Amikor a megyéről beszélünk, először az úthálózat és a tömegközlekedés kerül szóba, hiszen szükségszerűen ezek a tényezők befolyásolják legközvetlenebbül az életminőségünket. Ugyanakkor Nagyszombat megye a pályázati támogatásokra is nagy figyelmet fordít. Berényi Józseffel, Nagyszombat megye alelnökével a pályázati körülményekről, feltételekről és az elbírálás új módszerszeréről beszélgettünk.
Berényi elmondta, hogy a magyar kultúrával és művészettel, a szociális programokkal, valamint a sporttal és ifjúsággal kapcsolatos támogatási kérelmeket február 14-ig lehet elektronikus igazolvánnyal, illetve a polgári társulásoknak postai úton is benyújtani.
„Annak ellenére, hogy a kormány rossz döntéseinek köszönhetően az idei költségvetés mértéke nem emelkedett, a kispályázati támogatásokat mi a megyén belül jelentősen megnöveltük, már 600 ezer eurót különítettünk el erre a célra.”
Mint megtudtuk, ebből egy pályázatra minimálisan 500 euró folyósítható, a felső határ nincs megszabva.
Megjegyezte, véleménye szerint a kistelepülések és polgári társulások rendezvényeinél biztos, hogy ez az 500 euró vagy annál nagyobb összeg sokat segít abban, hogy sikeres legyen egy rendezvény.
Olyan információval is találkoztunk, miszerint egy Nagyszombat megyei képviselő 15 ezer euró sorsáról dönthet. Ezt hogyan kell érteni?
Idén először átalakult a pályázatok elbírálásának a módja. Régen a pályázatokról az illetékes bizottságok hoztak egy ajánlást a közgyűlés elé és ennek alapján született meg a döntés. 2020-tól viszont Nagyszombat megyében Eperjes megye támogatási modelljét alkalmazzuk, mely szerint a költségvetési keret 600 ezer euróját el kell osztani a megye negyven képviselőjével, ami 15 ezer euró. Így a beérkezett pályázatokból 15 ezer eurónak megfelelően egy képviselő javaslatot tehet arra, mi kerüljön támogatásra és mekkora összegben. Minden egyes képviselő megteheti ezt a javaslatot, ezután pedig a testület dönt.
A képviselőktől elvárja a megye és a közvélemény is, hogy a saját régiójukban ismerjék a civil szervezeteket, településeket és a megvalósuló színvonalas rendezvényeket. Az MKP-n belül az a tervünk, hogy mind Dunaszerdahelyen, mind Galántán le fognak ülni a járásból megválasztott képviselők, hogy egyeztessenek arról, ki, miért és milyen pályázatot támogat, mekkora összeggel. Így nem egyénileg hozzák meg a döntést, hanem közösen, amit a megyei képviselő-testületnek jóvá kell hagynia.
A megyei szintű intézmények, melyek az önkormányzat hatáskörében működnek, mint például a Galántai és a Dunaszerdahelyi Népművelődési Intézet, a Galántai és a Csallóközi Könyvtár, illetve a Csallóközi Múzeum esetében az MKP megyei képviselői hogyan tudják befolyásolni az intézmények munkáját, illetve azok költségvetését?
Azzal, hogy a megyéhez oktatási és kulturális intézmények is tartoznak, nagyon aktívan részt veszünk a régió kulturális életében, hiszen mind a könyvtárak, mind a múzeumok több rendezvényt is szerveznek. Egy héten belül akár öt-hat rendezvényük is van az intézményeknek. Ezzel színesebbé tudjuk tenni a régió lakosainak az életét.
Fontos továbbá, hogy az intézmények élén olyan személyek álljanak, akik nyitottak a helyi és regionális szinten meglévő kulturális kezdeményezések irányába. Dunaszerdahelyen és Galántán is nagy a kihívás, mert a lakosság egy része magyar, a másik szlovák, megint mások roma jellegű eseményeket szeretnének látogatni.
Ezért ügyeltünk arra, hogy pályázat alapján olyan vezetők kerüljenek az intézmények élére, akik ezeknek a szempontoknak megfeleltek. Ma a helyzet Szlovákiában olyan, hogy általában a magyarok kétnyelvűek, tehát logikus, hogy ezekben az intézményekben olyan magyar gyökerű emberek vannak, akik nyitottak minden irányba és az igényeknek megfelelően tudják vezetni az intézményt és összeállítani annak programját.
