Fotó: pluska.sk

A központi járványügyi válságstáb jóváhagyta a lakosság tesztelésének következő szakaszát, melyre ez alkalommal nem országosan, hanem 458 kiválasztott településen kerül sor, ami Alexandra Bražinová járványügyi szakértő szerint jó hírnek számít.

„Ez minden bizonnyal jobb megoldás, mint az országos, vagy a járások egészére kiterjedő tesztelés. Viszont mindezt még jobban, célzottabban is meg lehet oldani” – nyilatkozta a vZdravotníctve.sk portálnak.

A kormány döntése alapján a következő hétvégén csak azokon a településeken tesztelik majd a lakosságot, ahol a legutóbbi tesztelés során a fertőzöttek aránya meghaladta az 1 százalékot. A döntés helyessége ellenére szerinte a tesztelésnek komoly hiányosságai is vannak, melyek módosításra szorulnak.

Ugyanis azokon a településeken, ahol most tesztelni fognak, továbbra sem tudjuk, hogy a lakosság mely rétege teszteltette magát.

„A pozitív teszteredményekre vonatkozó adatok ugyanis nem árulkodnak a település valós helyzetéről” – világított rá a Comenius Egyetem Járványügyi Intézetének epidemiológusa.

Mint mondta, a tesztelést sokkal célszerűbben, a feltárt esetek környezetében kell végezni. Ezáltal orvosolható lenne egy további komoly hiányosság is, mégpedig a feltárt fertőzött személyek kontaktusainak keresése. Azt ugyanis, hogy a fertőzött személyek ezt a tényt közöljék mindazokkal, akiket érint, az emberekre bízták, akik vagy megtették, vagy sem.

A múlt héten Bražinová a közösségi hálón azt írta, hogy „a tesztelés és első és második (vagy harmadik) fordulója során az egyes járásokban feltárt pozitív esetek számának csökkenése nem bizonyíték arra nézve, hogy a tesztelés hozzájárult a járványhelyzet javulásához“.

Vladimír Krčméry professzoron kívül a válságstáb többi tagjának kevés köze van a járványügy területéhez, s ezt egyes szakemberek problémásnak tartják. „Ez a helyzet komplex megoldást kíván. Nemcsak a járványügyi szakemberek ügye, hanem az iskolaügyé, a pénzügyé és a társadalom számos más területéé is. Ezért fontos közösen összeállítani egy hosszú távra szóló értelmes tervet, majd ehhez tartani magunkat” – vélekedett Bražinová.

Hozzátette azt is, hogy amennyiben hatékonyan akarjuk felhasználni a rendelkezésre álló pénzügyi és emberi erőforrásokat, hallgatnunk kell a szakemberekre.

Külföldön ugyan példának tekintették a szlovákiai tesztelést, de szinte sehol nem tesztelnek az egész országra, maximum városokra, vagy a legkritikusabb zónákra kiterjedően. Egyedül Ausztria döntött az országos tesztelés kipróbálása mellett, ami azonban ott valóban önkéntes alapon történik. Kérdéses, hogy a szlovák ötlet beválik-e külföldön.

„Egész országra kiterjedő tesztelést sehol sem végeznek, ez felesleges pazarlás. A tömeges tesztelésnek a magas fertőzöttségű és veszélyeztetettségű területeken van értelme” – fejtette ki Bražinová.

Mint hangsúlyozta, főleg a kórházakban, szociális otthonokban, stratégiai szempontból fontos üzemekben, valamint a határokon, vagy a börtönökben kellene tesztelni. Arra is kitért, hogy az országos tesztelések befolyásolták a PCR-tesztelés eredményességét, mivel ezekből kevesebb készült, sokan ugyanis inkább az antigénalapú tesztet választották.

A szakemberek véleménye szerint már az országos tesztelést megelőzően több elemzés megállapította, hogy mely járásokban várható a legrosszabb helyzet az elkövetkező napokban, hetekben, ezért az általános antigénalapú tesztelést feleslegesnek tartották.

„Az előrejelzésre a PCR-tesztek elegendőek lennének. Az országos tesztelés adatait eddig nem egyeztették és ezek nem is kapcsolhatók össze a PCR-tesztelés eredményeivel” – értett egyet a bírálattal Bražinová.

Az átlagos PCR-tesztelés azonban a kórházak és az egészségügyi személyzet részére megterhelő és mint bebizonyosodott, veszélyes is. Számtalan egészségügyi dolgozónak kellett a leginkább túlterhelt kórházakból karanténba vonulnia, s csaknem minden osztályon emberhiánnyal küzdenek.

Az elemzők szerint azonban még rosszabb időkre kell felkészülnünk.

Igor Matovič kormányfő viszont kijelentette, nem akarja, hogy az emberhiánnyal küzdő kórházakba hazahívják külföldről a szlovák orvosokat, mert szerinte ott nagyobb szükség van rájuk.

Bražinová felhívta a figyelmet, hogy felelősségteljes hozzáállással segíthetünk a kórházaknak. „Csak felelősségteljes magatartást tanúsítva és az intézkedések betartásával lehet a lehető legkevesebb veszteséggel átvészelni ezeket a kritikus heteket” – állapította meg. De mint mondta, nagyon fontos a kormány érthető és korrekt kommunikációja is a társadalom felé, az, hogy pánikkeltés nélkül figyelmeztessen a helyzet komolyságára. Sajnálatos módon épp ez a helyes kommunikáció hiányzik a leginkább” – zárta szavait.

(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)