„Oroszbarátság” tekintetében Magyarország a centrista országok közé tartozik közép-európai összehasonlításban – derült ki a Nézőpont Intézet által tíz közép-európai országban készített közvélemény-kutatásból.
A magyar közvélemény 43 százaléka pozitív, míg 36 százaléka negatív véleménnyel van Oroszországról – írták az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben. Mint kifejtették: a felmérés alapján a közép-európai országok közvéleményeinek Oroszországhoz való viszonyulása három fő kategóriába sorolható.
Oroszország irányában kritikus a lengyelországi, a csehországi és az ausztriai közvélemény. A Nézőpont szerint Lengyelország és Csehország esetében ez elsősorban történelmi okokkal magyarázható, míg Ausztria esetében az ország semlegességéből fakadóan általános, hogy a nagyhatalmakhoz fenntartásokkal viszonyulnak.
A centrista közvéleménnyel rendelkező országok közé tartozik Magyarország mellett Szlovénia, Szlovákia, Románia és Horvátország.
Ezekben az országokban többségben van az Oroszországot pozitívan megítélő válaszadók aránya, de történelmi (Magyarország) vagy geopolitikai (Románia) megfontolásokból magas az Oroszországról negatív képpel bírók aránya is – jegyezték meg.
Közép-Európa leginkább oroszbarát országainak Bulgária és Szerbia számít, elsősorban a kulturális és a vallási közelségük miatt – ismertették.
Nézőpont: a politikai kapcsolatok megerősítése iránti igény szoros összefüggésben van Oroszország általános megítélésével
Ugyanakkor érdekes eltérésnek nevezték, hogy az Oroszország-kritikus közvéleménnyel bíró országok közül Lengyelországban a legmagasabb (39 százalék) a politikai kapcsolatok megerősítését szorgalmazók aránya, míg Csehország esetében, alighanem aktuálpolitikai okokból, kevesebben támogatják a politikai kapcsolatok mélyítését, mint ahányan ellenzik azt.
Magyarországon kiegyenlített a politikai kapcsolatok szorosabbra fűzését és lazítását támogatók aránya (25-27 százalék), a relatív többség (34 százalék) a változatlanságának fenntartása mellett foglalt állást – olvasható az összegzésben.
A felmérés rámutatott arra is, hogy az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok megerősítésének szükségességében egységesebb a közép-európai országok közvéleménye. Átlagosan a válaszadók 60 százaléka támogatja a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, és mindössze 13 százaléka utasítja el azt.
A magyar közvélemény is sokkal inkább támogatja Oroszország esetében a gazdasági kapcsolatok mélyítését, mint lazítását, de az egyébként Oroszországgal szemben kritikus országok közül Ausztria és Lengyelország közvéleménye is a gazdasági kapcsolatok mélyítését pártolja. A lengyelek 53, a magyarok 43 és az osztrákok 42 százaléka támogatja a szorosabb gazdasági együttműködést Oroszországgal – írták a közleményben.
Putyin Budapesten: Magyarország fontos partner a gázszállításban
Oroszország fontos partnernek tekinti Magyarországot az Európába irányuló gázszállításban – hangsúlyozta az orosz elnök szerdán, október 30-án Budapesten.
Vlagyimir Putyin az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón kiemelte: már több éve működik a két ország közötti együttműködést a legmagasabb szinten lehetővé tevő mechanizmus, amely sikeres, főleg a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok tekintetében. Hozzátette: a gazdasági kapcsolatok diverzifikálására törekszenek, bár továbbra is az energetika áll az első helyen.
Az orosz elnök közölte: tárgyaltak a közel-keleti és észak-afrikai keresztény közösségek helyzetéről. Oroszország kész az együttműködésre a keresztények támogatásában – mondta Vlagyimir Putyin, elfogadhatatlannak minősítve, hogy bárkit a vallási meggyőződése miatt üldözzenek.
Orbán: Magyarország a Nyugat és Oroszország együttműködésében érdekelt
Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés minél inkább javuljon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután szerdán Budapesten tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón azt mondta: ha Európa nyugati és keleti fele, illetve a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok jók, akkor azzal Magyarország is nyer.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hosszú évekre visszanyúlik az a gyakorlat, amely szerint minden évben tartanak magyar–orosz magas szintű találkozót.
A gazdasági együttműködésről szólva kiemelte: az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése óta 2018 volt az első olyan év, amikor a magyar–orosz kereskedelmi forgalom ismét nőtt.
A magyar–orosz politikai együttműködésre is kitért Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy annak kiemelt területei között szerepel a keresztény közösségek védelme szerte a világban, valamint a migráció, ugyanis mindkét ország ismeri az abban rejlő veszedelmeket.
