része lett.
Az európai forradalmakról szóló hírek 1848 februárjában ide is elértek. Kossuth Lajos március 3-án már olyan figyelemfelkeltő beszédet mondott, amelyben összefoglalta az ellenzék követeléseit, független magyar kormányt, független magyar bankot, honvédelmet, a jobbágyrendszer eltörlését követelve.
Ugyancsak itt, Pozsonyban, az akkori Zöldfa fogadó, ma Carlton szálló erkélyén mutatta be Batthyány Lajost, a város szülöttét, mint az első, független magyar kormány miniszterelnökét. Az április 7-én megalakult független magyar kormány beiktatására ugyancsak Pozsonyban, a Prímáspalota tükörtermében került sor. Ebben a palotában rendezte be főhadiszállását Görgey Artúr is. A Zöldfa fogadó előtti Sétatéren mondott beszédet a forradalmi tömegeknek Rázga Pál evangélikus lelkész, amelyért halálbüntetés lett osztályrésze. Pozsony sajnos, a szabadságharc leverése után tragikus események színterévé is vált. A Prímáspalota lett Haynau rezidenciája, a vár koronatornyában raboskodtak a forradalmi megtorlások áldozatai és a Szamárhegyen végezték ki a hazafiakat.
A most megnyílt kiállítás korabeli öltözékek, fegyverek, dokumentumok, V. Ferdinánd nyilatkozata, rendeletek, metszetek, képzőművészeti alkotások, rézágyú modell, az első magyar független kormány tagjainak képe mellett bemutatja a múzeum legutóbbi szerzeményét, a témához jól kapcsolódó magyar nemest ábrázoló festményt, amely valószínűleg Kossuth Lajost, a magyar szabadságharc és forradalom emblematikus személyiségét ábrázolja.
A tárlat valamennyi darabja hűen beszél a korról, arról a nemes küldetésről, amelyet a forradalom résztvevői vállaltak.
Nem hiába állítják a történészek, hogy a magyar történelem ezen eseménye kivívta az emberiség jobbik felének csodálatát és még ma is van mit kutatni és feltárni ebben a témakörben. Mint ahogy a most megnyílt kiállítás anyaga is igazolja ezt. Ennyire sokrétű tárlat a magyar történelem egyik legdicsőbb szakaszáról még soha nem volt látható abban a városban, amely számtalan szállal, helyszíneken, személyeken, történéseken keresztül kötődik hozzá.
