A 888 európai parlamenti (EP) választásokról szóló sorozatának utolsó részében Faragó Csabával, a Századvég Alapítvány külügyi vezetőjével, a Fidesz-KDNP felvidéki gyökerekkel is rendelkező EP-képviselőjelöltjével beszélgetett a Project 28 kutatásról, a brüsszeli eufóriáról, a keresztény kultúra védelméről, Spanyolországról, illetve arról, hogy mire számíthatunk az egy hét múlva esedékes voksoláson.
Az interjúban kitérnek a Századvég Alapítvány Project 28 kutatására. Ezzel kapcsolatban Faragó Csaba kifejtette: a Project 28 keretében a Századvég Alapítvány több témát is lemért az EU 28 tagállamában. Fontos azonban elmondanunk, hogy hiába Project 28 a kutatás elnevezése, ezúttal 35 országban végeztünk felméréseket, ami azt jelenti, hogy most bevontuk a nyugat-balkáni térség országait, illetve Ukrajnát is. Fontos előrelépésnek tartom ezt, mert így már azt is látjuk, hogy a közvetlen környezetünkben hogyan gondolkodnak.
Arra kérdése, hogy hogyan vélekednek Nyugat-, illetve Közép-Európában a kereszténységről, Faragó a következőket válaszolta: „A kutatás erre vonatkozó kérdése úgy szólt, hogy érdemes-e megtartani a keresztény kultúrkört, vagy meg kellene haladni azt. Itt is egy érdekes törésvonal rajzolódott ki:
a visegrádi országokon belül például 70 és 80 százalék között mozgott azoknak az aránya, akik a keresztény kultúrkör megtartása mellett álltak ki.
Még a viszonylag kevésbé vallásos államokban, sőt a nagyrészt ateista Csehországban is a válaszadók 80 százaléka mondta azt, hogy nekik fontos a keresztény értékek megtartása.”
A politikai tér átrendezéséről elmondta: „A 2008-2009-es pénzügyi válság, illetve a 2015-ös migrációs krízis után volt egyfajta átrendeződés Európában. Ez azt jelenti, hogy az elitellenes erők valamilyen formában megerősödtek, mind jobboldalról, mind baloldalról erőre kaptak. Sőt, ezek az erők fenn is tudtak maradni, és huzamosabb ideig politikai tényezővé is tudtak válni a nemzeti parlamentekben.”
A V4-es országok politikájával kapcsolatban az EP-képviselőjelölt megfogalmazta: „A V4-es országok az utóbbi években azért tudtak kimagaslóan jól együttműködni, mert nem az volt a legfőbb szempont, hogy a vezető politikai erő mögött milyen pártcsalád áll. Persze, a szlovák Smer hiteles szociáldemokrata párt, a cseh ANO sem véletlenül tartozik a liberális pártcsaládba. A lengyel PiS mozgalom is olyan politikai tömbhöz tartozik, amit az ideológiai beállítottsága indokol, és a Fidesz EPP-tagsága is történelmi tény. Ezek
a kormányzó pártok felismerték a regionális érdekeiket, és mára a visegrádi négyek kibővített szövetsége egy vonzó alternatíva lett olyan közép-európai országoknak, mint Románia, Bulgária, Horvátország, Ausztria és Szlovénia.
A hét második felében esedékes EP-választásokkal kapcsolatban Faragó Csaba kifejtette, a belpolitikai történések tükrében fognak leképeződni ezek a voksok, minden uniós tagországban ez egy helyi véleménynyilvánítás lesz, és majd ebből áll össze az Európai Parlament.
A teljes interjú ITT olvasható.
(888.hu)
