Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az új, 2021 után érvényes hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatainak pénteken nyilvánosságra került részletei szerint egyebek mellett megkettőzné, a korábban javasolt 10,1 milliárd euró helyett 21,9 milliárd euróra növelné a migráció kezelésére és a határvédelemre szánt uniós pénzeket.
Michel javaslatában a 2021 és 2027 közötti költségvetés teljes összege az unió soros elnökségéről december végén leköszönt Finnország javaslatához képest mintegy 8 milliárd euróval magasabb, 1094,8 milliárd eurót tenne ki. Ez az Európai Unió 27 tagországa bruttó nemzeti termékének (GNI) 1,074 százalékát jelenti.
Az összeg mintegy 12 milliárd euróval több az előző pénzügyi időszakhoz képest. Magasabb a korábbi finn elnökség javasolta 1087 milliárd eurós összegnél, amely a GNI 1,08 százalékának felel meg, de elmarad az Európai Bizottság által javasolt 1135 milliárd eurós keretösszegétől, ami pedig a GNI 1,114 százalékát jelentené. Elmarad továbbá az Európai Parlament által felvázolt 1,3 százalékos értéktől is.
A javaslat kevesebbet szán a kohéziós és agrártámogatásokra, ugyanakkor emelné az innovációra, a kutatásra, a digitalizációra, a belső biztonság növelésére, valamint az oktatásra szánt összegeket.
Éves támogatást juttatna azoknak a régióknak, amelyek migránsokat fogadnak be. Ez az összeg minden befogadott után 405 eurót tenne ki évente.
Kijelenti továbbá, hogy a költségvetés legalább egynegyedét az éghajlatváltozás elleni küzdelemre kell fordítani.
A tanácsi elnök az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Továbbá arányos intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása, vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről, vagy megvonásáról a tagállamok minősített többségi szavazással döntenének.
A javaslat végezetül egyebek mellett megtartaná, de a költségvetés hét éve alatt folyamatosan csökkentené az öt nettó befizető ország – Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia – még Nagy-Britannia kapcsán 1984-ben bevezetett, a közös agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó kompenzációs mechanizmus biztosította kedvezményeit.
Az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek Brüsszelben, február 20-ra összehívott csúcstalálkozója központjában az unió 2021 és 2027 között érvényes hétéves költségvetése áll.
Az uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad,
miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke közleményében, az uniós tanács elnökének költségvetési javaslatára reagálva azt írta: a számadatok nem mutatnak elégséges elkötelezettséget a tagállamok legfőbb törekvéseinek megvalósításához. Elfogadása azzal a kockázattal járna, hogy Európa nemcsak saját célkitűzéseit illetően, hanem más nemzetközi szereplőkhöz, például Kínához és az Egyesült Államokhoz képest jócskán lemaradna.
„Az uniós parlament tisztában van a költségvetési megállapodás elfogadásának fontosságával, de nem hajlandó azt bármi áron támogatni” – fogalmazott.
Az Európai Parlament továbbra is készen áll a tárgyalásokra – tette hozzá.
