A Komáromi Klapka György Múzeum és az ELTE BTK Régészettudományi Intézete július 24-én, szerdán tartotta Nyílt nap a légiótáborban című rendezvényét. A Komárom – Szőny, Stadion úti régészeti feltárás keretében az északi táborkapu megtekintése volt a cél.
A vezetést dr. Bartus Dávid ásatásvezető régész, tanszékvezető egyetemi docens, az ELTE BTK dékánhelyettese tartotta ott, ahol most a katonai tábor északi kapuját sikerült feltárni.
A rendezvény házigazdája Számadó Emese régész, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatója volt.
Többen kérdezhetnék, hogy miért van jelentőségük ezeknek a feltárásoknak, mit kell tudnunk az ókori római jelenlétről? Mind általános iskolai, mind középiskolai történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy Pannóniát elsősorban közlekedési útvonalai és a Duna nyújtotta védelmi lehetőség miatt hódították meg a rómaiak Kr. u. az I. században, s a II. századi germán háborúk után élte fénykorát, amikor területén jelentős katonai erő állomásozott.
A limes (birodalom határa) kiépülésével katonai táborok, s mellettük városok alakultak ki a Duna vonalán, mint Vindobona (Bécs), Aquincum (Óbuda) és Carnuntum (Petronell/Bad Deutsch Altenburg), valamint Brigetio (Szőny). Ezek a városok voltak a Pannónia tartományban állomásoztatott négy légió állomáshelyei.
Dr. Bartus Dávidtól azt is megtudtuk, hogy az egész Római Birodalom területén 30 ilyen légió volt, s ezeknek 30 helyen kőből épített táborhelyük volt, így alakult ki a légiósok tábora, majd a többi településhez hasonlóan a brigetiói is hármas tagozódású volt: légiótábor, majd a mellette fekvő katonaváros és a polgárváros alkottak egy egységet. Brigetio fennállásának ideje alatt közel 80-90 000 katona fordulhatott meg itt. Brigetio még arról is nevezetes volt, hogy itt halt meg 375. november 17-én Valentinianus császár, aki az akkor már hanyatló birodalmat szerette volna katonailag megerősíteni.
A modern feltárások Brigetióban 1992-ben kezdődtek prof. Borhy László régész, akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora és Számadó Emese régész vezetésével. 2015-ig a szőnyi Vásártéren, a brigetiói polgárváros területén folytak a munkálatok, ahonnan a mára világhírűvé vált falfestmények is előkerültek. Ezek jelenleg a múzeum főépületében láthatók.
A 2014. évi Duna menti gátépítés azonban új helyszínt adott a régészeti kutatásoknak, amikor a földmunkák során egy – mint azóta kiderült – 1000 négyzetméter alapterületű római fürdőt találtak. Ennek a Miniszterelnökség támogatásával folytatott feltárásával azonos időben 2017-ben a légiótábor területén is megkezdődtek a feltárások, ahol a Lechner Tudásközpont és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával már harmadik éve kutatják azt a késő római apszisos épületet (apszis = félkör alakú fülke), amelyben nagy valószínűséggel a császár meghalt.
Dr. Bartus Dávid ásatásvezető régész nagyon érdekes kérdést fogalmazott meg helyettünk is: „Vajon a régészek honnan tudják, hogy hol kell ásniuk?” Erre azonnal megkaptuk a feleletet is.
A jelenkori régészek dolga kicsit egyszerűbb, mint az elődöké, hiszen a modern technika nagyon sok vívmánya van a régészek segítségére. Például most is talajradarral végeztek felméréséket, valamint speciális légi felvételeket készítettek, s ezeket elemezve egyből világossá válik, hol kell elkezdeni a feltárást.
A táborba négy kapun át lehetett bejutni. Ezek közül ma már csak egy, az északi tájolású porta praetorian lehet ásatásokat végezni, mert a keletit és a nyugatit az 1-es számú főút temette maga alá (ez vitt a limesen keresztül Aquincumba és Savariába, így sokkal forgalmasabbak voltak az északi főkapunál), míg a déli a molaji lakótelep alatt van. Ezért most a tábor északi főkapuját sikerült megtalálni, ami a legdíszesebb kapunak számított, s amelyen keresztül a fontos vendégeket, például a császárt is fogadták. A többi kapu nagy forgalmat bonyolított le, de nem volt ilyen díszes. Egy 300 négyzetméternyi terület került feltárásra a reprezentatív főkapu és környékének területéből.
Sietteti az idő a szakembereket a feltárásokkal, mert 2021-re el kell készülnie annak a héthektáros régészeti parknak, melyet történelmi játszótérrel bővítenek ki, s amit Komárom városa egy GINOP pályázat keretén belül épít. A munkálatokat egy hónapja kezdték, de nagyon gyorsan haladnak, mindenki nagy örömére. A fényképek is tanúsítják, hogy a rekkenő hőség ellenére nagy volt az érdeklődés a régészeti feltárások iránt.
