A karácsonyi ünnepkör, a várakozás időszakába léptünk. Ebben az időszakban talán mindannyian igyekszünk kicsit visszafogottabb életet élni. A tárgyi készülődés mellett fontos a lelki felkészülés is az ünnep méltó befogadásához.
A felkészülés nem csupán az ajándékok megvásárlását, a bejgli hozzávalóinak beszerzését, a karácsonyi díszek leporolását jelenti. Ennél sokkal fontosabb az adventi várakozás lelki szegmensének az átélése. Ebben nyújthat segítséget egy megfelelő könyv, egy, a lelket megérintő idézet elolvasása, egy adventi hangverseny és előadás meghallgatása.
S ezt a megerősítést szolgálhatja a lelkiatyák gondolatainak megosztása is. A Felvidék.ma dr. Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspököt kérdezte az ünnepvárásról.
„A karácsony minden évben alkalom arra, hogy rácsodálkozzunk az Úristen gondoskodó szeretetére, arra, hogy érdekli őt a mi sorsunk”
– fogalmazott a portálunk kérdésére Beer Miklós.
Mint hozzátette: keresztény hitünk lényege, hogy Jézus Krisztus személyében eljön közénk a Mindenható, aki osztozni akar a mi sorsunkban. A mindennapi gondjaink közepette éppen ez a hit segít nekünk, ad bátorítást sorsunk elviseléséhez.
Sokan az ünnepeket, illetve az előkészületeket, valamint a várakozás időszakát magányosan töltik, a szeretteik nélkül. Ezzel kapcsolatban a nyugalmazott püspök megjegyezte:
„Az Úristen ismeri a mi sorsunkat, mint Jézus mondja a búcsúzáskor: nem hagylak árván titeket, ez az állandó személyes kapcsolat ad vigasztalást és erőt.”
Fontosak vagyunk Isten számára. A belé vetett hittel mindig számíthatunk arra, hogy az Úristen továbbsegít és reménységet ad – fogalmazott.
A karácsony a remény ünnepe is. „A karácsony előretekintést jelent. Hisszük azt, hogy a Jóisten egy végtelen nagy szeretettel egy örök karácsonyi otthont teremt nekünk, békével és a szeretet teljességével” – hangsúlyozta. Mint megjegyezte: az örök karácsony reménye éltet bennünket.
Kiemelte:
Az isteni szeretetben összetartozunk, akár családban, akár egyedül vagyunk az ünnepekkor, Jézus személyén keresztül kapcsolatban vagyunk egymással. Ez összefűz bennünket és reménységet ad.