Csütörtökön a prágai Szent Henrik-templomban gyűltek össze a csehországi magyarok, hogy megünnepeljék Mária mennybe vételének ünnepét.
A kései időpont ellenére is szép számban vettek részt a hívek a szentmisén, amelyen Balga Zoltán plébános a következőképpen fogalmazott: „Ahogy nekünk, az otthonunktól távol élőknek a hazalátogatását mérhetetlen szeretettel várja édesanyánk, ugyanilyen örömmel fogad minket égi Édesanyánk is ezen az ünnepen.”
Az ünnep meghittségét emelte, hogy a főoltárnál bemutatott szentmisén a hívek a szentélyben foglaltak helyet. Balga Zoltán atya a homíliában kiemelte:
„Különösen fontos, hogy mi, magyarok nemcsak nemzetünk hagyományaként, hanem a mindennapokban megélt élő kapcsolattal rendelkezünk Máriával. Sokan megtapasztaljuk, hogy ott áll a nélkülöző, bajban lévő, szenvedő mellett, ugyanakkor osztozik az örömeinkben is.”
Kitért arra is, hogy a dogmák, ókeresztény hagyományok által mit is üzen a 21. század emberének a Szűzanya: „Hisszük, hogy kitartva Krisztus mellett, Mária közbenjárását kérve életünk végén mi is megpillanthatjuk az Ő derűjüket és részesülünk a feltámadás kegyelmében.”
Nagyboldogasszony napjával nem ért véget Prágában a ünneplés: augusztus 18-án, vasárnap délelőtt fél tíztől ünnepi szentmise keretében emlékeznek meg a csehországi magyarok államalapító Szent István királyunkról, melyre a prágai református közösséget is meghívták. Ezután az immár hagyományos szeretetvendégségre várják az ünneplőket a plébánián.
Nagyboldogasszony ünnepe az őrvidéki Boldogasszonyban
Csütörtökön immár harmincadik alkalommal került megrendezésre a Nagyboldogasszony-emléknapi magyar zarándoklat az őrvidéki Boldogasszonyban.
A szentmise előtt már déltől gyülekeztek az anyaországból és a Felvidékről érkező zarándokok. Az ünnepi bevonulás után a helybéli Tamás fráter köszöntötte a magyar zarándokokat. Elmondta, hogy idén jubileuma, 350. évfordulója van a barokk bazilikatemplom újjáépítésének. Az eredeti templomot 1529-ben a fosztogató török sereg teljesen elpusztította, de a Madonnát ábrázoló kegykép csodával határos módon sértetlen maradt. Az 1600-as években az Esterházy-család tulajdonába került a terület, ferences barátok telepedtek le itt, új templomot is építettek. Esterházy Pál herceg a fraknói vár híres kegyszobrát is idehozatta. Leszármazottja, a galánthai Esterházy Antal feleségével jelen volt a szentmisén.
A főcelebráns Németh László atya köszöntötte a híveket. Beszélt a Szent Koronáról, szólt a Pantokrátor, azaz a trónuson ülő világbíró Krisztus teljes alakos képéről a 12 apostollal. Szűz Mária kevésbé szokványos ülő alakja is szóba került.
Szólt a jól ismert felajánlásról, miszerint Szent István halála előtt Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának ajánlotta fel országát. Említést tett a már 30 éve megrendezésre kerülő magyar búcsújárásokról, melyek kezdeményezője és fáradhatatlan szervezője tavalyig Eőry Teréz volt Fertőszéplakról.
A misén a népviseletben megjelent Dovánszki Éva kántornő, aki szintén 30. alkalommal szólaltatta meg a Boldogasszony-bazilika minor orgonasípjait.
A misén koncelebrált Smatovich János kanonok Győrből és Milus Ferenc plébános Komárom–Szőnyből. Sokan érkeztek, köztük fiatalok, gyermekek, családok kerékpáron a szomszédos Győr-Moson-Sopron megyei Hegykőről, Fertődről, Fertőszéplakról, Mosonszolnokról, Mosonmagyaróvárról. Ugyanakkor a Felvidékről Pozsonyligetfaluból, Vágfarkasdról, Peredről is érkeztek zarándokok.
A záró áldás előtt Németh László atya Róma üzenetét is elhozta, ahogy mondta: „Rómából jöttem, szeretettel hívlak mindnyájatokat kedves testvérek, Róma Szent Péter-bazilikájába, ahol minden kedden magyar mise van a magyar kápolnában. Itt is imádkozunk a világ magyarságáért, nemzetünkért, hitünkért.”
Jó volt 30. alkalommal újra együtt lenni, ünnepelni, régi és új ismerősökkel találkozni, adja a Jó Isten, hogy jövőre, ugyanilyen szép, vagy még nagyobb számban találkozzon a Kárpát-medence magyarsága.
