A népesedési kihívásokra adott válaszaink határozzák meg a jövőnket mind kulturális, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a III. Budapesti Demográfiai Csúcsot megnyitó köszöntőjében csütörtökön a Várkert Bazárban.
Novák Katalin kiemelte: 2019-ben a demográfia már nem csupán egy ügy a sok közül, hanem a legfontosabb közös ügyünk. Ma a nyugati világban sehol nem születik elegendő gyermek, Európa az „üres bölcsők” kontinensévé vált, míg Afrika és Ázsia országait a népességnövekedés állítja kihívások elé – mondta az államtitkár.
Az idén harmadik alkalommal megrendezett nemzetközi demográfiai konferencián a résztvevők arra vállalkoznak, hogy a nem feltétlenül azonos demográfiai kihívásokra találjanak nem feltétlenül azonos válaszokat, és megosszák egymással tapasztalataikat – tette hozzá Novák Katalin.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Demográfia és család címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy a családok egyesítik az élet testi, lelki, illetve szellemi oldalát, hozzájárulnak a nemzedékek közti közösséghez és ezzel lényeges, helyettesíthetetlen módon segítik elő a társadalom fejlődését.
A bíboros szerint ez az alapja annak, hogy „a család jogosult a társadalom támogatására mind a gyermekek születését, mind pedig a nevelést illetően”.
A bíboros ismertette: a szülők szerepének elismerését számos paraméter alapján vizsgálták az európai országokban. Luxemburgban például elsősorban a törvényhozás ismeri el ezt a szerepet: ott a legmagasabb a gyermekek után a szülőknek járó anyagi támogatás. Ezzel szemben Albániában és Cipruson a társadalomban örvendenek igen nagy tiszteletnek a szülők.
A szülői szerepet Oroszországban, Ausztriában és Törökországban becsülték a legkevésbé, és Magyarország is eléggé a lista végén szerepelt. Ehhez képest úgy tűnik, az utóbbi években mérhető módon erősödött Magyarországon a gyermekvállalás és a szülői szerep megbecsültsége – mondta Erdő Péter.
A bíboros kitért arra: sok európai országban ma a nagyszülők kötelességének is tekintik, hogy foglalkozzanak unokáik nevelésével, illetve sajátosan vallási nevelésükkel.
A nagyszülők részvételét a nevelésben nagyra becsülik Albániában, Cipruson és Svájcban, de Hollandiában, Litvániában, Ausztriában, Németországban és Törökországban is. Másutt a nagyszülők részvételét a nevelésben inkább problémák jelének tekintik, így a lakások túlzsúfoltsága, az óvodák hiánya vagy a szülők külföldi munkavállalása kényszerű következményének.
A bíboros kiemelte: a felmérések alapján látszik az is, hogy a demográfiai kérdések és a család összefüggése, valamint az ezekkel kapcsolatos feladatok sok helyen úgy jelentkeznek, ahogyan az a katolikus egyház társadalmi tanításában is megfogalmazódik.
Ez olyan országokban is megfigyelhető, amelyekben a katolikus világnézet kulturális hagyományként kis szerepet játszik vagy egyáltalán nincs jelen.
„Ez arra utalhat, hogy az emberi lét objektív adottságaiban jelen vannak azok a főbb követelmények, amelyek nemcsak az emberi faj fennmaradása szempontjából fontosak, hanem egyben az emberiségnek mint tudatos és szabad személyekből álló közösségnek a jövőjét is biztosíthatják. Éppen ebben az utóbbi vonatkozásban bizonyul döntőnek a család szerepe”– zárta beszédét Erdő Péter.
A konferencia kezdetén négy egyházi vezető, Erdő Péter, Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija áldotta meg a demográfiai csúcs résztvevőt.
Az európai vezetők a család fontosságát hangsúlyozták
A kétnapos nemzetközi konferencián politikusok, tudósok, egyházi vezetők és közszereplők tartanak előadásokat és cserélnek tapasztalatot a demográfiai kihívásokról.
Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök kiemelte: helyes a demográfiai változásokat a jelenlegi problémák élére emelni, azon kihívások közé, amelyek azonnali cselekvést követelnek. Minden ország, Közép-Európa és az egész kontinens jövője szempontjából fontos, hogy megoldják ezeket a problémákat – jelentette ki.
Hozzáfűzte: Szerbia készen áll, hogy együttműködjön Magyarországgal és a többi közép-európai országgal a demográfiai kihívások kezelésében.
Andrej Babiš cseh miniszterelnök arról beszélt, hogy a demográfiai változások témája nem olyan népszerű, mint a klímaváltozásé, de a csökkenő népességnek hasonlóan súlyos következményei lehetnek országainkban. A jó államot onnan lehet megismerni, hogy az emberek nem féltik a jövőjüket, a népesség nő, de nem a migráció révén – mondta.
Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnök elmondta: olyan politikára van szükség, amely támogatja a családokat, és nem bevándorlással akarja elérni a népességnövekedést. Magyarország családbarát programja egyedi, és veszi a politikai bátorságot, hogy ösztönözze a népességnövekedést, ezért más országoknak is tanulmányozniuk kell – hangoztatta.
Orbán: az erőteljes demográfiai politika államcél
Államcélnak, kormányzati feladatnak nevezte az erőteljes demográfiai politika folytatását Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő kijelentette, a demográfia kérdésében a migrációs megoldást távol kell tartani, ahogyan azt az „esztelen” zöld érvelést is, amely szerint a Föld akkor járna jobban, ha kevesebb gyermek születne.
Orbán Viktor azt is mondta, a családtámogatási rendszerben akkor érhető el a fordulópont, ha a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon élnek, mintha nem vállaltak volna gyermeket.
