Kulturális intézmények és civil szervezetek szakembereinek együttműködése a fiatalok közéleti szerepvállalásáért című, a transznacionális együttműködések megvalósítását célzó projektben vett részt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a projektgazda békéscsabai Oriens 2000 Alapítvánnyal együttműködve.
A projekt alapvető célja a fiatalok közéleti szerepvállalásának elősegítése volt. Az eseményen a programban résztvevő kulturális intézmények és civil szervezetek együttműködésének eredményeit mutatták be. A partnerek között volt felvidéki (Gordius Plus N.O.), erdélyi (Erdélyi Magyar Ifjak), partiumi (Partiumi Keresztény Egyetem) és bánsági (Asociata FIDEM Egyesület) szervezet is.
A projekt 2018 őszén indult és november 30-án tartotta zárókonferenciáját Békéscsabán a Csaba Gyöngye Kulturális Központban. A zárórendezvényen elsőként Herczeg Tamás országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy a projekt elsősorban nem a fiatalokra, hanem a velük foglalkozó szakemberekre koncentrált.
Varga Tamás alpolgármester Békéscsaba önkormányzata nevében köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérték a projekt egyes állomásait, melynek során örömmel tapasztalták, hogy a transznacionális hozadékán és a kapcsolatépítésen túl a békéscsabai ifjúsági szakma is profitál ennek a bő másfél éves munkának az eredményeiből. Reményét fejezte ki, hogy a 2020-ban formálódó új városi ifjúsági koncepcióhoz is tudnak meríteni a kutatás eredményeiből.
Végül Szente R. Katalin mutatta be magát a projektet, az egyes szakmai műhelyek, fókuszcsoportos beszélgetések, konzultációk és workshopok eredményeit, illetve bemutatásra került a projekthez kapcsolódó termékként egy népszerűsítő kisfilm is.
Ezek mellett a projekt részeként lezajlott egy kutatás a Nemzetstratégiai Kutatóintézet közreműködésével. Ezt az intézet két munkatársa, Bálint Katalin és Csonka Ákos mutatta be. A kutatók aláhúzták, hogy a kutatási eredmények nagyrészt összecsengnek a különböző ifjúságkutatások konklúzióival, melyek nem festenek túl pozitív képet a fiatalok közállapotokhoz való viszonyulásáról. Ugyanakkor ez hasonlóképpen volt évtizedekkel ezelőtt is, mellyel minden kor és rendszer elitje foglalkozni kívánt, ám megoldani eddig senki nem tudta, legfeljebb kezelni.
„A mai fiatalok ezirányú viselkedését nagyban befolyásolják a kor vívmányai, a tömegkommunikációs eszközök forradalma és a szociális hálók társas elmagányosodása” – magyarázta Csonka Ákos.
„Tudatosítani kell, hogy tökéletes recept nincs. Valamennyi helyzet és állapot specifikus, ezért minden körülményt figyelembe véve csak az adott ponton lehet azt megfelelően kezelni. Egyes mutatók azt a képet tárják elénk, hogy a fiatalok érdektelenek, sőt közömbösek a körülöttük zajló közügyek iránt. A számok mögé nézve viszont látható, hogy ez nem teljesen fedi a valóságot, csak teljesen más szempontok és értékrendszer alapján értékelik azokat. Amennyiben számukra érthető és érdekelten kapják meg ezeket az impulzusokat, úgy az érdeklődésük is hatványozottan felkelthető, sőt, lelkesíthetőek, cselekvésre is foghatóak. Lélektani szempontból mindazonáltal tudatosítani kell, hogy ez a hirtelen lelkesedés ugyanilyen gyorsasággal szűnhet meg, vagy fordulhat más irányba, például ellene” – magyarázta a szakember.
