Fotó: facebook

Csallóköz újabb pozitívumának számít, hogy a jelentkezők egyedüliként a dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskolában tanulhatnak magyar nyelven a lótenyésztés és lovaglás szakirány választásával egy olyan mesterséget, amelyet őseink örökségül hagytak ránk.

Mindenképpen ápolnunk illik ezeket a hagyományainkat, hiszen lovas nemzet lévén szomorú lenne, ha nem tartanánk fontosnak e hivatás fenntartását. Az évek során a tanítványok lelkesedése szerencsére nem csökken, sőt annyira kiforrt, hogy olyan diákok jelentkeznek az iskolába, akik otthon már rendelkeznek egy vagy több lóval és szeretnének róluk többet tudni.

A lótenyésztés és lovaglás szakirányról az iskola pedagógusával, Bíró Anitával beszélgettünk, aki testnevelést és lovaglást oktat.

Jelenleg 19 diák tanulja a „lovas szakmát” a négy évfolyamban. Egy osztályon belül közösen tanulnak az agrárgazdálkodás szak farmergazdálkodással, lótenyésztéssel és lovaglással foglalkozó, valamint az élelmiszeripar minőségellenőr szakmát tanuló diákjai. A szaktantárgyakat együtt veszik át, majd szakonként külön-külön foglalkoznak a gyakorlati képzéssel. Idén az első évfolyamba egy olyan tanuló is jár, aki a bábolnai Pettkó-Szandtner Tibor Lovas Szakközépiskolában és Kollégiumban végzi a tanulmányait, miközben ide jár törzsiskolába. Az iskola saját kollégiummal rendelkezik, ahol a diákok szállása biztosított.

Az elméleti tudás nélkül elképzelhetetlen, hogy a diákok a gyakorlatban is sikeresen teljesítsék feladataikat. Arra a kérdésre, hogyan sajátítják el a lótenyésztés alapelveit, a tanárnő a szisztematikus tanterv ismertetésével ad választ. Az iskolában az alapismeretek megszerzése után tanulják az állat etológiáját, a lóláb szerkezetét, a patkolás és a nyergelés alapelveit, a lótenyésztéssel és a ló szaporításával kapcsolatos tudnivalókat, egyszóval minden olyan ismeretet, amely a lótartáshoz és -tenyésztéshez szükséges. Ezt követően már sikeresen sajátítják el a gyakorlati elemeket.

Az elméleti ismereteket a gyakorlat követi

A gyakorlati képzés hetente egyszer lovagló szakkör formájában történik, ilyenkor a diákok szakgyakorlaton vesznek részt – magyarázza Bíró Anita. Sokszor a tanítás részeként, összevont órákban, a szabadban zajlik az oktatás, melynek nyolcvan százalékát a nagyudvarnoki Bírókert Lovasközpont adja. Emellett a diákok rendszeresen ellátogatnak Nagybajcsra egy patkolókovácshoz, valamint az iskola partneri viszonyt ápol többek között a kistapolcsányi Szlovák Nemzeti Ménessel, a bábolnai Pettkó-Szandtner Tibor Lovas Szakközépiskolával és Kollégiummal, s a kaposvári Pannon Lovasakadémiával, amely intézmények lehetőséget nyújtanak a diákoknak a lótenyésztéssel kapcsolatos ismeretek elsajátítására és lovaglásra.
A lovasok általános gyakorlatot szereznek, amely önbizalmat ad nekik, s így kiállításokra, gazdanapokra járnak vagy éppen szántóversenyeken jeleskednek.

Az érettségivel végződő szakirány

A Vidékfejlesztési Szakközépiskolában az agrárvállalkozás szakon belül a lótenyésztés és lovaglás szakirány érettségivel végződik, ahol magyar és szlovák nyelvből és irodalomból, idegen nyelvből, a szaktantárgyak gyakorlati és elméleti részéből, vagy más választható tantárgyból tesznek a tanulók vizsgát. A szakérettségi állattenyésztéssel foglalkozó részének a témája természetesen a ló. Mindezek ellenére fontos megjegyezni, hogy a kötelező tantárgyak mellett nemcsak magára a lóra összpontosítanak, hanem alapismereteket szereznek a növénytermesztés, a gépészet, vagy éppen a gazdaságtan területén is.

Így az agrárvállalkozás önmagában is egy fontos területen való elhelyezkedést biztosít, míg az általa nyújtott ismereteket a lótenyésztés és lovaglás szakirány biztosítja, hogy a növendékek az iskola elvégzése után egy stabil alapot szerezzenek, amellyel magánjelleggel tudnak lovakat tartani, lovagoltatni, vagy elhelyezkedni a lovas intézményekben.
Az agrárvállalkozás szakirány segít, hogy a végzős diákok az élet területén ne csak alkalmazottak, hanem sikeres vállalkozók legyenek.

Aki pedig nem találja meg a helyét a vállalkozás vagy más lovas szakma területén és a továbbiakban a tanulmányait a lótenyésztés terén akarja folytatni, annak számos lehetősége van, többek között a Kaposvári Egyetemen vagy Szlovákiában az állatorvosi, mezőgazdasági, közgazdasági egyetemeken.

Azoknak a diákoknak, akik nem bizonyosodtak meg afelől, hogy a jövőben valóban megállják a helyüket a lovas szakma területén, tanulságként álljon itt Bíró tanárnő élettörténete. Maga is a Vidékfejlesztési Szakközépiskolában végzett, majd közgazdaság szakon menedzsmentet, a későbbiekben pedig főiskolai szinten testnevelést tanult.
Összességében elmondható, hogy aki szereti a lovakat és érdekli a lótartás, de az alapiskola után még nem talált megfelelő intézményt, bátran válassza a dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskolában a lótenyésztési és lovaglási szakirányt, amivel nem csak a továbbtanulás lehetősége biztosított, hanem egy erős alapot is ad.