Duray Miklós, a SZAKC elnöke megnyitja konferenciát (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) ezen a hétvégén rendezi meg Az oktatási struktúrák helyzete Kárpát-medencei összehasonlításban című konferenciáját Párkányban, mely a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány támogatásával valósul meg.

A szlovákiai magyar nyelvű szakképzés fejlesztése a magyar nemzetpolitikai stratégia egyik kulcseleme. Ezért a Szövetség a Közös Célokért társulás kezdeményezésére még 2015-ben létrejött a szlovákiai magyar szakképzéssel foglalkozó intézmények és szakemberek hálózata.

A hálózat a magyar kormány által meghirdetett tematikus év, „2015 – a külhoni magyar szakképzés éve” program tapasztalatait szakmai és társadalmi eredményeit felhasználva jött létre.

A 2016-ban rendezett komáromi szakmai konferencián deklarálták, hogy a szlovákiai magyar szakképzés az általános szlovákiai problémákon túl sajátos gondokkal is küzd. A magyar identitás erősítéséhez elengedhetetlen a magyar közösségek gazdasági szempontból történő támogatása a szülőföldjükön. Tehát a magyar fiatalok lehetőségeinek bővítése, megélhetésük feltételeinek biztosítása terén a szlovákiai magyar szakképző intézményeknek stratégiai jelentésük van.

Farkas Iván, az MKP alelnöke köszönti a résztvevőket (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Párkányban zajló konferencia megnyitóján Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja gazdaságpolitikai és régiófejlesztési alelnöke, a térség képviselőjeként üdvözölte a konferencia jelenlévőit. Rövid köszöntőjében bejelentette, hogy a muzslai Endrődy János Alapiskolát hamarosan szakosítják a néptánc irányába Ölveczky Árpád igazgatósága alatt.

Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: a konferencia időszerű kérdéssel foglalkozik. Elmondta, országosan sok problémával kell megküzdeni, ám a magyarok lakta régióban leginkább az oktatás és gazdaság gondjai emelkednek ki. Ennek következménye a felvidéki magyarság fogyása az elvándorlás következtében.

„1920 óta nyomasztó kérdés a Felvidéken, hogy fokozatosan romlott a gazdaság és az oktatás helyzete. Az iskolák beszűkültek, a pedagógusoknak el kellett menniük” – fogalmazott.

Duray Miklós szerint ez tervezett tendencia volt, amely a mai napig folytatódik. Véleménye szerint nem csupán oktatási, gazdasági, hanem társadalomépítő programra van szükség Kárpát-medence-szerte.

Albert Sándor, a Selye János Egyetem alapító rektora a felvidéki magyar közoktatás jelenlegi helyzetét vázolta fel (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A plenáris előadások közül elsőként Albert Sándor, a Selye János egyetem alapító rektora tartotta meg előadását a szlovákiai magyar közoktatás helyzetéről. Kiemelte: az 1989 utáni felvidéki magyar közoktatás sikertörténet, hiszen az anyaországon kívül a legátfogóbb oktatási hálózattal rendelkezik. Albert összegezte: a 2018/2019-es tanévben 345 óvodában, 252 alapiskolában, 24 gimnáziumban és 39 szakközépiskolában tanulhatnak gyerekeink magyar nyelven.

„Oktatási intézményeink döntő többségében jó színvonalú és jó minőségű oktatás folyik” – fogalmazott.

Előadásában kitért arra, hogy a településszerkezetből adódóan alapiskoláink 42,85 %-a vidéki, alsó tagozatos iskolaként működik. Ezek az iskolák általában kis létszámmal, gyakran összevont osztályokkal működnek, alacsony összegből. A nagyobb létszámú, teljes szervezettségű iskolákban természetesen jobb az iskolák felszereltsége és színesebb a pedagógiai programok kínálata – hangzott el.

Albert Sándor kiemelte, hogy a magyar oktatási hálózat iskoláinak száma az elmúlt évtizedekben alig változott, miközben a tanulók létszáma nagymértékben csökkent. Gyakorlatilag kétszer annyi intézményünk van mint gyerek – mutatott rá.

Az oktatási struktúrák helyzetével foglalkozik a konferencia (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

„Nem csoda tehát, hogy ennyi iskolát nem tudunk gyerekkel megtölteni. Viszont azt sem engedhetjük meg, hogy évente 3-5 iskola bezárja kapuit. Ha ezt a folyamatot nem tudjuk megállítani, akkor unokáink nem biztos, hogy magyar iskolába tudnak járni” – figyelmeztetett Albert Sándor.

Az okok között felsorolta, hogy a születési arány kisebb, mint az országos átlag, és emellett magas az elvándorlás.

Az ún. normatív finanszírozási rendszerről elmondta, hogy kis létszámok esetén nem működik. „A rendszer bevezetésekor ugyanis abból indultak ki, hogy egy átlagosnak mondható iskolának legalább 250 tanulója van. Ha az iskola tanulóinak létszáma ennél kevesebb, akkor finanszírozási problémákkal kell szembe néznie” – foglalta össze, hozzátéve, hogy a felvidéki, teljes szervezettségű magyar alapiskolák döntő többsége meg sem közelíti ezt a létszámot és hasonló problémákkal küzdenek a középiskolák is. Az alsó tagozatos ún. kisiskolák többsége szintén a fennmaradásért küzd. Albert szerint a megoldást az oktatási hálózat optimalizálásában kell keresni.

