Az EU és a keleti partnerség jövője, az emberek közötti kapcsolatok, biztonsági és gazdasági kérdések voltak terítéken a visegrádi négyek (V4), valamint a keleti partnerség országainak tárgyalásán, Pozsonyban.
Miroslav Lajčák külügyminiszter nagyra értékelte, hogy a keleti partnerség országai – Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna – konkrét javaslatokkal és ajánlásokkal álltak elő. Úgy véli, a találkozón közelebbről sikerült meghatározni a későbbi, brüsszeli tárgyalások kiindulópontjait. Emlékeztetett, hogy a V4-ek és a keleti partnerség országai kilencedik alkalommal egyeztettek.
„A V4-országok erős érdek-képviseletet jelentenek a keleti partnerségnek”
– mondta.
Teodor Melešcanu román külügyminiszter rámutatott, a találkozót Szlovákiában tartották, amely ország egyúttal az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöki tisztségét is ellátja. „Mindannyian abból indulunk ki, hogy az EU-nak erősebbnek kell lennie. De ehhez nagyon erős partnerekre van szükség. És a keleti partnerség biztonsági szempontból kulcsfontosságú” – mondta.
Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa az együttműködés példájaként egy grúziai nemzetközi iskolát említett, amely nyitva áll a keleti partnerség országaiban élő diákok előtt is.
A miniszteri találkozót a keleti partnerség megalakulásának 10. évfordulóján tartották. Az évfordulót május 13-án és 14-én Brüsszelben is megünneplik, ahol további tárgyalásokat folytatnak.
