Dr. Kucsera Ferenc 1892-ben Léván született és 1919-ben Szentendrén mártírhalált halt káplán halálának 100. évfordulójáról emlékezünk meg idén. Ennek kapcsán Léván és Szentendrén is zajlottak az emlékünnepségek.
Léván a múlt hét végén tartottunk Kucsera Ferenc-napokat, s fogadtuk a szentendrei buszos, kerékpáros és a gyermekekből álló gyalogos cserkészcsoportot is. Az ünnepi szentmisét Mohos Gábor, esztergomi-budapesti segédpüspök tartotta.
Erre a hétvégére kapcsolódva tartottunk hétfőn, június 24-én este imaórát a lévai kálvárián. Ennek apropója a szentendrei Keresztelő Szent János-plébánia egész éjszakán át tartó virrasztása volt Kucsera atya sírjánál. Velük együtt szerettünk volna mi is imáinkkal kapcsolódni a szép megemlékezéshez.
Június 25-én a délelőtti órákban érkezett el Léva és környéke katolikus híveinek zarándoklata Szentendrére a Lévai Szent László Kör vezetése alatt.
A Keresztelő Szent János-plébánia egyházközségi tagjai ebéddel fogadtak minket a szentendrei Szent András Általános Iskola éttermében. A finom falatoknál Blanckenstein György plébános úr köszöntött minket, akinek átadtuk dr. Kucsera Ferenc atya bekeretezett portréját, hátoldalán a zarándokcsapat tagjainak aláírásával.
A bőséges ebédet követően az egyik osztálytermet foglaltuk le az aznapi főhadiszállásunk gyanánt, majd a 914. számú Endre cserkészcsapat két vezetője, Selmeczi Rita és András kalauzoltak minket végig Szentendre utcáin, végigjárva Kucsera atya itt töltött éveinek fontosabb állomásait. A városnézésben segítségünkre volt Barnáné Varga Anita is, aki bemutatta nekünk a város történelmét és nevezetességeit.
Végighaladva a Kucsera Ferenc nevét viselő, valamint a sétálóutcán lejutottunk a Duna-partra, mely zarándoklatunk egyik legfontosabb helyszíne volt.
A Weresmarthy-villában (ma Vujicsics Tihamér Zeneiskola) vallatták és tartották fogva 1919-ben Ferenc atyát, majd szemben, a Duna-parton vetettek véget életének. Ennek eredeti helyszínén 1980-ban egy betonból készült köszöntő szobrot emeltek a városba érkezőknek, majd tiszteletére egy öntöttvas emlékkeresztet állítottak 1993-ban pár méterrel a kivégzés helyszínétől. Mellette felirat hirdeti: Itt halt vértanúhalált 1919. június 25-én dr. Kucsera Ferenc káplán.
Folytatva a túrát, a nyári kánikulában megismertük a városka romantikus utcáit és hangulatát, sikátorain keresztül pedig eljutottunk a Keresztelő Szent János (régen Szent András) nevét viselő templomba. Ebben a templomban szolgált papként Ferenc atya 1916 és 1919 között, itt tevékenykedett és gyűjtötte egybe híveit, vezette a fiatalságot.
A délutáni városi megemlékezés négy órakor kezdődött az általunk már bejárt Duna-parti szakaszon, a Kucsera-keresztnél. Az egybegyűlt szentendrei lakosoknak és vendégeknek, köztük a Lévai Szent László Körnek Verseghi-Nagy Miklós, Szentendre város polgármestere tartott ünnepi köszöntőt.
Kucsera Ferencről, a mártírhalált halt hősről Bozó Tibor dandártábornok, a Magyar Honvédségi Altiszti Akadémia parancsnoka emlékezett meg. Az ünnepi beszédeket Tyekvicska Árpád történész zárta, aki kutatásainak eredményeit osztotta meg a közönséggel, méltó emléket állítva Kucserának. A koszorúzás a kereszt lábánál zajlott a Magyar Honvédség zenekarának közreműködésével, ahol a Lévai Szent László Kör is elhelyezte ,,A szeretet örökké megmarad’’ szöveggel ellátott ünnepi koszorúját.
A városi megemlékezés után az esti órákban kezdetét vette a Keresztelő Szent János-plébánia ünnepi műsorsorozata, melynek első megállója a Kucsera Ferenc-emléktábla leleplezése volt. A Kolping Ház falán elhelyezett domborműves táblát dr. Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergomi-budapesti segédpüspök áldotta meg Blanckenstein György helyi plébánossal és Bacsa Dávid káplánnal az oldalán. A templomi kórus kíséretében mi is elhelyeztük mécseseinket.
A napi program szentmisével folytatódott a Szent Péter és Pál-templomban. Gyönyörű kórusi kísérettel vonult be dr. Cserháti Ferenc püspök és a helyi atyák, majd Benčík Tibor lévai magyar plébánosunk, oldalán két lévai ministránsunkkal, Kiš Mihály Benjáminnal és Cinege Denisszel.
A szentmise méltóképpen mutatta be Kucsera atya életét, tetteit, alázatosságát közössége iránt.
Ahogy a püspök atya is említette szentbeszédében: „Kucsera Ferenc atya életpéldája és szentendrei emlékei bátorítsanak minket arra, hogy felvegyük a küzdelmet a mai rossz és torz új ideológiák ellen. Most rajtunk a sor, hogy Szentendre fiatal hőséhez hasonlóan bátran tegyünk tanúságot a krisztusi evangélium kiolthatatlan világosságáról és a hozzá való töretlen hűségről.”
A szentmisét követően a püspök atya vezetésével körmenettel vonultunk fel a szentendrei katolikus kálváriára, ahol a felújított Kucsera-sír előtt tisztelegtünk. A hónapokig tartó munkálatok eredményét most a nagyközönség is láthatta. Az áldás és az emlékkoszorú elhelyezése után a Lévai Szent László Kör elnöke, Müller Péter, valamint alelnöke, Vincze László a Kucsera atya szüleinek lévai sírjáról hozott kis zsáknyi földet szórták szét a síron, jelképesen elhozva szülei emlékét Szentendrére, fiuk halálának helyszínére.
A megható ünnepsorozat végeztével elbúcsúzva a helyiektől, megköszönve vendégszeretetüket és alázatos munkájukat az atya tiszteletére, indultunk útnak Lévára.
Szentendrén átélhettük annak a helynek a hangulatát, melyben a számunkra már boldog dr. Kucsera Ferenc káplán az utolsó éveit tölthette. A macskakövek, a Duna vize, a kis utcák légköre mind-mind a mai napig magukban hordozzák Ferenc atya emlékét, hála a szentendrei és környéki lakosok buzgó ténykedésének.
Reméljük, hogy emlékét sikerül örökké megőriznünk és vértanúhalála nem volt hiábavaló a jövő generáció számára. Még sok kell ahhoz, hogy elkezdődjön boldoggá avatási pere, de a példás emlékőrzés és a rengeteg ima meghozza majd a gyümölcsét. Ferenc atya példája mutasson nekünk utat, hiszen ahogy mondta: „Egyenes úton nem fogunk eltévedni!”
