Hetven évvel ezelőtt, 1950. április 13-ról 14-re virradó éjszaka szervezte meg a csehszlovák kommunista hatalom a titkos Akció K –ként elhíresült, a Csehszlovákia területén lévő szerzetesrendek megsemmisítését célzó rajtaütést. A hetven évvel ezelőtti éjszakán erőszakkal hurcolták el a férfi kolostorok lakóit. A számos kolostor és egyházi rend mellett a lévai Getszemáni Vigasztaló Testvérek Kongregációjának tagjait is elhurcolták.
A csehszlovák államhatalom az akció során az országban mintegy tizenegy szerzetesrend közel kilencszáz tagját internálták. A férfi szerzetesrendek ilyen módú megszüntetése páratlan s drasztikus esemény volt közép-európai viszonylatban is – magyarázta a Felvidék.ma-nak Vincze László, a Nyitrai Állami Levéltár lévai fiókjának munkatársa.
Kik is voltak a Getszemáni Vigasztaló Testvérek Kongregációja tagjai s hogyan kerültek Lévára? A kongregáció viszonylag fiatal szerzetesrend, melyet 1922-ben, Bécsben alapított meg Jozef Ján Litomiský cseh pap. Elsőként Csehszlovákiában, majd Lengyelországban, Kanadában és Jeruzsálemben folytatták tevékenységüket.
„A piaristák egykori kolostorát kapták meg 1947-ben. A kongregációnak nem volt könnyű helyzete a második világháború után a szerzetesi élet újjászervezésében a városban”
– emelte ki a levéltáros.
A város történelmi magjában, a lévai vár tövében lévő kolostor épülete nagyon megsínylette a második világégést, mindehhez társult egy jelentős tűzvész 1946 tavaszán. A felújítást követően a Getszemáni Vigasztaló Testvérek Kongregációja az utánpótlásra rendezkedett be, a leendő szerzetesek formálására – magyarázta Vincze László.
Előadásokkal, lelkigyakorlatokkal és zarándoklatokkal erősítették meg az ifjak hitét.
A kongregáció egyes tagjai hittant oktattak a város és a környék tanintézményeiben.
Emellett missziós tevékenységet is végeztek, többek között Zsemberben, Szántón, Báton,Dobóberekalján.
Az 1948-as győzedelmes február után a kommunista hatalom a társadalom egyre több szegmensét irányította. Ez alól nem volt kivétel az egyház sem. Reakciósoknak és nem kívánatos intézményeknek minősítették az egyházi szervezeteket, szerzetesrendeket. S hamarosan elindult a likvidálási folyamatuk is. Ennek részeként megtiltották a lelkivezetők, szerzetesek oktatói tevékenységét, fokozatosan államosították az egyházi vagyont.
Az államhatalom sok esetben papokat tartóztatott le. Ezzel szemben a hívek is felléptek, védve a lelki vezetőjüket.
„1949. június 29-én a lévai hívek is felléptek az államhatalom erőszakos viselkedésével szemben, ám a rezsim elnyomta, több hónapnyi börtönre ítélte az ellenálló híveket”
– jegyezte meg.
Az állami szervek szisztematikusan figyelni kezdték a lévai kongregáció tevékenységét. Céljuk volt a teljes körű áttekintés a rendről. P. Joachim Petrík vezetőt kötelezték a jelentések elkészítésére. Mint Vincze László elmondta: e jelentésekből tudjuk, hogy ez időben négy pap, két szerzetestestvér és húsz novícius élt a lévai kolostorban.
A fokozatosan megnehezített s ellehetetlenített lévai szerzetesi életnek 1950. április 13-án éjjel vetettek véget a karhatalmisták. A titkos Akció K rajtaütés során az itteni szerzetestestvéreket is begyűjtötték.
„Hetvennyolc fős kommandós csoport éjfél után tört be a kolostorba. Felébresztették a szerzeteseket, az étkezdébe gyűjtötték össze őket. Államellenes tevékenységre hivatkozva vitették el a kolostor lakóit” – vázolta fel a barbár éjszaka mozzanatait.
Mint folytatta: a szerzeteseket a kolostor előtt álló elsötétített autóbuszba toloncolták, a célállomás Podolín volt. A kongregáció vezetőit, P. Joachim Petríket és P. Bernard Kurucárt Bazinba szállították. A novíciusokat hazaengedték.
A Getszemáni Vigasztaló Testvérek Kongregációjának megtiltották bárminemű hitbéli tevékenységet, államosították a kolostoraikat.
A rendszerváltást követően a kongregáció újjászerveződött Szlovákiában, ám Lévára már nem tértek vissza.
