– Jól jegyezd meg, barátom – emelte fel figyelmeztetően az ujját régi ismerősünk, Pavelka József – mindenkinek csakis annyi igazsága van, amennyit ki tud magának harcolni. Az igazság ugyanis nem a földön hever. Te arra mész, rátalálsz, jé be szép, jé be jó, zsebre vágod, és onnantól fogva csakis neked lesz igazad.
Elég, ha felmutatod az igazságod, és mindenki elismeri, hogy neked van igazad. Mert, teszem azt, a másik igazsága csak csiszolt üveggyöngy, mégis el tudja hitetni, hogy az gyémánt. Akkor viszont már az ő igazsága a nyerő.
Mert jobb, ha ezt is tőlem tudod, hogy itt is a csomagolás a döntő. Ha valami tetszetősen van csomagolva, járkálsz a polcok között, szemedbe ötlik, és automatikusan leemeled. Aztán otthon verheted a fejed a falba, hogy nem is azt kaptad, amit a csomagolás ígért.
Hát, barátom, ez az igazság!
