Jeszenák János sírboltja Pozsonyban (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma, archív)

A Szlovák Általános Hitelbank Alapítványa (VÚB) pályázatot hirdetett műemlékek felújítására. A kilenc sikeres pályázó között található a Csemadok Országos Tanácsa is a pozsonyi Kecske-kapui temetőben található Jeszenák-sírbolt felújítására vonatkozó pályázatával. Internetes szavazáson a legtöbb voksot elnyerő pályázat kapja meg az 50 ezer eurós támogatást.

Mint Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke elmondta:

„A Csemadok OT megpályázta a Szlovák Általános Hitelbank  Alapítványának műemlékek felújítására meghirdetett pályázatát. A Csemadok pályázata a Kecske-kapui temetőben található Jeszenák-sírbolt tatarozásáról szól.  A bírálóbizottság pályázatunkat beválasztotta a kilenc sikeres pályázat közé. A mai naptól fogva egészen április 28-ig lehet rá elektronikus úton szavazni.”

Hozzátette: amennyiben biztosítani tudjuk a legtöbb szavazatot, akkor az 50 ezer eurós összeg nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy ez a sírbolt ne váljon az enyészet martalékává, hanem felújíttathatjuk.

Az internetes szavazás módja

Egy mobilról mindenki csak egy szavazatot adhat le. Az alábbi linken érhető el a szavazás. A pozsonyi Jeszenák-sírboltot Jeszenáková hrobka elnevezés alatt találják meg. A sírbolt mezőjére kattintva adhatjuk meg a telefonszámunkat. Ezt követően a megadott telefonszámra érkezik egy sms-kód, ezt kell beírni az internetes felületen, majd a szavazás (hlasovanie) gomb megnyomásával elküldeni a szavazatunkat.

Együtt erősek lehetünk és növelhetjük az anyaországtól erre a célra kapott összeget. Köszönöm a közös cselekvést

– hangsúlyozta Jégh Izabella.

Ki is volt Jeszenák János?

Báró Jeszenák János politikus, kormánybiztos, főispán, vértanú, evangélikus egyházkerületi felügyelő, Esterházy János mártírpolitikusunk dédapja volt. Pozsonyban született és itt is temették el a Kecske-kapui temetőben.

A reformkori országgyűlésekben a főrendi tábla ellenzéki képviselőihez tartozott. Széchenyi István híve volt.

1839/40-ben barátságot kötött Batthyány Lajos gróffal. 1848-ban Szemere Bertalan javaslatára Nyitra vármegye főispánjává nevezték ki. Később kormánybiztos, majd a felvidéki felkelők ellen harcoló csapatok kormánybiztosa lett. Az ő érdeme, hogy sikerült kivédeni az 1848-as szeptemberi szlovák felkelést.

Érdemeket szerzett Lipótvár megtartásában, de 1849 februárjában fel kellett adnia a várat. 1849 júliusában csatlakozott Görgey csapataihoz. Velük együtt vonult Aradra, majd együtt tették le a fegyvert. Az augusztus 13-ai fegyverletétel után orosz fogságba esett. Az oroszok a többi magyar politikussal együtt átadták őt az osztrákoknak. A forradalom és szabadságharc bukása után a vérbíróság halálra ítélte, és Pesten, 1849. október 10-én, Csány László kormánybiztossal együtt végezték ki.