Úgy összegzett: a magyar demográfiai politika sikerességének feltétele, hogy a kereszténység visszaerősödjön Európában, hogy „legyenek társak”, és a magyar nemzeti össztermék 2030-ig minden évben legalább 2 százalékkal haladja meg az unió gazdasági növekedésének átlagát. Mindezen felül pedig ki kell tartani – hangoztatta a miniszterelnök.
Kásler: a magyar kormány figyelembe veszi döntései hatását a családokra
A demográfiai helyzet eltérő a különböző országokban, de a cél mindenhol valamiféle megoldás találása, ezért a demográfiai folyamatok követése, értékelése és értelmezése sorskérdés – mondta az emberi erőforrások minisztere a III. Budapesti demográfiai csúcson csütörtökön.
Kásler Miklós a kétnapos nemzetközi konferencia első napján kiemelte, a kormányok a gyerekvállaláshoz biztosítani tudják a materiális feltételeket, hogy ne legyenek anyagi akadályok, de emellett szükség van egyfajta szellemi háttérre is, ezért a magyar kormány 2010 óta családbarát politikát folytat, azaz minden döntésénél figyelembe veszi, hogy milyen hatása lesz a családokra, a demográfiai helyzetre, a nemzet jövőjére.
Az immár kilenc éve létező „magyar modellről” pedig egyre többet beszélnek, egyre több ország érdeklődik iránta, mert megmutatkoznak az eredményei – tette hozzá a miniszter.
MTI/Koszticsák Szilárd
Kásler Miklós kifejezte meggyőződését: a demográfiai problémák nagyon gyorsan megoldódnának, ha ismét az a szemlélet uralkodna, hogy a család, a gyermek érték, valamint a nők is azt éreznék, hogy „az életük attól teljesedik ki, ha [.] gondoskodnak az emberi nem fenntartásáról”. A miniszter arról beszélt, hogy a nagy nyugati országokban sokszor érezhető a klasszikus értékek meglazulása, felbomlása, ami meglazítja a társadalom szöveteit is, szemben a napkeleti nagy tradíciójú, hagyományaikat, vallásukat őrző országokkal, ahol a demográfiai helyzet egyre jobb.
A megoldás tehát, ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök is megfogalmazta, a visszatérés a gyökerekhez, a klasszikus európai, keresztény, emberi értékekhez, azaz a hithez, a családhoz, a hagyományokhoz, az ősök és a leszármazottak tiszteletéhez.
A családtámogatások fontosságáról beszéltek külföldi miniszterek
Bozena Borys-Szopa, Lengyelország család-, munkaügyi és szociálpolitikai minisztere azt mondta, Lengyelország évek óta küzd a demográfiai kihívásokkal. 2017-ben majdnem minden negyedik lengyel 60 év fölötti volt, 2050 végére pedig a lakosság több mint 40 százalékát adja majd ez a korosztály.
A családtámogatásoknak köszönhetően 2016 és 2018 között a születésszám felülmúlta a várakozásokat: a 2015-ös 1,29-es termékenységi ráta 2017-re 1,45-re nőtt, ekkora legutoljára az 1990-es években volt – fejtette ki.
Hangsúlyozta, a gyermekvállalás a fiatalok gondolkodásától is függ, ezért meg kell őket győzni arról, hogy Lengyelország fejlődik, támogatja a vállalkozásokat és az innovációt.
Ramona Petravica, Lettország népjóléti minisztere szerint a családpolitika minden ország kormányát nehéz feladat elé állítja, mivel meg kell találni az egyensúlyt a fiatalabb és az idősebb generációk támogatásában. Emiatt fontos odafigyelni más országok családtámogatási és gyermekvédelmi gyakorlatára – vélekedett.
Marijana Nikolova bolgár miniszterelnök-helyettes nagyon fontosnak nevezte egy ország demográfiai állapotát, az ugyanis a fejlődés és gazdaság alapköve – mondta. Ismertette: eddigi intézkedéseik eredményeként 2019 első három hónapjában 12,2 százalékkal magasabb volt az átlagbér, mint 2017-ben, 9,8 százalékkal nőtt a minimálbér, és drasztikusan csökkent a gyermekhalálozás is.
Damares Regina Alves, Brazília nő- és családügyi, valamint emberi jogi minisztere arról beszélt, Brazíliában sosem élt még annyi fiatal, mint most, azonban a születési arányszám jelenleg 1,7, ami azt jelenti, hogy csökken a népesség.
Az ország legnagyobb kihívása a közbiztonság helyreállítása – mondta, hangsúlyozva, egészséges családi légkört kell létrehozni, amelyben a nők és a gyermekek is biztonságban érezhetik magukat.
Jaime Mayor Oreja, Spanyolország volt belügyminisztere szerint a legtöbb európai országban elvesztek az erkölcsi értékek, zavar és bizonytalanság uralkodik.
Azt mondta: a bevándorlás és a demográfiai kihívások kezelésének előfeltétele az átélt válság megértése. Emellett létfontosságú az erkölcsi erő és a társadalmi kohézió is.
Zahid Malek bangladesi egészségügyi és családjóléti miniszter úgy fogalmazott: a család a nemzet építőköve, ezért hagyományos családi értékekre van szükség.
Maritza Rosabal, a Zöld-foki Köztársaság oktatásért, családügyért és társadalmi befogadásért felelős minisztere arról beszélt, hogy országában 1970 óta nagyon megváltozott a gyermekek száma a családokban. Míg öt évtizede a nők termékenységi mutatója 6,3 volt, jelenleg 2,4, a héttagú családokat pedig felváltották a négytagúak.
