Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter szerint az afrikai sertéspestis megjelenése nyomán kialakult szlovákiai helyzet drámainak nevezhető.
„Az, hogy háztáji sertéseknél négy esetben mutattak ki fertőzést, s most vaddisznónál is előfordult, más állategészségügyi intézkedéseket követel meg annak érdekében, hogy megállítsuk a vírus terjedését” – mondta az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozására létrehozott kísérleti csoport tőketerebesi ülését követően.
Jozef Bíreš, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal igazgatója közölte, a sertéspestis vaddisznók körében való terjedésének megakadályozása érdekében egyes területeken intenzívebbé teszik a vaddisznók vadászatát.
„Tekintettel arra, hogy a vaddisznó normális körülmények között éjjel aktív, engedélyezzük a vadászat eddig tiltott módját is“ – jelentette ki Bíreš, hozzátéve, hogy a tanácskozás során javaslatok születtek arra vonatkozóan is, miként kezeljék biztonságosan az elhullott állatok tetemeit.
Az egyik javaslat szerint az elhullott vaddisznót hermetikusan zárható zsákban kell elszállítani az állati fehérjét tartalmazó takarmányokat előállító vállalathoz (kafiléria), ahol mintát vesznek belőle. A másik javaslat szerint meghatározott feltételeknek megfelelő gyűjtőgödröt kell ásni, ebbe kerülnének szigorú ellenőrzés mellett az állati tetemek.
A mezőgazdasági minisztérium szerdán a weboldalán közzétette a kárpótlásra vonatkozó felhívást azon háztáji sertések után, melyeket likvidálni kellett a járvány terjedésének megakadályozása érdekében.
„Kártérítés azoknak jár, akik legálisan bejelentett állatokat neveltek. A kárpótlás összege 40 kilogrammig 3 euró kilogrammonként, 40 kilogramm felett pedig 1,40 euró kilogrammonként. Ezt az összeget a jelenlegi piaci árak alapján határoztuk meg“ – tájékoztatott Matečná.
A szlovák Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium hétfőn adott ki tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy vaddisznó esetében is kimutatták a sertéspestissel való fertőzöttséget a Tőketerebesi járásban, Bodrogszentes vadászterületén, megközelítőleg hét kilométerre a szlovák-magyar határtól, ahol a magyar oldalon már korábban is észlelték vaddisznóknál az afrikai sertéspestist.
Magyarországon ez év elejétől összesen 800 esetet mutattak ki, ott nem érintett a házisertés-állomány, viszont a vaddisznók között terjed a betegség. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében nőtt a fertőzés előfordulása, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén már összeérnek a fertőzött területek. Szolnok megyében a magas kockázatú terület nagyságát kellett növelni a Heves megyei változások miatt.
Az asp-vírus ellen nincs vakcinázási lehetőség, és nem lehet gyógykezelni, ezért a vírus behozatalát, terjedését kell megakadályozni. Különösen fontos ez a háztáji gazdaságokban, ahová a ruházattal, eszközökkel, személlyel, járművel, takarmánnyal, almozásra használt szalmával is bekerülhet a vírus.
Vaddisznóállományok esetében nehéz a védekezés, elsősorban az állomány gyérítése jelent lehetőséget a vírustól való megszabadulásra, valamint a vaddisznótetemek minél gyorsabb begyűjtése és megfelelő megsemmisítése.
A háztáji gazdaságban nevelt sertések esetében a legfontosabb az alapvető állategészségügyi szabályok betartása, például a megfelelő takarítás, fertőtlenítés. Ajánlott a zöldtakarmány és a friss alom elhagyása is, továbbá élő állat szállítása esetén a szállítást meg kell előznie az állatorvosi vizsgálatnak.
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
