Itt van az ősz, itt van újra, s szép, mint mindig, énnekem – olvashatjuk Petőfi Sándor egyik versének kezdősoraként. S valóban az októberi természet csodás színekben pompázik körülöttünk. Az átváltozás időszaka, mely egyben a mi életünk változásaira is utal.
Ilyentájt megelevenedett impresszionista festménnyé válik a környezetünk. Az elhaló falevelek sokszínűsége lengi be a tájat. Aranysárga, bronz, vörös, terrakotta, csak néhány szín, ami a természetben ilyenkor dominál. A képzőművészetben nem hiába örökítette meg számtalan alkotó tömérdek technikával az ősz gyöngyszemeit.
A színpompa mellett tán az avar illata, lábunk által keltett susogása a megnyugtatóbb számunkra.
A színkavalkád a lehulló falevelekkel az elmúlást is jelenti. S ilyenkor, halottak napján mindez a miliő a gyertyagyújtással és a szeretteinkre való emlékezéssel vegyül.
Az alábbi pár fotográfia a természet átalakulását, a lassú, mindannyiunkat érintő elmúlást örökítette meg Ipolyságon és annak környékén.
Pásztor Péter felvételei.
