Vallás és művészet, ez volt a témája Erdélyi Géza nyugalmazott református püspök rimaszombati előadásának, melyet a Szövetség a Közös Célokért társulás meghívására a Magyar Közösségi Házban tartott július 2-án.
Erdélyi Géza nyugalmazott püspök folyamatosan dolgozik tanulmányok írásán. Társadalmi és közéleti jellegű írásainak a megjelentetése még várat magára, ezek előszavát Németh Zsolt külügyi államtitkár írta. Az egyházi jellegű írásait idén tervezi kiadni a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. Saját életútját a Hűség című könyvben írta meg, s egy az életéről szóló 110 oldalas interjúkötet is előkészületben van.
A minapi előadásában megkerülte a legismertebb teológusok, egyházi vezetők, művészettörténészek véleményét. Rávilágított, hogy ezúttal a vallás alatt az összes lehetséges vallást értjük, melyeket teológiai és filozófiai szempontok alapján vizsgált. Ugyanis a művészet és a vallás már a kezdet kezdetén jelen volt a fejlett emberré válás történetében és közeli rokonságban állnak egymással.
C. G. Jung szerint az ember menthetetlen vallásos lény. Ugyanezt tükrözik évezredek művészi alkotásai.
Az ecsettel, vésővel, tollal alkotó művész mindig a belsőt, a szemmel nem láthatót, az emberben rejlőt ábrázolja – mondta Erdélyi Géza.
Kitért a vallás kevésbé ismert definíciójára, minthogy a vallásosság az emberrel született képesség, illetve hogy az embernek már a műveltség legkezdetlegesebb fokán volt vallása. Néhány kiemelkedő személyiség kapcsán szólt a felvidéki magyar irodalomban megjelenő vallásos elemekről.
„A felvidéki magyar irodalom vallásos elemekben ma is meglehetősen gazdag. Előfordul, hogy egy-egy bibliai idézet hivatkozási alapul szolgál. Ez is jelzésértékű, különösen akkor, ha a publikáció még abban a korban jelent meg, amikor az ateizmus nálunk hivatalos állami ideológiának számított. A sorsfordító történelmi események leírásában bőségesen találunk vallásos elemeket, különösen Dobos László, Mács József, Duba Gyula regényeiben” – világított rá.
Sok ismert és kevésbé ismert alkotója van a Felvidéknek, akiknek írásaiban a hit és a vallási elemek egyaránt megtalálhatók, mint Mikola Anikó, Zs. Nagy Lajos, Hodossy Gyula, Bodnár Éva, Kövesdi Károly, Szászi Zoltán, Bettes István, Sándor Károly. Leszögezhető, hogy minden ellenszéllel szemben egyre több vallásos jellegű mű születik, melyek hozzájárulnak a vallás értékeinek az újrafelfedezéséhez, illetve az ember Istent kereső magatartásához.
A találkozó elején Pósa Homoly Erzsó, a Szövetség a Közös Célokért társulás rimaszombati munkatársa tájékoztatta a résztvevőket a szervezetük nyújtotta lehetőségekről és a civilek szolgálatában végzett tevékenységükről. Szólt a vezetésével megalakult Rákóczi Szövetség Gömörben szervezetről, mely elsősorban a budapesti Rákóczi Szövetség magyar iskolaválasztási programjának végrehajtását hivatott segíteni a Rimaszombati járásban.
A szervezők visszavárják Erdélyi Géza nyugalmazott püspök urat, ugyanis 15 éven át a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház tanácskozó zsinatának az elnöke volt, s ennek keretében ausztráliai meghívásnak eleget téve kapcsolatba került a Szent-Iványi család leszármazottaival, akik felkarolták az ottani magyarokat. A hasonló jellegű előadásokat Szent-Ivány József gömöri mecénás, a két világháború közötti felvidéki magyar közélet kiemelkedő képviselőjének a szellemében szervezik majd, akinek emléktábláját 2018-ban avatták fel a rimaszombati Magyar Közösségi Ház falán.
A mostani összejövetelen a Wass Albert Nyugdíjas Kör tagjai mellett megjelentek a Csemadok, az öregcserkészek klubja, a nyugdíjasok városi klubja, a nemesradnóti egyházközség, a városi művelődési központ és a Gömöri Hírlap képviselői.
