Ph. D. Baritz Sarolta Laura OP, közgazdász, domonkos nővér (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Szombaton és vasárnap Párkányban szervezi meg a Szövetség a Közös Célokért társulás Az oktatási struktúrák helyzete Kárpát-medencei összehasonlításban című konferenciáját. A szombat délutáni plenáris előadásokon az emberközpontú keresztény gazdaságról, a munkaerőpiac helyzetéről, valamint a duális képzésről is hallhattak a résztvevők.

Erkölcs és erényetika a gazdaságtanban

A délutáni plenáris előadások sorát Ph. D. Baritz Sarolta Laura OP, közgazdász, domonkos nővér kezdte, aki a háromdimenziós gazdaság modelljét ismertette. Mint kiemelte, egy oktatási rendszer alapja az a modell, amely új paradigma szerint oktatja a gazdaságtant. A gazdasági gondolkodást választ kínál a jelenkor kihívásaira, sok közös pontja van a szociális gazdaság eszméjével – jegyezte meg bevezetőjében. Mint elmondta: az embert állítja a középpontba a profit helyett.

Az általános gazdasági szemlélet profitorientált, melyben az ember csupán eszköz. Mint kifejtette, az egyház gazdasági tanítását alapul véve az erkölcs és az erényetika alapelveit követve alakították ki a gazdasági modellt.

Felvázolta az erényetikai gazdasági paradigma történetét. Jelezte, az alternatív gazdasági szemléletmód célja a közjó elősegítése. Ezen a paradigmán alapul többek között a mai társadalmi vállalkozások sora, valamint az ökológiai közgazdaság.

„A gazdaság egy szolgáló szféra, amely segíti az ember erkölcsi kiteljesedését” – hangsúlyozta. A magántulajdont a közjót szolgáló eszközként határozta meg.

Baritz Sarolta Laura előadása közben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A domonkos nővér leszögezte, az ember, mint személy a munka alanya, nem pedig eszköze. Az ember értékein alapszik az általa épített gazdasági rend – tette hozzá. E gazdasági szemléletnek az alapjai a régmúltba vezethetők vissza. Keresztény filozófusok is foglalkoztak a témával.

A háromdimenziós modell összetevői: hasznos (anyagi) jók, gyönyörködtető jó, erkölcsi jó. Cél az erkölcsi jó elérése a hasznos (anyagi) javak által.

Mindezt a budapesti Corvinus Egyetemen és a Sapientia Egyetemen két akadémiai év alatt négy szemeszterben tanítják posztgraduális program keretében. Ugyanakkor kísérleti jelleggel középiskolások számára is elérhető a képzés a Patrona Hungariae Katolikus Lánygimnáziumban. Bekerült azonban már az üzletembereknek szánt tréningek közé is, egyfajta lelkigyakorlatként.

A munkaerőpiac és a felvidéki magyar felsőoktatás kapcsolódásának helyzete Kárpát-medencei összehasonlításban

Ginter Gábor, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) munkatársa második előadóként a munkaerőpiac és a felvidéki magyar felsőoktatás kapcsolódásának helyzetéről tartotta meg előadását Kárpát-medencei összehasonlításban.

Kifejtette: az NSKI 2019 első félévében Kárpát-medencei szintű kutatást végzett a felsőoktatás munkaerőpiaci kapcsolódása témakörben.

A kutatás célja annak vizsgálata, hogy miként lehetne a magyarországi konvergenciarégiókban fejleszteni a munkaerőpiac, valamint a köznevelési, felsőoktatási és felnőttképzési intézmények kapcsolatrendszerét a környező országok tapasztalataira támaszkodva.

Mint elmondta, a kutatás elsősorban határon túli magyar közösségben gyűjtött véleményeket, példákat mutat be. A kutatás során négy ország (Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia) hét külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézménye képviselőinek és – ezekkel szoros kapcsolatban álló – nyolc vállalkozás, piaci szereplő megkérdezésére került sor. „Lehetővé vált annak vizsgálata is, hogy az egyes földrajzi és ágazati területeken működő vállalkozások milyen nehézségekkel, problémákkal, lehetőségekkel találkoznak a felsőoktatási intézménnyel történő kapcsolat kiépítése, működtetése során”- fogalmazott.

Ginter Gábor (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Összegezve a kutatási anyagot, az alábbi tényezők befolyásolják elsősorban a kapcsolatok kialakítását: a felsőoktatási intézmény képzési szerkezete, kínálataꓼ a szervezeti bizonytalanság, döntésképtelenségꓼ az oktatás, képzés jogi háttere, rugalmatlanságaꓼ az intézményvezetés menedzsmentszemléleteꓼ a térség társadalmi, gazdasági, (politikai) helyzeteꓼ az intézmény infrastrukturális ellátottsága, az informális kapcsolatok, valamint a bizalom és a hitelesség.

A kutatás összegyűjtötte és azonosította a „jó gyakorlatokat”, melyek elősegítik a felsőoktatási intézmények és a munkaerőpiaci szereplők közötti kapcsolatok elmélyítését, és adaptációjuk hozzásegíti a felsőoktatási intézményeket, hogy képzéseikkel még hatékonyabban ki tudják szolgálni a munkaerőpiaci igényeket.

