Hetven esztendő, emberi mértékkel mérve is tisztességes kor. Ennyi évet tud maga mögött a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok. Berkeiben Felvidék-szerte emlékeznek az év folyamán, megszívlelve Kölcsey Ferenc ránk testált örökségét, mely így szól: „Keressétek az alkalmat a múltra visszanézhetni, s érte melegülni.”
Október 19-én a Felvidék déli régiójának határ menti kisvárosában, Párkányban tartotta meg ünnepségét a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya. A Városi Művelődési Központ színházterme adott otthont az emlékező közösségnek.
A párkányi Csemadok-alapszervezet mellett működő Szivárvány énekkar nemzetébresztő dalaival, és a köbölkúti Varga Barnabás, ugyancsak a nemzeti öntudatra szólító szavalatával nyitotta meg az ünnepséget.
Berényi Kornélia, a műsor moderátora az ünneplőkkel ismertette azt a megtiszteltetést, amely az Csemadokot érte a nap folyamán. A délelőtti órákban, a Duna túlsó partján, Esztergomban, a Szent István-díj átadó ünnepségén,
a Csemadok közművelődési szervezet elnöke, Bárdos Gyula vette át a rangos díjat a királyi vár koronázótermében. A párkányi ünnepség résztvevői abban a kegyben részesültek, hogy jelen volt a Szent István-díjat jelképező szobor és az oklevél, így a vendégek megcsodálhatták a kitüntetést, mely a felvidéki magyarság számára jelzés- és példaértékű.
A Szent István-díj eddigi és leendő felvidéki kitüntetettjeivel olyan összetartozási híd épül tizenhét év óta, amely összeköti az anyaországot és a Felvidéket.
A színpadon fellobbant az emlékezés lángja, azok tiszteletére, akik már nem lehettek jelen az ünnepségen. Sokan elköltöztek az égi hazába az elmúlt évtizedek folyamán. Arany János soraival idézték emléküket, munkásságukat:
„Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élte kincsét, ámbár napja múl;
Hanem lerázván, ami benne földi,
Egy éltető eszmévé fínomul,
Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye,
Amint időben, térben távozik;
Melyhez tekint fel az utód erénye:
Óhajt, remél, hisz és imádkozik.”
A kegyeletadás percei után Kantár Éva, a területi választmány elnöke szólt az ünnep kapcsán. Felidézte az Érsekújvári Területi Választmány tevékenységét.
„Hetven év távlatából nézve elmondhatjuk, hogy igen eseménydús és néha embert próbáló időszakot hagytunk magunk mögött. Mindig fő szempontként tartottuk szem előtt azt a tevékenységet, amely alapszervezeteink működését segítette elő. Legfőbb célunk járási és helyi viszonylatban a magyarság nemzettudatának erősítése és a magyar kultúra értékeinek megmentése és ápolása volt, és ma is az. A járási rendezvényeken, illetve az alapszervezetekkel való kapcsolattartás során igyekeztünk korrekt és gyümölcsöző együttműködést folytatni az iskolákkal, a magyarságot képviselő civil szervezetekkel, magánvállalkozókkal, társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, anyaországi intézményekkel” – mondta.
Majd ismertette a járás jelentős és hagyományosan megrendezett kulturális eseményeit, a falvak alapszervezeteinek színes és tartalmas munkásságát, melyek a Csemadok égisze alatt valósultak meg az évtizedek folyamán, gazdagítva a felvidéki magyar kultúrát. Így folytatta:
„Sokan elmondták már nagyjaink közül, hogy a közös munkának csak akkor van gyümölcse, ha tiszteletben tartjuk értékeinket, megvédjük nemzetünk becsületét és szeretjük azt a földet, ahová születtünk. Maradjunk meg abban a tudatban, és legyünk rá nagyon büszkék, hogy megadatott nekünk immáron 70 éve egy olyan szervezet tagjának lenni, amelyet Csemadoknak hívnak, és amelyet az anyaországtól elszakadt magyar nemzet tagjai közül elsőként sikerült megalakítani elődeinknek itt, a Kárpát-medencében.”
