Soros György amerikai tőzsdespekuláns nem csak az Egyesült Államokban tűnik fel az igazságügyi rendszer körül. Az Európai Jogi és Igazságügyi Központ által közzétett jelentés szerint legalább hét olyan civil szervezet van, amely kapcsolatba hozható az Emberi Jogok Európai Bíróságának különböző bíráival. Soros pénze majdnem mindegyik mögött feltűnik – írja cikkében a V4NA Hírügynökség.
A Valeurs Actuelles francia konzervatív hetilap az év elején utánajárt, hogyan szivárgott be Soros György a nemzetközi bíróságba.
Az egész történet a bíróság székhelyén, Strasbourgban kezdődött, az itt működő számos civil szervezet közül az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (European Centre for Law and Justice, ECLJ) több mint húsz éve aktív szereplője a bírák döntéseit befolyásoló lobbitevékenységnek. Igazgatója, Grégor Puppinck francia alkotmányjogász számos területen részt vesz a bíróság munkájában, melynek legtöbb tagjával jó kapcsolatban van.
Puppinck elhatározta, hogy felgöngyölíti a Soros-hálózat és az EJEB kapcsolatát, rendre átnézte a 2009 óta az EJEB-nél dolgozó 100 bíró önéletrajzát, hogy kiderítse, kapcsolatban állnak-e civil szervezetekkel.
Az ECLJ jelentése szerint az amerikai tőzsdespekuláns szövetségesei mellett több civil szervezet is együttműködik az Emberi Jogok Európai Bíróságával. A dokumentum hét olyan szervezetet azonosított, amelynek köze van a nemzetközi bírósághoz, illetve volt olyan munkatársa, aki bíró lett az ECHR-nél 2009 és 2019 között. Ezek a szervezetek:
- A. I. R. E. Center (Advice on Individual Rights in Europe),
- Amnesty International (AI),
- International Commission of Jurists (ICJ),
- Helsinki Bizottság (Helsinki committees and foundations network),
- Human Rights Watch (HRW),
- Interights (International Center for the Judicial Protection of Human Rights),
- Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundation.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által rendelkezésre bocsátott összes nyilvános adat birtokában hat hónapnyi kutatás után elkészült a mintegy 200 oldalas tanulmány, mely részletesen bemutatja Soros György civil szervezeteinek hálózatát, beleértve azt, ahogy beépült és befolyást szerzett az Emberi Jogok Európai Bírósága felett, amelyet szisztematikusan a saját ideológiájára formált.
Az ECLJ jelentése megjegyzi, hogy a hét civil szervezettel kapcsolatban álló bírók olyan fontos ügyekben jártak el, amelyek valószínűleg precedenst teremtenek, és leggyakrabban a véleménynyilvánítás szabadságával, a menedékjoggal, az LGBT-jogokkal, a fogva tartási feltétellel, valamint a kisebbségi jogokkal kapcsolatosak.
Ezek után jogosan adódik a kérdés, hogy nem merül-e fel az összeférhetetlenség az ECHR-nél. Májusban 150 európai ügyvéd és jogász közös állásfoglalásban vázolta fel, hogy miként lehetne megreformálni a szervezetet. Azt említették többek között, hogy kötelezni kellene a bírókat, tegyenek közzé érdekeltségi nyilatkozatokat.
Ennek ellenére az Európai Emberi Jogi Bíróságnak komoly pozíciókban vannak barátai. Věra Jourová, az Európai Bizottság cseh alelnöke májusban azt mondta, hogy a bizottságnak nincs kétsége az ECHR integritásának és függetlenségének tekintetében – írja cikkében a V4NA Hírügynökség.
(Magyar Nemzet/Felvidék.ma)
