A Bécsi Napló 41. évfolyamának utolsó száma a napokban került az olvasók kezébe. A november-decemberi kiadás számos, a világ minden táján élő magyarság érdeklődésére számon tartó cikket tartalmaz. Foglalkoznak az ausztriai belpolitikai eseményekkel, de a Magyarország határain túl élő magyar kisebbségek legfrissebb történéseivel, történelmi témákkal és elbúcsúznak a közelmúltban elhunyt, magyarságunkért élő, cselekvő személyiségektől is.
A folyóirat első oldalán Kató Zoltán Magyarországnak és Lengyelországnak az Európai Unió költségvetésével, az európai újjáépítési alap vétójával kapcsolatosan fejti ki véleményét, Vétó vagy együttműködés? című írásában. A cikk természetesen még a vétó elfogadása előtt íródott. Ugyancsak az első oldalon olvasható Martos Péter anyaga Bukdácsolás a Fehér Házba címmel az amerikai elnökválasztásról, illetve annak végkifejletéről. Idézi benne Jeszenszky Gézának a Magyar Hang-ban megjelent írásában leírtakat, aki Joe Bident kiszámíthatóbb elnöknek nevezte, és ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy Donald Trump elnöksége alatt az Amerikai Egyesült Államok mélyen megosztott ország lett. Ezért várja felfokozott érdeklődéssel Amerika és a világ, hogy január 20-a, az új elnök beiktatása után milyen irányt vesz a hatalmas ország politikai, gazdasági és emberjogi szempontból.
A második oldalon Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora osztja meg ünnepi gondolatait az olvasókkal Közös adventunk címmel. Megfogadásra érdemes tanácsaival biztat az összetartás, az együvé tartozás gyakorlására, a szeretetből fakadó ünneplésre.
Az oldal másik cikke az osztrák kancellária kisebbségpolitikáját taglalja a következő évi, kisebbségeknek, így az ausztriai magyar népcsoportnak megítélt anyagi támogatás körüli küzdelmekkel összefüggésben. Mint minden kisebbségnek, népcsoportnak a tevékenysége, önazonosságának megélése és jövője Ausztriában is nagyban az anyagiak függvénye, ettől függ a Bécsi Napló megjelenése és a világ magyarságához való postázása és eljuttatása is.
A harmadik oldalon Jeszenszky Géza tollából olvashatunk részletes elemzést arról, hogy jelenleg milyen Magyarország külföldi megítélése. Ajánlatos megjegyezni a következő szavait: „Legyen jó a politika, ne egy személyt vagy egy pártot szolgáljon, még csak ne is a választót, hanem a népet, valóban az embereket.” Ugyancsak becses megállapítás, amit a kisebbségekkel kapcsolatosan ír: „Magyarország elérheti a külhoni magyarok jogos igényeinek a nemzetközi felkarolását.” Ezek azonban csak az írásból kiragadott mondatok, érdemes az egész cikket figyelmesen elolvasni.
Ugyancsak figyelemreméltó Bordás Sándor tanulmánya Értékek elvesztése címmel, amelyben a szerző azt fejtegeti, hogy életünkben mennyire lett egyedül üdvözítő a pénz, mennyit veszített valós értékéből a tanulás, az olvasás, miként kerekedett felül világunkban az ügyeskedés, a hatásvadászat.
A következő oldalon Fetes Kata a legutóbbi bécsi terrortámadás apropóján a mindinkább és feltételezhetően majd egyre többször fenyegető terrorveszélyről ír, Deák Ernő pedig a nemrég zajlott bécsi városi és tartományi választásokat elemzi. Az ötödik oldalon Kató Zoltán a világ demográfiai alakulását veszi górcső alá, egyben felhívja a figyelmet, hogy Európának számos területen innovációra, a népesség növelésére és a munkaerő-piacnak a bevándorlóktól való függetlenségére lenne szüksége. Ezen az oldalon közlik a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) novemberi közgyűlésének zárónyilatkozatát és az elnöki beszéd rövidített változatát is.
Terjedelmes írások foglalkoznak a 2020-as ukrajnai helyhatósági választásokkal, a romániai önkormányzati választásokkal, a szerbiai belpolitikai helyzettel, különös tekintettel a koronavírus-járvány alakulására, a mind nagyobb gondot okozó migránsinvázióra, a választások után megalakult szerb és vajdasági kormányra, amelyben jelentős pozíciókhoz jutott a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint a koronavírus-járvány szlovákiai mutatóira, a lebonyolított országos szűrésre és a további intézkedésekre.
Veit Zita gráci középiskolai tanár a Grácban folyó magyar anyanyelvi oktatás tapasztalatairól számol be annak ürügyén, hogy a stájer fővárosban már tíz éve tanítják sikeresen a magyar nyelvet. Baumgartner Bernadette arról ír, miként harcoltak iskolájukért, nyelvükért a szatmári svábok a trianoni döntés után. Póser Tibor pedig a bécsi cserkészcsapat tevékenységét mutatja be.
A kilencedik oldalon Fried Istvántól közölnek nívós írást Bánffy Miklósról, elemezve életútját, életművét, rendkívüli műveltségét, politikai tisztánlátását. A lap hasábjain búcsúznak Halzl Józseftől, a Rákóczi Szövetség elnökétől, Szőcs Géza költőtől, közéleti személyiségtől, Virágh Imre teológustól, Szalai Attilától, a magyar-lengyel kapcsolatok egyik meghatározó alakjától. A könyvismertetések sem maradtak ki a folyóiratból. Ádám Ágnes Könyvkötések és történetük kutatása címmel Rozsondai Marianne könyvrestaurátor munkáját ismerteti. A magyar könyvkötés a gótikától a művészkönyvekig című kiadványt azoknak ajánlja, akik meg akarják ismerni a könyvek rejtett titkait és szeretnék felfedezni a könyvművészet szépségeit. Radics Éva könyvismertetésében Béres Józsefnek, a Béres Gyógyszergyár felelős vezetőjének Szép magyar ének címmel megjelent könyvéről ír. A Béres-cseppek felfedezőjének fia vaskos, 847 oldalas könyvében az egész Kárpát-medencét felölelő gyermekdalokat, népdalokat mutat be.
A Bécsi Napló 6. számát Jankovics Marcell Trianonnal kapcsolatos grafikáival illusztrálták.
Az alkotásokról és a művészről Lengyel Ferenc írt részletes méltatást. A felsoroltakon kívül még számos egyéb írás teszi tartalmassá az évfolyam utolsó lapszámát. A folyóirat anyagai az interneten is elérhetőek a www.becsinaplo.eu oldalon.