A kutatás másik eleme a köznevelés és felnőttképzés térségi helyzetét kívánta feltárni. A Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei helyszín kiválasztása abból a szempontból volt különösen kedvező, hogy közel van mind Kárpátaljához, mind a Partiumhoz (sőt, a Kelet-Felvidékhez is), így a határok átjárhatóságának, a munkaerő mobilitásának kérdése fokozottan felmerül – fogalmazott.

Ginter Gábor előadása (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A munkaerő-toborzás nehézségeivel kapcsolatban egybehangzó volt a vállalkozók véleménye – kiemelték, hogy a térség munkaerő-kereslete és kínálata nincs összhangban, a szakképzési intézmények képzési szerkezete és a munkaerőpiaci igények egymástól jelentősen eltérnek, elavult az elméleti és a gyakorlati oktatás, de sokszor visszatérő probléma a motiváció hiánya.

A térség foglalkoztatási helyzetének javítását elsősorban a szakoktatás, szakképzés fejlesztése és a bértámogatás szolgálná. Minden megkérdezett e kettő valamelyikét jelölte meg mint legfontosabb szempontot – összegezte Ginter Gábor.

A tanulmány a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben elérhető és megtekinthető „Felmérések az egyes régiókban érintett köznevelési, felsőoktatási és felnőttképzési intézmények, valamint a hozzájuk kapcsolódó munkaerőpiaci szereplők közötti együttműködési gyakorlatok, tapasztalatok, tehetséggondozási lehetőségek kölcsönös elvárások feltárása érdekében” címen.

A duális képzés hasznosítása a felsőoktatásban

A szombat délután következő előadása a duális képzés magyarországi és határon túli hasznosításáról szólt Faragó Judit tolmácsolásában. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa elmondta, Magyarország a versenyképes munkaerőt célozta meg a duális képzés beindításával. Mint elmondta, Magyarországon a felsőoktatási intézmények 2015 óta indíthatnak gyakorlatorientált duális képzést. A műszaki, gazdaságtudományi és az informatikai szakirány alkalmazza leginkább a duális képzést. Ugyanakkor a közelmúltban már természettudományi, illetve társadalmi szakirányban is elindult.

Jogszabályi keretek nem engedik, hogy Szlovákiában, Szerbiában, valamint Romániában is beinduljon ilyen képzés.

Mint elhangzott, a szakmai tudás elmélyítését szolgálják a szakirányú képzések. A továbbiakban felvázolta a duális képzés magyarországi megvalósulásának meghatározó mozzanatait.

Faragó Judit (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatásban vizsgálta a képzés hasznosítását. A tematikusan reprezentatív kutatás felkereste a képzésbe bekapcsolódó magyarországi vállalatokat, valamint felsőfokú intézményeket.

A kutatás alapján előnyként fogalmazták meg többek mellett a kereseti lehetőséget, az innovációt, színvonalas képzést, jobb állást, az egyetemek számára pedig presztízst jelent a képzésbe való bekapcsolódás. A cégek ugyancsak előnyként jelenítették meg a képzés újító szándékát.

Hátrányként fogalmazták meg, hogy csak a közepes és nagyvállalatok tudnak bekapcsolódni, csupán az állami finanszírozásban részesülő egyetemi hallgatókat érinti jelenleg a duális képzés. A kutatás kitért a képzésben résztvevő egyetemi hallgatók összetételére is. Többségük férfi, elsődlegesen elsődiplomás generáció tagjai.

A kutatásba bekapcsolódtak a külhoni egyetemek is, ugyan náluk nincs lehetőség a duális képzésre. Így esetükben a lehetőségekre, az együttműködési formákra tértek ki.
A duális rendszer egyre fejlődik, mely elősegíti mindhárom partner előrejutását – emelte ki Faragó Judit.

A felvidéki magyar közoktatás helyzete Kárpát-medencei összehasonlításban

Dr. Molnár Gergely osztályvezető kifejtette: a Nemzetstratégiai Kutatóintézet az elmúlt két évben foglalkozott a Kárpát-medencei magyar oktatási tér kutatásával, melynek keretén belül a felvidéki közoktatás helyzetét is vizsgálta.

Mint elmondta: mára tendenciává vált az iskolák számának a csökkenése. Ugyanakkor a gyermeklétszám alakulása régióspecifikus. Mint megjegyezte: a Felvidék keleti régióiban több gyermek születik, mint a nyugati területeken.

Dr. Molnár Gergely (Pásztor Péter felvétele)

Felmérték az iskolák létszámhelyzetét is, itt elmondható, hogy a külhoni magyar tanintézményekben kevesebb a tanuló, illetve kevesebb a pedagógusok száma is. A felsőoktatást vizsgálva elmondta: még most is sokan járnak anyaországi felsőfokú intézményekbe. A hallgatók mobilitása mellett a pedagógusok átköltözését és ingázását is mérték. Itt is elmondható, hogy elég magas a Magyarországon oktató felvidéki tanárok száma.

A mobilitás növekedése egyúttal a közös oktatási tér kialakítását jelenti. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a szakmai szervezetekkel karöltve megfogalmazta közoktatási fejlesztési javaslatát. Ennek része többek között a külhoni magyar tanintézmények népszerűsítése, egységes nemzeti tankönyvrendszer kialakítása, pedagógusok és tanárok önszerveződésének támogatása.

Az előadások után workshopokkal és tapasztalatcserével zárult a konferencia.