Albert Sándor ismertette a minisztérium Kisebbségi oktatási főosztályának adatait, mely szerint Szlovákiában jelenleg 271 magyar és 74 vegyes (szlovák-magyar) nevelési nyelvű óvoda működik. Magyar nyelvű nevelésben összesen kb. 9 021 gyerek részesül.

Az óvodákról

Az óvodákról szólva elmondta, jelentős szerep hárul a gyerekek beiskolázásának előkészítésében.

„Amelyik településen nem működik óvoda, ott várható, hogy előbb-utóbb az iskolában is elfogynak a gyerekek, hiszen nincs utánpótlás. A magyar települések csaknem felében nincs magyar óvoda” – hangsúlyozta.

Ezért a települési önkormányzatok számára a meglévő óvodák fenntartását és új óvodák megnyitását javasolják. A szlovák óvodákon belül pedig magyar csoportok létrehozását javasolják – ezt a szülők írásban kezdeményezhetik a helyi önkormányzatoknál – hívta fel a figyelmet.

„Ha a szülők részéről megfogalmazódik az igény, működtessenek a településen bölcsődét is az óvodán belül, esetleg külön intézményként. Ezért is fontos a magyar kormány óvoda fejlesztési programja” – mondta.

Albert Sándor előadása közben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Alapiskolákról

Szlovákiában jelenleg 224 magyar tanítási nyelvű és 28 vegyes (szlovák-magyar) tanítási nyelvű alapiskola működik. Albert szerint érdemes nagyobb figyelmet szentelni a vegyes alapiskolák létezésének is.

„A legtöbb esetben helyi döntés eredményeképpen jöttek létre ezek az iskolák, ezért létüket el kell fogadnunk. De tisztában kell lenni azzal is, hogy ezeknek az intézményeknek a működése tovább gyorsítja az asszimilációs folyamatokat. A problémát ebben az esetben is az iskolák nagyon alacsony tanulói létszáma okozzák” – mondta.

A középiskolákról

Szlovákia középiskoláiban jelenleg 9 160 diák tanul magyar nyelven. A tanulók 34,80%-a gimnáziumokban, 65,20%-a szakközépiskolákban tanul. A szlovákiai magyar közoktatás és a felvidéki magyarság elemi érdeke a jó középiskolai hálózat, a versenyképes, magas színvonalú és jó minőségű középiskola – húzta alá Albert Sándor.

Véleménye szerint a középiskolák színvonalától függ az is, hogy egy adott régió mennyire vonzó a befektetők, beruházások számára.

„A jövő ugyanis már nem az összeszerelő üzemekről és gyártósorokról, hanem a tudásalapú társadalom építéséről szól” – emelte ki.

Albert Sándor a szlovákiai magyar közoktatás helyzetét mutatta be (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Selye János Egyetem alapító-professzora szakmai és oktatásszervezési szempontból mindenképpen szükségesnek látja, hogy a felvidéki magyar oktatási hálózat szerkezetét átgondolt szakmai javaslatok alapján optimálisabbá tegyék, de legalább annyira fontos az, hogy az átalakítást követően iskoláink versenyképesebbé váljanak, színvonaluk és minőségük javuljon.

Szociális gazdaság a kisközösségek erősítéséért

Második előadóként Pongrácz Éva közgazdász, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem tanára szólalt fel, témája a szociális gazdaság modellezése a felsőoktatásban. A szociális gazdaságnak nagyon is helye van a szakképzésben – kezdte az előadását.

Hozzátette: a szociális vállalkozásként a település fejlesztéséhez, így az iskola megerősítéséhez is hozzájárul az innovatív gazdasági modell.

Leszögezte: az egyetemi oktatásban nélkülözhetetlen a szociális gazdaság tanítása, az önkéntesség népszerűsítése.

Mint kifejtette, a szociális gazdaság a helyi problémákra fókuszál, a 20. század kilencvenes éveiben jelent meg Franciaországban. A rendszerváltást követően a gazdasági folyamatok változása társadalmi problémákat vont maguk után, ezen tud enyhíteni a szociális gazdaság alternatív útként.

Pongrácz Éva közgazdász (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

A szakképzéssel kapcsolatban kifejtette, a szociális gazdaságot be kellene építeni a közoktatási rendszerbe. Társadalmi problémákkal és kihívásokkal küzd az ország. Mint felvázolta, a déli régiók többszörösen hátrányos helyzetű vidékek. A fiatal generáció (15-29 év) között a tartós munkanélküliség számaránya ijesztően magas.

Szociális – emberközpontú gazdaságot kellene létrehozni, ahol az ember nem csupán profittermelő, hanem támogatja annak fejlődését – véli a szakember. Hozzátette: cél az, hogy a profitot alárendeljük a társadalmi fejlődésnek.