Mézes Rudolf országos alelnök ünnepi köszöntőjében egy történelmi visszatekintéssel emlékezett az elmúlt hetven évre. Hangsúlyozta, hogy
a legnehezebb, embert próbáló időkben a Csemadok olyan munkát végzett, melyet senki más nem vállalt fel.
Kitért a magyar iskolák szerepére, megtartó erejére, és a fiatalok munkájára a Csemadokban. „A Csemadok nélkül sokkal nehezebb dolga volt és van a magyar nyelvű iskoláknak, nyilvánvaló, hogy ahol jól működik az iskola, jól működő alapszervezet dolgozik a háttérben, és ez fordítva is érvényes. Aki érti a Csemadok megmaradásának miértjét, érti azt is, miként tudott megmaradni hetven éven keresztül.”
Végezetül Kodály Zoltán szavait idézte: „Akiben van tehetség, köteles azt kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy embertársainak mennél nagyobb hasznára lehessen. Mert minden ember annyit ér, amennyit embertársainak használni, hazájának szolgálni tud. Az igazi művészet az emberiség emelkedésének egyik leghatalmasabb eszköze, s aki azt minél több embernek hozzáférhetővé teszi, az emberiség jótevője!”
A hála és a köszönet perceiben a járás alapszervezeteinek tagjai közül negyvennyolcan részesültek elismerésben, és vették át a Hála emléklapot, melyet Mézes Rudolf országos alelnök, Kantár Éva, a választmány elnöke, valamint Struhár Izrael Diána és Ozsvald Norbert, a választmány alelnökei nyújtottak át a fáklyavivőknek.
A vendégek soraiban jelen volt Magyarország pozsonyi nagykövetségének első beosztottja, Márvány Miklós, Nyitra megye önkormányzatának alelnöke, Csenger Tibor, valamint Bolya Szabolcs, Farkas Iván és Szigeti László megyei képviselők.
Jelen voltak a környező falvak vezetői, köztük Szabó Eugen, Párkány polgármestere, aki örömét fejezte ki, amiért Párkány adhatott otthont a rendezvénynek, melyet megtiszteltetésnek tart, mind a város, mind a Csemadok párkányi alapszervezete számára. Köszöntő szavaiban méltatta a Csemadok küldetését és további sikereket kívánt a nemzeti kultúra megóvásáért és megerősítéséért végzett munkához.
Farkas Iván, Nyitra megye képviselője az ünnep kapcsán köszönetet mondott a hetven év munkásságáért: „A mai díjátadó ünnepségen nagy megtiszteltetés érte a Csemadok közművelődési szövetséget, melynek 53 ezer tagja van, és ötszáz alapszervezete működik Felvidék-szerte. A Csemadok tagjai az elmúlt hetven év folyamán tették a dolgukat, ahogy teszik azt ma is. Az ötvenes évektől kezdődően a legnehezebb időszakban és a rendszerváltozás ideje alatt sem változott a tevékenységük. Mindig a jó oldalon álltak a történelem sodrásában, és bizonyára így lesz ez a jövőben is” – mondta, majd gratulált a rangos elismeréshez és Isten áldását kérte további munkájukra.
Az ünnepi szónoklatokat követően felléptek a környező falvak alapszervezeteinek csoportjai, köztük a kisújfalusi Rozmaring néptánccsoport, a Besenyői Citerazenekar, valamint a kürti Bokréta kórus és nem maradt el az ünnepi torta sem.
Zárógondolatként, valamint a Csemadok örök létjogosultságát és biztató jövőjét remélve elhangzott Kányádi Sándor üzenete: „Aki megért, s megértet, egy népet megéltet.”
A Himnusz eléneklésével zárult az ünnepség, majd a fogadást követően Száraz Márk nagykéri tárogatós gondoskodott a jó hangulatról.
Az ünnepség második napján, vasárnap a járás elnöksége és az alapszervezetek tagjai budapesti színházlátogatáson vettek részt, az Erkel Színházban megtekintették a Hunyadi János operaelőadást.