Miért előnyös az, hogy a Nagyszombat megyében élőknek erős képviseletük van megyei szinten?
Elsősorban azért, mert a költségvetési vita során mindig tudtuk eddig tartani azt a kiindulópontot, hogy a lakossági aránynak megfelelően kerüljenek a pénzeszközök a költségvetés szerint az egyes járásokba. A Nagyszombati járás után a Dunaszerdahelyi járás a második legnagyobb a megyén belül, a harmadik pedig éppen Galánta. Tehát ilyen szempontból a lakossági szám fontos szempont.
Ezen kiindulópont mentén sikerült meghatározni a döntési mechanizmust, amit az elmúlt években tudtuk tartani, s a többi járásban lévő szlovák képviselők is elfogadták. Ahhoz hogy ez így is maradjon, szükséges, hogy a megyében a magyar képviseletet a továbbiakban is biztosítani tudjuk.
Fontos számunkra, hogy a hozzánk tartozó intézmények megkapják a megyétől a fejlesztésekhez szükséges összegeket és a programfejlesztésre a támogatást is. Az oktatási intézményeink pedig azért vannak, hogy biztosítsák a jövőt a fiatal generáció számára, hogy megfelelő tudást adjanak, amivel boldogulnak az életben. Természetesen külön kihívás, hogy mindenki az anyanyelvén tanulhasson.
Arra törekszünk, hogy ez a lehetőség adott legyen minden szakterületen. Fontos küldetés, hogy ezek az az intézmények anyagi és személyi szempontból is jól működjenek.
A parlamenti küszöb átlépését a magyar közösség szempontjából a megyéhez viszonyítva miért tartja szükségesnek?
Vegyük a tényt, hogy a megyerendszer kialakításának célja, hogy mi, magyarok ne tudjunk választásokat nyerni. Hiába kaptam a legtöbb szavazatot megyeelnökjelöltként mind Dunaszerdahelyen, mind Galántán, a többi öt járásban az etnikai szavazás miatt nem én nyertem.
Ugyanez a helyzet Nyitrán is. Ebben a rendszerben nem lesz esélyünk megyei szinten választásokat nyerni. Többséget sem tudunk szerezni a testületekben, mert számbelileg nincs esélyünk rá.
Ezen viszont csak parlamenti szinten lehet változtatni. Ez is egy fontos kiindulópontja lehetne a következő időszaknak, a természetes régiók visszaállítása. Meggyőződésem, hogy ha lehetne egy Duna menti megyénk (ami Somorjától Ipolyságig, a Duna mellett húzódna), az jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy az asszimiláció lassuljon és megforduljon. Hosszú távon ugyanez érvényes Gömör-Nógrádra vagy Zemplénre is.
Ugyanez vonatkozik az állami költségvetésre is, ami meghatározza a megye költségvetését. Abban az esetben, ha van magyar képviselet a parlamentben és a kormányban, az állami költségvetés is kedvezőbb Dél-Szlovákiára nézve és a magyar ügyek támogatására. Ezen elv szerint a személyi kérdésekre is hatással lenne egy parlamenti képviselet. Ugyanis az állami központi igazgatáson belül, vagy azokon a helyeken, ahol a magyar kultúra támogatásáról döntenek, olyan vezetők lehetnének, akik a nemzeti kisebbségek érdekeit figyelembe veszik.
Az 5%-os küszöb elérése nyolc parlamenti képviselőt jelenthet a Magyar Közösségi Összefogásnak. Mit tud ez a nyolc képviselő biztosítani a választóknak?
Nyilván azon is múlik, hogy milyen összetételű lesz a parlament, illetve rajtunk kívül kik kerülnek be. Utána kell elindítani a folyamatokat, az egyes témák napirendre tűzését és megvitatását. Nehéz megmondani, hogy mi az, amit sikerül átültetni a gyakorlatba és mit nem. Ez a parlament összetételén és a mi képviselőcsoportunk ügyességén, hatékonyságán múlik. Ha viszont nem leszünk ott, akkor a mi témáink biztos, hogy nem fognak napirendre kerülni.