Szlovákiában már megjelentek az első ilyen szociális társadalmi vállalkozások. Ide tartozik a munkahelyteremtés a hátrányos helyzetűek részére. Szintén idesorolhatók azok a cégek, melyek szolgáltatásokat nyújtanak a hátrányos helyzetűeknek pl. szeniortaxi.

Pongrácz Éva, a szociális gazdaságról szólt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A környezetvédelmet szem előtt tartó vállalatokat is a társadalmi vállalatokhoz sorolhatjuk.
Pongrácz Éva megjegyezte: helyi közösségi kezdeményezésből jön létre a szociális gazdaság, illetve a társadalmi vállalat. Szlovákiában Szepesgörgő település indította el az első ilyen vállalkozást. Ezek a vállalatok nagyon sokrétű pozitív hatással vannak a kis közösségekre – emelte ki a szakember.

A társadalmi vállalat kritériumai: állampolgári kezdeményezésen alapul, a nyereség elosztása korlátozott, a jogi forma nem meghatározott. Kiemelte: a fejlődést elősegítő támogatás esélyegyenlőség megteremtését szolgálja a hátrányos helyzetű közösség számára.

A Szakképzés 4.0 stratégiáról, amely választ adhat a negyedik ipari forradalom kihívásaira

Tomorné Vujkov Krisztina az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nemzetközi referense a szakképzési fejlesztési irányokról tartott előadásában rámutatott: a gazdaság, a technológia, valamint a munkaerőpiac gyors változása folyamatosan újabb kihívások elé állítja a szakképzést és felnőttképzést. Ezért rövid- és hosszútávon működő intézkedések szükségesek.

„A szakképzési rendszernek válaszolnia kell a negyedik ipari forradalom kihívásaira. Az ipar 4.0 megjelenése megváltoztatja a kompetenciaelvárásokat” – hangsúlyozta.

Kiemelte: a mai fiataloknak rendelkezniük kell olyan készségekkel, kompetenciákkal, amelyek megalapozzák a gazdaság által igényelt képzettséget és az egész életen át tartó tanulást. Ehhez vonzó, versenyképes szakképzési rendszerre van szükség, valamint rugalmas felnőttképzési rendszer működésére – fogalmazott.

Az ITM referense aláhúzta: a magyar kormány által elfogadott szakképzési stratégia három fő pillérre támaszkodva kínál megoldást.

„Elsőként vonzó karrierlehetőséget kell kínálni a tanulók számára. Versenyképes végzettséget, a gazdaság által elvárt tudást kell elsajátítaniuk, ami biztos egzisztenciát nyújt. Ehhez olyan ösztöndíjrendszerre van szükség, amely nem csak a tanulási időszakot támogatja, de kezdő lépést is jelent a fiatalok számára” – összegezte.

Tomorné Vujkov Krisztina, nemzetközi referens, Innovációs és Technilógiai Minisztérium, előadása (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Másodsorban fontos, hogy naprakész tudású oktatók tanítsanak. Tomorné Vujkov Krisztina kiemelte: fontos, hogy az elméleti és gyakorlati szakmai oktatók tudása kövesse a különböző ágazatok technikai fejlődését. A kormány a szakmai oktatók körében indított komplex humánerőforrás-fejlesztési programban látja ennek a biztosítását – magyarázta. A jövő tanulmányi évtől visszatérnek az ötéves technikumok – jelentette ki, hozzátéve, hogy a diákok először ágazati ismereteket tanulnak, ezután választanak szakmát, így a döntésük sokkal megalapozottabb lehet.

A szakember rámutatott, hogy az új szakképzési rendszerben kétfajta oktatási intézmény, technikum és szakképző iskola lesz. A technikum közismereti kérdésekben biztosítja ugyanazt a tudást, mint a gimnázium, emellett szakképzettséget is nyújt, vagyis öt év után a fiatalok érettségivel és szakmai képzettséggel hagyják majd el a technikumokat.

„Amennyiben éreznek magukban ambíciót, a végzősök a tanult szakmai vonalon felsőoktatási képzésre is jelentkezhetnek” – mondta.

A technikumokban duális szakképzés lesz, amelyet ösztöndíj-rendszerrel is erősítenek.

Tomorné Vujkov Krisztina, nemzetközi referens, Innovációs és Technilógiai Minisztérium (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Harmadik pillérként a vonzó tanulási környezet kialakítását emelte ki. A nemzetközi referens szerint meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek során a diákok korszerű eszközökkel, naprakész technológiával digitális környezetben, digitális tananyagból tanulhatnak. Negyedik, mintegy „mellékpillérként” határozta meg a hátránykompenzációt, amely megakadályozza a diákok lemorzsolódását.

A szakember kiemelte, hogy a stratégia további fontos beavatkozási területként a felnőtt lakosság tudásának folyamatos megújítását határozta meg.

„Fontos egy, a gazdaság igényeire fókuszáló, hatékony, rugalmas tanulási lehetőséget kínáló felnőttoktatás és felnőttképzés lehetőségének biztosítása” – fogalmazott.

A rendezvény a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.