Jézus születése (Ráckevei szerb ortodox templom, ismeretlen mester alkotása)

Aki a karácsonyi terített asztal hangulatát klasszikus zenei aláfestéssel kívánja színesíteni, annak a bőség zavarával kell megküzdenie. Az évszázadok alatt a zeneszerzők megszámlálhatatlan darabbal gazdagították az ünnepkör muzsikáját, mégis számos szerzemény slágerként él a köztudatban.

Minden bizonnyal – Franz Xaver Gruber kompozíciója – a Stille Nacht, a Csendes éj a legnépszerűbb. Erről a darabról már annyit írtak, hogy most nem foglalkoznék vele bővebben.

A pasztorál műfaja eredetileg a falusi miliőt sugalló pásztorjátékként terjedt el, hangszerei a duda, a pásztorsíp, vagy a tilinkó hangulatát imitálják.

A nyilvánvaló párhuzam miatt a hatnyolcados, vagy tizenkét nyolcados forma a karácsonyi zenének is népszerű részévé vált a XVII-XVIII. századi concertókban és kantátákban. Giuseppe Torelli a XVII. században pasztorálját concertóként írta meg két hegedűre, gordonkára és continuóra. Igen népszerű Bach műve (BWV 540), de Domenico Zipoli, Händel és Corelli  pasztorálját is gyakran műsorukra tűzik orgonaművészek, César Franck darabja pedig már a romantika világát idézi a hallgatónak. Rossini, az olasz zenefejedelem különösen kedvelte a műfajt, a Tell Vilmos opera nyitányába is becsempészte, az andante részbe. Nagyapám mindig boldogan mesélte, hogy Délvidéken az adai templom orgonistája a karácsonyi éjféli misén, az áldozás alatt, mindig eljátszotta e népszerű dallamot.

Aquinói Szent Tamás himnuszának egyik szakasza a Panis Angelicus (Az angyali kenyér/ az emberek kenyere lett) szintén számos zeneszerzőt ihletett meg. Legnépszerűbb César Franck feldolgozása, de honfitársai Marc-Antoine Charpentier  és Camille Saint-Saëns is megzenésítette.

A magyar klasszikus zeneirodalom is bővelkedik karácsonyi témákban. A legnagyobb komolyzenei sikerlemeznek az 1979-ben kiadott Magyar Gregoriánum, A karácsonyi ünnepkör dallamai összeállítást tekinthetjük. A Hungaroton kiadványa – Szendrei Janka-Dobszay László kezét dicséri – a karácsonyi lemezpiac legnépszerűbb portékájává vált, a mai napig több mint százezer példányban kelt el. Szintén igen népszerű Esterházy Pál Harmonia Caelestis (Mennyei harmónia). Az ötvenöt részes kantátasorozat az egyházi évhez igazodik, így karácsonyi dallamok is felcsendülnek a terjedelmes alkotásban. Liszt Ferenc monumentális művének, a Krisztus oratóriumának első öt tétele is a karácsonyt idézi.

A kortárs zenei alkotások közül Lisznyay Szabó Gábort említem, Két magyar pasztorálja két magyar egyházi népéneket dolgoz fel, Koloss István orgonaművész-zeneszerző Partita című művét pedig a Csordapásztorok népének ihlette.