Az Európai Parlament (EP) mai plenáris ülésén megvitatta az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatait. A britek 2016-ban döntöttek a kilépés mellett, az EU-tagságuk 2020. február elsejével megszűnt. Azonban a mai napig tisztázatlan, hogy január 1-én a szigetország milyen feltételek mellett válik ki a belső piacból és vámunióból. A tárgyalások jelen pillanatban is zajlanak, bármelyik percben megszülethet a megállapodás. Az egyezség életbe lépéséhez szükség lesz az EP jóváhagyására is.
Győri Enikő képviselő felszólalásában elmondta: „Senki nem gondolt arra, hogy egy héttel karácsony előtt még mindig nem tudjuk, január 1-től milyen feltételek mellett távozik az Egyesült Királyság az uniós belső piacból és a vámunióból”. A néppárti képviselő leszögezte: „A tárgyalásokat nem lehet bosszúhadjáratra használni és azokat teljesíthetetlen követelésekkel teletűzdelni. Viszont a másik félben is tudatosítani kell, hogy a kilépés nemcsak jogosultságokkal jár, hanem kötelezettségekkel is. Egy válás pedig mindig nehéz. Mindkét fél számára”.
„A jövőbeni jószomszédi kapcsolatok miatt fontos, hogy mindkét oldal számára előnyös megállapodás jöjjön létre. Ehhez továbbra is pragmatikusnak kell lennünk és a realitás talaján kell maradnunk. Amint megszületik az egyezség, a Parlamentnek, a Tanácsnak, a tagállamoknak mindent meg kell tenniük, hogy a megállapodás mihamarabb életbe lépjen és az átállás minél gördülékenyebb legyen”
– folytatta Győri Enikő.
„Akár lesz megállapodás, akár nem, garantálható, hogy január 1-től fennakadások lesznek és elkerülhetetlen lesz az ideiglenes káosz. Nehéz mindenre felkészülni, főleg ha a pontos részleteket nem ismerjük”. A fideszes képviselő kérte a tagállamokat és Nagy-Britanniát, hogy segítsék az átmenetet, hogy minél kevesebb kár érje a polgárokat és a vállalatokat.
