Az Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2020. november 26-27-én a járványhelyzetre való tekintettel az online térben tartotta meg idei tudományos műhelymunkáját, mely a tavaly Miskolcon megrendezett első interdiszciplináris konferenciájának a folytatása.
A tavalyi miskolci konferencia a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetét vette górcső alá, melyet igen nagy érdeklődés övezett. Az előadók között közel 80 minősített kutató, fiatal kutató, doktori hallgató adott elő szerte a Kárpát-medencéből. A színvonalas előadások témája felölelte a Kárpát-medencei magyarságkutatás számos területét, helyet kaptak többek között a társadalmi felzárkóztatás, az oktatás, a kulturális antropológia, a geopolitika, a települési és térségi társadalmi-gazdasági rendszerek, illetve a klímaváltozás kutatásainak kérdései és eredményei.
Akárcsak idén, tavaly is több felvidéki szakelőadó is előadást tartott. Részt vett többek között: Öllös László, Farkas György, Lelkes Gábor, Valent Ákos vagy éppen Tolmácsi László, a Szlovák Földrajzi Társaság elnöke is.
A konferencia anyagából most jelent meg a tanulmánykötet az NSKI gondozásában, mely többségükben a konferencián elhangzott előadások alapján készült szaktanulmányokat teszi közzé. A kötetben megjelent munkákat Kárpát-medencei neves, minősített kutatók lektorálták. „Büszkén és örömmel mutatjuk be a kötetet, bízva abban, hogy mind szakmai körökben, mind a nagyközönség körében haszonnal forgatják majd” – áll a kutatóintézet hivatalos közleményében.
„A Nemzetstratégiai Kutatóintézet alapító okiratába foglalt egyik legfontosabb küldetése fórumot biztosítani – a Kárpát-medencei magyar közösségek kutatására – a magyar tudományosság részére. Az NSKI által kialakított találkozási felületek lehetővé teszik az anyaországi és külhoni kutatók közötti kapcsolatépítést és közreműködést, jelen tanulmánykötetben ez az immár hétéves törekvés testesül meg. A kötetben olvasható tanulmányok szorosan kapcsolódnak a kerekasztal-beszélgetés fő kérdéséhez: a Kárpát-medencei magyarság kutatását tekinthetjük-e önálló tudományterületnek? Függetlenül az eltérő kutatásmódszertani hagyományoktól, a vizsgálatok kérdésfeltevéseinek különbözőségeitől vagy a tudományos szövegalkotás formai-tartalmi változatosságától, valljuk, hogy érdemes szorosabban együttműködni, s ennek lehet, sőt, érdemes önálló diszciplináris keretet adni. Azért döntöttünk a magyarságkutatás megnevezés mellett, mert az ezzel látszólag hasonló tartalmú hungarológia elsősorban a magyar kultúra kutatását vállaló tudományszakokat foglalja magába, mint a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, a művészettörténet, zenetudomány és a néprajztudomány. Az általunk kínált tudományos fórum kapcsolatot épít a különféle tudományágak között is. A kötetben megjelenő, a magyarság társadalmi és gazdasági helyzetével foglalkozó kutatók a társadalomtudományok szinte teljes spektrumát megjelenítik. Ugyanakkor a magyar nyelv, az identitás, a néphagyományok kérdésköre kapcsán bölcsészek is szerzőivé váltak e kötetnek. A magyarságot érintő társadalmi és gazdasági folyamatok is gyakran a környezeti struktúrákban gyökereznek, például a klímaváltozás hatásaiban, ezért földtudományi és természettudományi szakemberek is csatlakoztak a kiadvány alkotómunkájához. Fontos kiemelnünk azt is, hogy a kötet által nyújtott interdiszciplináris körképben különös hangsúllyal jelenik meg a társadalmi felzárkózás, az oktatás, a települési és térségi társadalmi-gazdasági rendszerek kutatása, mivel a tudományos fórumainkat és a kötetszerkesztést támogató uniós finanszírozású projektjeinknek ezek a témák álltak homlokterükben.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által megjelenített fórum kovászként köti össze a különféle Kárpát-medencei magyar tudományos műhelyeket, a tudományegyetemektől kezdve – a Magyar Tudományos Akadémián és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózaton keresztül – a szakmai civil szervezetekig.
Ez az átfogó intézményközi kapcsolatépítés szintén leképeződik a kiadványban. Kötetünk küldetése szorosan kapcsolódik a nemzetegyesítés programjához, amelyet a Kárpát-medencei magyar tudományosság területén is szükséges elmélyíteni. Érdekes és tanulságos arról olvasni, hogy 1920 után az idegen államisági keretbe kényszerült külhoni magyar nemzeti közösségek hogyan szervezték meg életüket, milyen hasonló vagy éppen eltérő társadalmi és gazdasági folyamatok játszódtak le köreikben. A tanulmánykötet első olvasása után is nyilvánvaló, hogy a Kárpát-medence a magyarságkutatások természetes és érvényes földrajzi kerete. Jelen kötetünk fontos szerepet kaphat abban a döntéshozók számára nyújtott szolgálatunkban is, amelyet kormányzati kutatóintézetként végzünk. Az általunk gondozott tudományos fórumoknak fontos funkciója ugyanis, hogy a kutatási eredményeket eljuttassák a döntéshozók, kiváltképpen a Kormányzat felé. Érdeklődésünk középpontjában ezért a magyarság kurrens társadalmi és gazdasági kihívásai szempontjából releváns, alkalmazott kutatások állnak.
Tanulmánykötetünk a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által 2019-ben elindított, a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről szóló interdiszciplináris konferenciasorozat első eseményének több előadását is közreadja.
Ez a Miskolci Egyetemen tartott rendezvény ékes bizonyítéka annak, hogy nagy az igény a Kárpát-medencei magyar kutatók magyarságkutatással kapcsolatos tapasztalatai eszmecseréjére és vitájára. Terveink szerint nemcsak a tavalyi tudományos eseménynek, de jelen tanulmánykötet kiadásának is lesz folytatása, így a Kárpát-medencei magyar közösségek interdiszciplináris kutatási eredményeinek rendszeres közzététele a magyarság tudományos életének érdekes és hasznos színfoltját képezheti” – nyilatkozta a kötetről Szász Jenő, az NSKI elnöke.
A tanulmánykötet ide kattintva érhető el.
